A Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Menedzser alapképzésének bemutatása

A Főiskola története Selmecbányai Bányászati Akadémia 1735. Kerpely Antal Kohóipari Technikum 1951-1962 Felsőfokú Kohóipari Technikum 1962-1969 NME KFFK 1969-1990 ME DFK 1990-2000 2000-től önálló főiskola

Szakok 1 MA mester szak 8 BSc, BA alapképzési szak (7+1) 13 hagyományos főiskolai alapképzési szak (kifutó) 11 felsőfokú szakképzési szak 16 szakirányú továbbképzési szak Területek: Anyagmérnök Gépészmérnök Informatika Műszaki Menedzser Műszaki Szakoktató Gazdálkodás és menedzsment Kommunikáció és Médiatudomány

minőségfejlesztési időszak Hallgatói létszám 1989-2007 expanzió minőségfejlesztési időszak

Minősített oktatók száma

EURÓPAI CAMPUS DUNAÚJVÁROSBAN K+F+I+O+SZ FEJLESZTÉSEK Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (DURATT) Anyagtudományi és Technológiai Program Kopás- és károsodás, szerkezeti és felületi integritás Fizikai szimulációs és metallográfiai laboratórium… Ultrafinom és nanoszemcsés acélok előállítási lehetőségei Polimer és kompozit alapanyagú termékek technológiák fejlesztése Technológia- és Tudástranszfer Program Oktatási-képzési Program K+F horizontális tevékenység Gépészeti és mechatronikai Kompetencia Központ Korszerű mozgásszabályozások laboratóriuma Gépjármű-mechatronikai kutatás- és tesztlaboratórium Biomechatronika laboratórium Megmunkáló-központok Informatikai Kompetencia Központ Ipari informatikai laborcsoport Info-kommunikációs laborcsoport Szoftverfejlesztési labor Párhuzamos rendszerek – GRID labor További kompetencia központok Logisztikai Kompetencia Központ Ellátási lánc rendszerek kutatása Oktatási-képzési program Környezetvédelmi és Energiaracionalizásási Kompetencia Központ Környezetbarát, intelligens épület kutatása és kifejlesztése Energiaracionalizálási program Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ E-learning tartalomfejlesztés Curriculum fejlesztés (kompetencia alapú, modularizált) INFORMATIKAI, HÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK INNONETWORK (hálózati együttműködések) INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT KÖZPONT KLASZTEREK

Oktatási egységek Anyagtudományi és Kohászati Intézet Déri János Kommunikációs Intézet Felnőttképzési és Tananyagfejlesztő Intézet Gépészeti Intézet Informatikai Intézet Közgazdaságtudományi Intézet Matematika Intézet Nyelvi Intézet Tanárképző Intézet Természettudományi és Környezetvédelmi Intézet Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet

Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézet Tanszékek: Vezetés- és Szervezéstudományi Tanszék Vállalkozástudományi Tanszék 16 oktató (8 tudományos fokozattal rendelkező) Feladata a Műszaki Menedzser alapképzési szak gondozása és menedzsment, gazdálkodási és szervezetközi ismeretek oktatása a többi képzési területen

Jellegzetességek Erősen gyakorlatorientált: A hallgató már a képzés során kapcsolatba kerül a vállalati környezettel. Az évközi gyakorlati feladatok előkészítik a szakdolgozat készítését. Segítséget kap a szakmai gyakorlati hely kiválasztásához. Szakdolgozatok többsége vállalati problémák megoldására irányul. Szakirányok: környezetvédelmi logisztikai minőségügyi termelésirányítási

A logisztika szakirány Egységes rendszerbe foglalt ismereteket a logisztika elméleti és műszaki-technikai oldaláról. Ipari gyakorlatot megalapozó évközi feladatokat Beszerzési logisztika Anyagmozgatás és raktározás Ellátási lánc menedzsment Logisztikai informatika és vállalatirányítási rendszerek területeken.

Tantárgyak

Infrastruktúra fejlesztés Logisztikai oktatókabinet Automatizált referenciaraktár 1 2

Logisztikai oktatókabinet Raktári és anyagáramlási tervező és szimulációs szoftverek Ellátási lánc menedzsment és keresletelemző szoftverek Vállalatirányítási és erőforrás-tervező szoftverek Szállítmányozási és flottamenedzsment alkalmazások

Automatizált referenciaraktár

Automatizált referenciaraktár Főbb elemei: Automatizált alkatrész-tároló rendszer (AKL) Páternoszter tároló Elektromos emelőtargoncával kiszolgált gördíthető állványrendszer – targoncavezetői jogosítvány megszerzéséhez is! Utántöltős görgős állványzat a galérián Automatizált árufogadó és áruátvevő helyek Komissiózó munkahelyek Számítógépes raktárirányítás mobil terminálokkal, vonalkódos és RFId alapú áruazonosítással Műholdas árukövetés és járatoptimalizálás Nem csak oktatóhely: Elhasznált elektronikai hulladékokkal (WEEE) kapcsolatos inverz logisztikai feladatok ellátása Bemutatóhely kis- és középvállalatok logisztikai folyamatainak fejlesztésére

Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ ELMKK 16

Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ célja Hozzájárul a korszerű ellátási lánc menedzsment (SCM) ismeretek oktatásához (főiskolai és iskolán kívüli) Akadémiai és alkalmazott (vállalati) kutatások a SCM különböző területein Ismert és elismert SCM kutatóhellyé válás 17

A SCM és a logisztika fejlődési tendenciáiból adódó tudományos kérdések (akadémiai kutatási területek): Az ellátási lánc menedzsment speciális humán erőforrás gazdálkodási és vezetési kérdései Az ellátási lánc menedzsment informatikai támogatásának és kompabilitásának kérdései Termelési és logisztikai folyamatok és tevékenységek összehangolása (vállalaton belül és vállalatok között) Az ellátási láncban érintett vállalatok, szervezetek közötti kapcsolatok hatékonysága (gazdaságosság és eredményesség) és ezek hatása a szereplők versenyképességére 18

A SCM és a logisztika kutatásának dimenziói Működési (gazdálkodási) Viselkedési (irányítás, együttműködés, HR) Informatikai Műszaki, technikai (mérnöki, termelés, mozgatás) 19

A SCM és a logisztika vállalati kutatási kérdései Versenyképesség a többiektől függ (az ellátási láncban érintettektől) Döntési szituációk és kompetenciák Folyamatszervezés Termelésirányítás Mozgás (vállalaton belül és vállalatok között) Tárolás (vállalaton belül és vállalatok között) Megfelelő humán erőforrás (felvétel, képzés, képességek) 20

A SCM és a logisztika fejlődési tendenciáiból adódó oktatási kérdések Vállalati működési folyamatok A működés lehetetlen informatika nélkül A működési folyamatok gazdasági, műszaki és informatikai elemeinek összekapcsolása Az üzlet lényegének tudatosítása (piac, kereslet, hatékonyság, pénzügyi folyamatok) A működési és a stratégiai folyamatok összefüggései (hangsúly a működésen, különben frusztrált végzősök) 21

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése Az ELMKK a Dunaújvárosi Főiskola Vezetés- és Vállalkozástudományi Intézete és a Partnerek konzorciális jellegű együttműködési szervezete Az együttműködés az ELMKK céljainak közös megvalósítását jelenti Az együttműködés bevételt eredményez, amely egyrészt biztosítja a Jövő Logisztikája Laboratórium közép távú fenntarthatóságát, másrészt többlet forrást jelent az Intézetnek és természetesen a Partnereknek 22

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése Mit nyújt az Intézet (a DF) a Partnereknek: Akadémiai tudás Nemzetközi tudományos kapcsolatok Részvétel a felsőoktatásban A K+F kedvezmények igénybevételének lehetősége (innovációs járulék) Infrastruktúra (a Jövő Logisztikája Laboratórium) Mit kér az Intézet (a DF) a Partnerektől: 23

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése Mit kér az Intézet (a DF) a Partnerektől: A kapcsolati tőke közös felhasználását Professzionalizmus Személyes részvétel Szakmai tevékenységén keresztül hozzájárulást a ELMKK infrastrukturális bázisát jelentő Jövő Logisztikája Laboratórium fenntartásához 24

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése A lehetséges Partnerek típusa és szerepe Vezető vállalati tanácsadó cég, amelynek (egyik) fő tevékenysége a működési folyamatokra vonatkozik Az ellátási lánc menedzsment területén tevékenykedő szaktanácsadó cég, vagy cégek. Integrált vállalatirányítási rendszert és ehhez kapcsolódó speciális szoftvereket szállító Partner 25

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése A lehetséges Partnerek típusa és szerepe Legkorszerűbb raktározási technológiával foglalkozó Partner, aki gyártó és tanácsadó is egyben Az ellátási lánc menedzsmentben közvetlenül érintett Partnerek Termelő vállalat Kereskedelmi vállalat Logisztikai szolgáltató vállalat 26

Az Ellátási Lánc Menedzsment Kompetencia Központ elvi felépítése A lehetséges Partnerek típusa és szerepe Az ellátási lánc menedzsment kutatásában és oktatásában élenjáró, nemzetközi Partner (mentor) Hozzájárulás ahhoz, hogy a hazai ellátási lánc menedzsment képzés tartalma megfeleljen a legkorszerűbb nemzetközi színvonalnak (felsőoktatás és iskolarendszeren kívüli képzés) Bekapcsolódás a nemzetközi tudományos életbe és kutatásba Nemzetközi vállalati kapcsolatok helyi kialakítása A helyi és a regionális vállalatokat tömörítő Kamara Elsősorban a kis- és a közepes vállalkozások (KKV) 27

A logisztika alapjai DFAN-VE 616 Szakmai törzsanyag 4. félév 2 elmélet 2 gyakorlat Szakok: Műszaki Menedzser BSc Gépészmérnök BSc Logisztikai Műszaki Menedzser Aszisztens FSZ Kötelező irodalom: Pintér Lajos: Logisztika, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2. utánnyomás, 2006 Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment Budapest, Kossuth Kiadó, 2005, 1, 2, 3, 6, 7, 8. fejezet Ajánlott irodalom: Chikán Attila – Wimmer Ágnes: Üzleti fogalomtár, Budapest, Alinea Kiadó, 2003 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika, Budapest, Logisztikai Fejlesztési Központ, 1999

Logisztika alapjai Az értékteremtés és a logisztika kapcsolata A logisztika fogalma, kialakulása Fejlődési szakaszai A logisztikai vevőkiszolgálás A beadandók gyakorlati követelményei alak és tartalom. Helyzetleírás, helyzetfelmérés. A logisztikai menedzsment helye, feladatai, tevékenysége és kapcsolatai. Miért beszélünk logisztikai menedzsmentről? Kiemelt logisztikai modulok a vállalati folyamatban. A logisztikai modulok hasonlósága és különbözősége A beszerzés menedzsmentje A beszerzés a gyakorlatban A vállalati készletgazdálkodás sajátosságai A készletgazdálkodás a gyakorlatban Termelési logisztika Termelési rendszerek áttekintése

Logisztika alapjai A raktározás helye a vállalati folyamatokban A raktározással kapcsolatos gyakorlati kérdések Raktári anyagmozgatás néhány sajátossága. Raktározási gyakorlat Az értékesítési, elosztási logisztika A city-logisztika Logisztika és vállalati szervezet A logisztikai tevékenységek kihelyezése Szállítás, szállítmányozás jellemzői, Uniós és nemzetközi követelmények Veszteségfeltárás, hatékonysági vizsgálati példák. Információs rendszer logisztikai alapjai, anyag és információáramlás. Környezetgazdálkodási logisztika sajátosságai. Az ellátásilánc menedzsment Az ostorcsapás-effektus Új tendenciák a logisztikában Összefoglalás A gyakorlatok értékelése