Mottó: A szakadékot nemcsak három lépésben, hanem tréning nélkül, illetve helyből sem lehet átugrani

„Módosító javaslatom” alapja: Mihályi Péter január 15-i anyaga, valamint

A reform célja:  Javuló életminőség, erősödő egészségtudatosság, öngondoskodás;  Magasabb színvonalú fogyasztóbarát szolgáltatás;  Javuló szakmai és költséghatékonyság;  Fenntartható finanszírozás;  Hálapénz és korrupció kiküszöbölése;  EU-kompatibilitás. (Mihályi Péter január 15-i anyaga alapján)

A reform fő területei:  a szolgáltatói struktúra (kínálati oldal),  a finanszírozás (vásárlói oldal),  a fogyasztói attitűdök és elvárások,  a vezetési és irányítási módszerek átalakítása.

Vitatkozó álláspontok, „belga” javaslatok  Versengő biztosítók : fokozatos, többlépcsős átállás;  Egységes kockázatközösség, jobb OEP, kiegészítő önkéntes biztosítások : az ellátás szervezés, a betegség menedzselés továbbfejlesztett, szabályozott változata;

A versengő biztosítókra alapozott finanszírozási reform kockázatai  Lefölözés, az esélykülönbségek növekedése;  Növekvő költségek, növekvő bürokrácia;  A betegút szervezés anomáliái, minőségcsökkenés;  Az államra áthárítható kockázatok növekedése;  Növekvő szabályozási és ellenőrzési feladat;  Növekvő informatikai és kommunikációs szükséglet. Javaslatom célja: a fenti kockázatok mérséklésére, szélesebb körű konszenzus esélyének a megteremtésére alkalmas fokozatos átmenet lehetőségének a felvetése.

A sikeres reform feltételei  Helyes és pontos célmeghatározás;  Széles szakmai és társadalmi konszenzus;  Kommunikáció (érdekeltség és informáltság);  Szabályozás és ellenőrzés;  Végrehajthatóság: professzionális menedzsment, oktatás-képzés, informatika, protokollok, decentralizált döntési mechanizmusok. (Dankó, Kiss, Molnár, Révész tanulmánya alapján)

Külföldi tapasztalatok  Hollandia (20 éves folyamatos, következetes változtatások)  Németország (választási ciklusokon átívelő, politikai konszenzuson alapuló reformok)  Ausztria (inkább evolúció, mint revolució)

Hazai előzmények I.  Nyugdíjreform :  önkéntes pénztárak,  önkéntes belépés,  részleges privatizáció,  fokozatos átmenet,  későbbi változások előzetes törvényi szabályozása,  a szükséges korrekciók elmaradása.

Hazai előzmények II. Egészségpénztárak  13 éves tapasztalat;  tag;  Eltérő szolgáltatás struktúra;  Erősödő menedzsment és szakember gárda;  Szabályozási következetlenségek, változó környezet, bizonytalan kilátások.

Hazai előzmények III. Irányított betegellátási rendszer  Kísérleti modell, tisztázatlan célok, elégtelen szabályozás;  5 éves működés, jelentős kiterjesztés majd megszüntetés;  Sikerek és kudarcok;  Hasznosítható tapasztalatok és szakember gárda. (Dankó, Kiss, Molnár, Révész tanulmánya alapján)

Javaslat a finanszírozási reform első ütemére I.  tag feletti pénztárak minősítése a két felügyelet által;  20 % feletti természetbeni szolgáltatást nyújtó pénztárak bevonása;  Elismert pénztárrá alakulás jogi feltételeinek megteremtése önkéntes tagokkal, a részvény társasággá alakulás előzetes garantálásával;  A természetbeni szolgáltatások egyéni járulék mértékének megfelelő fejkvóta átvitelének (OEP-ből az elismert pénztárba) megadása;

Javaslat a finanszírozási reform első ütemére II.  A szolgáltatások közös finanszírozása az OEP-el (a munkáltatói és az átvitt egyéni járulék arányában);  Az indulásnál nincs külön csomag meghatározás és külön szerződéskötés;  A nagy kockázatú megbetegedések, valamint az alapszintű szolgáltatások az OEP-nél maradhatnak csökkentett fejkvóta ellenében;  2008 januárjától akár önkéntes tag mintegy 80 Mrd forintnyi járulékának megfelelő összeggel gazdálkodhat 6-8 pénztár duplájára emelkedő adminisztrációs teherrel.

A javaslat megvalósításának előfeltételei I.  Konszenzus és megfelelő kommunikáció;  A pénztárak minősítése;  Elismert pénztárrá alakulás feltételrendszerének pontos szabályozása;  Az OEP és az egészségpénztárak feladatmegosztásának és együttműködésének meghatározása;  Szerződéskötés, finanszírozás, ellenőrzés, adatkezelés, betegút szervezés részletes szabályozása;  A fejkvóta számítás, a nagykockázatú beavatkozások viszontbiztosításának rendezése;

A javaslat megvalósításának előfeltételei II.  Szakemberképzés indítása, az ellátásszervezők bevonása;  Kártyaelfogadó helyek fejlesztése a szolgáltatóknál;  A tőketartalék mértékének meghatározása;  A folyó havi finanszírozás biztonságának garantálása (bevételek, kiadások időpontjának összehangolása, működési előleg biztosítása);  A kiegészítő önkéntes egészségbiztosítás kondícióinak javítása.

Továbblépési lehetőségek I.  A szolgáltatókkal kötött szerződések felülvizsgálata, a kötelezés eltörlése;  Saját tulajdonban levő intézmények működtetése;  Az egészségpénztári intézményrendszer átalakításának megkezdése (részvénytársasági forma);  Új feltételek mellett, új szereplők bevonása;

Továbblépési lehetőségek II.  Az OEP szerepének és finanszírozási arányának fokozatos csökkentése;  4 éven belül a kötelező magánpénztári tagság bevezetése, a pénztárat nem választók kisorsolása;  Az egyéni járulék arányának jelentős emelése, egy tartalék alappal is rendelkező biztosítási rendszer kiépítésének megkezdése;  Az ápolásbiztosítás, a nyugdíj- és életbiztosítások, valamint az egészségbiztosítás összehangolása.

A javaslat előnyei  Önkéntesen és fokozatosan kerülnek bevonásra a leginkább egészségtudatos pénztári tagok;  Nem a legnagyobb kockázatú csoporttal indulunk;  Stimulálja az önkéntes előtakarékosságot;  Modellezi a gyakorlati feladatokat;  Nem kell az ellátási csomagot megosztani;  Egy kézben a betegút szervezés és az egészségvédelem;  Egy helyről finanszírozzák a kötelező és az önkéntes szolgáltatásokat.

A javaslat hátrányai  A jobb egészségi állapotúak kerülnek először a rendszerbe;  Kettős adminisztrációra és finanszírozásra van szükség;  Nem a tényleges működési költségeket modellezi;  Az önkéntes pénztárak is szervezeti átalakításra kényszerülnek;  Teljes körű előzetes szabályozás hiányában a kezdő lépés visszafordítható.  Jelentős beruházás igénye van, érdemi profit nélkül.

Helyből, vagy nekifutással Időre van szükség  A célmodell részletesebb kidolgozásához;  Az intézkedések szélesebb körű elfogadtatásához;  A szabályok kimunkálásához és elfogadásához;  Az új felügyelet működésének megkezdéséhez;  A szereplők érdekeltségének megteremtéséhez és összehangolásához;  A végrehajtás feltételrendszerének kiépítéséhez.

Köszönöm a figyelmüket!