Felnőttképzési rendszer kialakítása, a TISZK felnőttképző intézményei közös kínálattervezési, értékesítési és kontrolling rendszerének kialakítása Bikal, február 10. Menner Ákos Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft. © Szöllősi és Társai Bt.

Hol tartunk a felnőttképzési rendszer kialakításában • Helyzetelemzés elkészült – Kérdőívek – Vállalati igények felmérése – Munkaerő-piaci, felnőttképzési adatok elemzése • Felnőttképzési stratégia megfogalmazásra került – Célok – Modell, – Funkciók, folyamatok – Marketing terv • Műhelymunkákon az intézményi képviselők részvétele

Felnőttképzési helyzetelemzés I • Az öt régiót érintő elemzés beszámol:  az intézmények által működtetett felnőttképzésekről, illetve a felnőttképzésekben való részvétel módjáról, eredményeiről /7 regisztrált felnőttképző, melyből 2 intézmény rendelkezik felnőttképzési akkreditációval/  a hiányszakmákról, a támogatott és kiemelten támogatott szakmákról,  a szakiskolai évfolyamon ösztöndíjas szakmák feltérképezéséről – mely az iskolák szempontjából releváns szakmákat tartalmazza /gépész, építőipari, szociális szakmacsoportok; 10 „ösztöndíjas” hiányszakma/

Felnőttképzési helyzetelemzés II  a lehetséges együttműködő partnerekről – NFSZ, Kamarák stb.  a kiemelt célcsoportok meghatározása megtörtént az elemzés alapján- a LLL figyelembevételével – pályakezdők, nők, 50 év felettiek, szakképzetlenek, megváltozott munkaképességűek  a felnőttképzési, munkaerő-piaci szerepvállalásról  a kiemelt vállalati képzési igényekről – 12 cég igényel általános készség és kompetencia fejlesztést és 4 szakmacsoportban továbbképzéseket és nyelvi, ill. szakmai nyelvi képzéseket  az iskolák tanterem, eszközellátottságáról és a felnőttképzésbe vonható oktatókról Nem az iskolák egyedi erőforrására van szükség, hanem arra, hogy az iskolák és a TISZK közösen valósítsák meg a felnőttképzéseket!

Az O.E. TISZK felnőttképzési céljai  az országos lefedettség kihasználása,  a kapacitások jobb kihasználásának támogatása,  a végzett tanulók számára az élethosszig való tanulás biztosítása,  bevétel termelése az iskolák és a Kft. számára - önfenntartóvá válás megalapozása,  a partneriskolák felnőttképzési aktivitásának elősegítése  koordinálja az együttműködést az intézmények között:  képzési portfólió kialakításában  kapacitások biztosításában  fejlesztésekben  a vállalati kapcsolatok szervezése révén új képzési lehetőségeket teremtsenek közösen a partnerekkel

Általunk javasolt struktúra

Felnőttképzési együttműködési modell(ek) a TISZK-ben  a) „Partnerségi” – modell: melyben a Kft. - a későbbiekben akkreditációval rendelkező cég és az akkreditációval rendelkező iskola - a képzéseket és azok teljes körű lebonyolítását megosztják egymás között relevancia szerint  b) „Teljes körű megvalósító” – modell: melyben a TISZK Kft. nem végez a felnőttképzés lebonyolítása során tevékenységet, a partneriskola bonyolítja teljes körűen a felnőttképzést – a TISZK szolgáltatásaival támogatja  c) „Részfeladatú bedolgozó” – modell: melyben a Kft. Illetve az intézmény előre meghatározott feladatokat lát el a képzésben, pl. tanárok foglalkoztatása, adminisztráció, kapacitás biztosítása, stb.

Felnőttképzési portfólió • Intézményi státuszok – alkalmanként is változhat – Akkreditált intézmény – képzés szervező, lebonyolító – Kapacitást biztosító intézmény – Kft. Mint lebonyolító, szervező • Képzések státuszai szerint – Intézmény által kifejlesztett saját program – Közösen kifejlesztett program – Átadott program • Költségek, bevételek megosztása szerint – Költségszámítási modell kialakítása

Feladatmegosztás  A felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat a TISZK menedzsmentje és az iskolák között fel kell osztani a hatékonyság növelése érdekében  TISZK - menedzsment feladatai: erőforrások- tervezése, szervezése; koordináció; országos lobby-tevékenység /kiemelten a szociális és egészségügyi területeken/; adminisztráció; országos egyházi szintű kommunikáció bonyolítása  Partneriskolák feladatai: helyi igények feltérképezése, kiszolgálása, képzések lebonyolítása a helyi adottságokhoz /terem, eszköz, oktatók/ kihasználásával

Javasolt stratégia Három fő irányvonal mentén javasoljuk a felnőttképzések szervezését elindítani: •Az országos politikai vezetésben lobby tevékenység folytatása /NEFMI, NGM/ a szociális, az egészségügyi és a foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében – a tulajdonosok és a menedzsment végzi •Egyházi felekezetek/szervezetek szintjén - az iskolák vezetői és a TISZK vezetése végezze a lobby- tevékenységet •A cégek/vállalatok szintjén helyi szinten az iskolák végezzenek szervezési tevékenységet

Problémák - megoldások • Együttműködési szándék • Együttműködési folyamatok • Nyertes – nyertes helyzet • Földrajzi távolság • Földrajzi régió – együttműködési régió • Megszokások feladása • Felelősök megbízása • Költségvetés biztosítása • ? • ?? • ??? • ????

Indítás lehetőségei - feltételei -Többletbevétel generálása – pedagógus - továbbképzés -Kevesebb bepótlási igény a tulajdonosok/fenntartók részéről -Új ügyfelek és „öregdiákok” be-, visszahívása képzésekbe -További jövedelem termelés lehetősége a munkatársaknak/oktatóknak -Presztizs az intézményeknek rendszerkiépítés – együttműködésre építve  Feltételrendszer kialakítása /akkreditációk, referenciák beszerzése/  Pályázati indikátorok teljesítése /éves szinten a felnőttképzésbe vontak létszámának 9,1 %-os bővítése 102 főről – 112 főre/ bevételtermelés – konkrét üzleti célok, célszámok meghatározása /novemberi tervezéssel/

Köszönöm a figyelmet