A Magyar Szent Korona Prókay Dorottya 2013.12.04

A Szent Korona jelentősége A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban.

A Szent Korona eredete A korona létrejöttéről, formájáról egyidejű írásos források nem maradtak fenn. A tudományos kutatások számára az egyetlen fogódzót ezért magának a királyi fejéknek a vizsgálata jelenti. A korona keletkezésére vonatkozó elméletek három fő csoportba oszthatók: A korona mint a pápa által Szent Istvánnak küldött hatalmi jelkép A 20. század végén terjedésnek indult misztikus elméletek A jubileumi 2000. évre készült tudományos összegzések, amelyek jelenleg a magyar tudományos közéletben nagy többségű támogatást élveznek

A korona leírása A korona aranyból készült. Rekeszzománc képekkel és igazgyöngyökkel, drágakövekkel van díszítve. Felső része sötétebb, tisztább aranyból készült négy, 51 mm széles aranypánt. Alsó része egy nagyobb ezüsttartalmú, ezért szilárdabb, világosabb aranyból készült abroncs, amelynek rekeszzománc képein görög feliratok vannak. A korona magassága a tetején ferdén álló latin kereszt nélkül 127 mm. az alsó koronarész legnagyobb átmérője 216 mm, a legkisebb 204 mm, kerülete 720 mm. Két oldalán négy-négy, hátul egy 10-13 cm hosszú aranylánc lóg le róla, amelyek végén lóhere alakú foglalatban féldrágakövek vannak.

A korona leírása A korona felső részét filigrán díszíti, a pántok szélén igazgyöngy és almandin ékkövek sorakoznak váltakozva, foglalatban. Az egyes lemezek teljes felületét zománc borítja, felirataik latin nyelvűek. A görög koronán nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva rögzítették. A zománcképek a lemezek belső mélyedésébe illeszkednek és nem a teljes felületüket borítják. A görög koronán az oromdíszeket és az abroncs peremét gyöngyözött aranydrót kíséri, amelynek megmunkálása más, mint a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött aranydróté.

A Szent Korona sémája

A Szent Korona elöl- és hátulnézete

A korona szerkezete A korona két, markánsan elkülönülő részből, a „görög koronából” és az úgynevezett latin koronából áll. Az összeillesztés minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától.

A görög korona Az ún. bizánci vagy görög koronából. Ez a korona felső résznél magasabb ezüsttartalmú, vastagabb, halványabb aranyból való abroncs, görög nyelvű magyarázattal ellátott rekeszzománc-képekkel. Maga a görög korona is két részre oszlik: alsó és felső részre. A felső rész: elöl fültől fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok egymásutánja, 1-1 színes drágakővel (vörös, kék, fehér). Hátul az oromzatok helyett nagy gyöngyök vannak. Elöl és hátul egy-egy kép díszíti, melyeken Krisztus, illetve Dukász Mihály bizánci császár képe látható. Az alsó rész: nyolc, négyszögletű színes zománclemez váltakozik sima mezőkkel, a sima mezőkben drágakövek vannak, a zománclemezek arkangyalokat, szenteket, uralkodókat ábrázolnak.

A latin korona A latin korona képein nyolc apostol szerepel. Közülük kettő, Tamás és Bertalan ábrázolása nem, vagy alig látszik, mert a korona alsó, bizánci részének kiemelkedő részei takarják azokat. A koronán lévő ékkövek nagyalakú csiszolt és csiszolatlan zafírok, gránátkövek, rubinok és ametisztek. Emellett igazgyöngyök füzérei veszik körül a korona alsó pántját. A színes ékkövek és az áttetsző oromzati díszek révén a korona erős megvilágításban sokféle színben ragyog.

Felhasznált irodalom http://www.kiszely.hu/istvan_dr/038.html http://the-online.hu/erdekessegek/reszletek/794_koronagyanu/