Környezetmenedzsment rendszerek A környezeti menedzsment Környezetmenedzsment rendszerek A környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti menedzsment Környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: Elkötelezettség Környezettudatos magatartás Folyamatos fejlesztés Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

A környezeti menedzsment története 1972: ENSZ Emberi Környezet Konferencia, Stockholm; 1972: Létrehozzák az ENSZ Környezetvédelmi programját (UNEP); 1984: Környezet és Fejlődés Világbizottsága (WCED): Közös jövőnk (1987); 1984: Felelősségteljes gondoskodás programja: vegyipar; 1990: A Fenntartható Fejlődés Vállalati Tanácsa (BCSD): Változó világ (1992); 1991: Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája: a környezetbarát menedzsment 16 alapelve; 1991: A BCSD megkeresése az ISO felé, hogy a környezetvédelmi szabványok kidolgozásáról tárgyaljanak. 1992: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (UNCED): Agenda 21 és Riói Nyilatkozat; 1994: Szabványok, módszerek: BS 7750, Öko-Menedzsment és Audit Rendszer (EMAS), ISO;

A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája A világgazdasági folyamatok főszereplői, a nemzetközi vállalatok felé a fenntartható fejlődés követelménye szervezett formában először 1991-ben fogalmazódott meg. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC-International Chamber of Commerce) kidolgozta „A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartájá”-t („Business Charter for Sustainable Development”), amelyet a környezet és a vállalati menedzsment témakörét napirendre tűző II. világgazdasági konferencia (Párizs, 1991. április) elfogadott.

A Chartához csatlakozott kötelezettséget vállalt: „…környezeti teljesítményüket a Charta 16 alapelvével összhangban fejlesztik, javítják vállalatvezetési módszereiket, az elért eredményeket folyamatosan értékelik és azokról a munkatársakat és a közvéleményt egyaránt tájékoztatják”.

Az ICC Üzleti Kartájában a környezeti menedzsment a következő 16 pontban került meghatározásra: Vállalati prioritás; Integrált menedzsment; Folytonos fejlesztés; Alkalmazottak képzése; Előzetes felmérés; Termékek és szolgáltatások; Fogyasztói információk; Létesítmény és üzemelés; Kutatás; Az elővigyázatosság szemlélete; Alvállalkozók és szállítók; Vészhelyzetek elhárítására valós készenlét; Technológia átadása; Közreműködés az össztársadalmi erőfeszítésekben; Nyitottság a környezeti problémákra; Tájékozottság és tájékoztatás.

Környezettudatos (vállalat)irányítás A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján a vezetőség a vállalatot működteti. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

Környezeti Menedzsment Rendszer a vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket. A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része. Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra és mindazon erőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.

A KIR az ISO 14001 szabvány megfogalmazásában (MSZ EN 14001:1997.): „A teljes (vállalat) irányítási rendszerének az a része, amely magában foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységéhez, felelősséget, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.”

A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ALAPELVEI (Klaus-Kerekes alapján) 1. A környezet védelme - a megelőzés elvének gyakorlati alkalmazásával – alapvető cél. 2. Részvétel a környezetvédelemmel összefüggő társadalmi feladatok megvalósításában. 3. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a folytonos fejlődés megvalósítása. 4. Integrált menedzsment, a döntések környezeti megalapozása. 5. A környezeti szempontok érvényesítése a kommunikációs tevékenység során (nyitottság a környezeti problémákra, tájékozottság és tájékoztatás). 6. A környezeti szempontok figyelembe vétele már a kutatás- fejlesztés során.

A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ALAPELVEI 7. A környezeti szempontok beépülnek a tervezés folyamatába. Új projektek, új tevékenységek indítását megelőzi az előzetes környezeti értékelés. 8. Törekvés a környezetbarát termékek és szolgáltatások megvalósítására és terjesztésére. 9. A környezeti menedzsment figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét (törekszik megfelelni a fogyasztók, az üzleti partnerek elvárásainak, és tanácsadással is ösztönzi őket a környezetkímélő használatra). 10. A környezeti menedzsment felkészült a normálistól eltérő tevékenységek következményeinek elhárítására, az üzemzavarok, vészhelyzetek által okozott környezeti hatások lehetőség szerinti mérséklésére. 11. A környezeti menedzsment kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók oktatására, folyamatos továbbképzésére.

Folyamatos környezeti teljesítmény javulás A környezeti menedzsment rendszer legfontosabb elve a folyamatos környezeti teljesítményjavulás a gazdasági eredmények javulása mellett, mely környezettudatos kommunikációval, a dolgozók motiváltságának elősegítésével, felülvizsgálatokkal és a nyilvánosság bevonásával érhető el.

Egy jó környezeti menedzsment rendszer két dolgot eredményez Egyrészt lehetővé teszi a vállalat számára, hogy csökkentse a környezetet ért hatásokat, míg ezzel egy időben csökkenti a költségeket és növeli a termelékenységet, másrészt koordinálja a vállalat környezetvédelmi tevékenységét, hogy nagyobb szervezeti eredményeket és hatékonyságot érjen el.

A VÁLLALATVEZETÉS HATSZÖGE

A vállalati környezetmenedzsment fontosabb jellemzői Többdimenziós célrendszer (ökológiai-, társadalmi- és piaci célorientáció); Vállalaton és funkciókon túlmutató karakter; Proaktív stratégia.

TÖBBDIMENZIÓS CÉLRENDSZER Folyamatszervezés Projekt- menedzsment Szervezeti felépítés Információ- áramlás Beszerzés Termék- tervezés Értékesítés Vevői igények Anyag- áramok Anyag raktár Termelés Késztermék raktár Munkavállalók Technika KIR rendszer Anyag és információs folyamatok

Ökológiai irányultság A gazdálkodás külső és belső feltételeivel egyaránt számoló, szisztematikusan építkező és folyamatos ellenőrzést biztosító, ökológiai irányultságú vállalati magatartás. Az ökológiai irányultság a vállalati magatartás elsődleges céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelőzésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik.

Ökológiai irányultság (folytatás1) Minden olyan vállalati tevékenységet átfog, ami közvetlenül (pl. filterek felszerelése, szűkös erőforrások helyettesítése), vagy közvetetten (pl. kutatás-fejlesztés, környezeti tanácsadás, környezeti kommunikációs politika) hozzájárul a környezeti terhelések megelőzéséhez és csökkentéséhez. Egyrészt a vállalatot érintő környezeti gondok kezelése tartozik feladatkörébe, másrészt gondoskodik a környezetvédelemmel-környezetgazdálkodással összefüggő lehetséges sikerfaktorok kifejlesztéséről, és a fennálló kockázatok megszüntetéséről.

A környezeti menedzsment rendszer célja, hogy segítse a szervezetet: A szervezet szempontjából lényeges környezeti hatások, tényezők és kockázatok meghatározásában, kezelésében Környezeti politika (célok) Programok végrehajtása Alapelvek meghatározásában (környezetvédelmi felelősség) A célok eléréséhez szükséges erőforrások meghatározásában, a felelősök kijelölésében és a szükséges forrásokkal való ellátásukban; Az egyes feladatok, feladatkörök, hatáskörök és eljárások meghatározásában és dokumentálásában, (a vállalat megszüntesse vagy minimalizálja a negatív környezeti hatásokat) Mindezen elvek terjesztése a szervezeten belül az emberek továbbképzése (kötelezettségeik hatékony teljesítése).

A vállalati környezeti menedzsment eszközei külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása; hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás szennyezés-megelőzés, tisztább technológiák alkalmazása; dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímélő magatartásra; ökokontrolling; szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása; ökológiai könyvvitel; környezetbarát termékek; életciklus elemzés; ökomarketing; környezeti jelentések.

A környezetorientált vállalkozás lehetséges előnyei A vállalat társadalmi elismertségének (imázs) javulása; Új és tartós vásárlói kör megnyerése; Költségmegtakarítás az anyag- és energiafelhasz-nálásban; Új piacok megszerzése (környezeti piaci irányultság); Piaci partnerekkel (bankok, biztosítók stb.) való kapcsolat javulása; Nagyobb állami megrendelések lehetősége. (Kósi K. – Valkó L., 2003.)

A környezetorientált vállalkozás lehetséges kockázatai A környezetvédelmi feladatok megvalósítása által kiváltott költségnyomás; A környezetvédelmi szabályozás országonként eltérő szintje és következetessége rövidtávon csökkenti a nemzetközi versenyképességet; A környezeti piac termékei iránti kereslet bizonytalanságai; Hiányzó kooperációs hajlam a partnerek részéről; Vállalaton belüli ellenállás az új feladatokkal szemben; A hatósági bürokrácia túlzott jelenléte. (Kósi K. – Valkó L., 2003.)

Összegzés növeli a szervezet VERSENYKÉPESSÉGÉT és hozzájárul az emberek egészségének, a környezet állapotának megóvásához, és javításához, a költségeket csökkenti, mert elősegíti az anyag- és az energiafelhasználás optimalizálását; mert a környezetterhelést (kibocsátás, elvonás) mértékét csökkenti; biztosítja a tevékenység környezeti hatásainak kézben tarthatóságát, mert összehangoltságot eredményez; mert környezetvédelmi szempontból rendet teremt; lehetőséget biztosít a környezeti teljesítmény folyamatos fejlődésére, a forgalmat növeli, mert lehetővé teszi, hogy alkalmazója a környezetvédelem iránti elkötelezettségét mások előtt felmutassa, így a szervezet, valamint tevékenysége, terméke, szolgáltatása megítélését a vevők körében javítja; a javítja a kapcsolatot az érdekelt felekkel: Vásárlók, Hatóság, Szomszédság, Befektetők, Zöldek, Dolgozók

Környezeti menedzsment szabványok BS 7750 - érvényes Nagy Britanniában. EMAS - érvényes az Európai Unió területén ISO 14001 - érvényes az egész világon.

Jelenlegi nemzetközi helyzet Az iparvállalatok – ha létre akarják hozni saját környezeti menedzsment és auditálási rendszerüket – számos (min. 6) szabvány és előírás közül választhatnak. Pl. International Chamber of Commerce (Nemzetközi Ipari Kamara) által kiadott Business Charter for Sustainable Development, a CERES elvek (Coalition of Environmentally Responsible Economics) a Chemical Manufacturers Association által kiadott Responsible Care Programné.

Hazai helyzet A hazai vállalkozási szféra: 1998-ban 209 Mrd forintot fordított környezetvédelemre, 2001-re 432 Mrd Ft-ra nőtt, 2005-re pedig 786 Mrd forintra emelkedett.

Jelenlegi hazai helyzet A gazdasági szféra környezetvédelmi beruházásainak legnagyobb része a kibocsátási paraméterek javítására irányul. A környezetvédelmi kiadásokra jellemző az ágazati és a területi koncentráció. A területi koncentrációt illetően a közép-magyarországi régió áll az élen, ahová az egyszeri környezetvédelmi beruházásoknak és a folyó kiadásoknak kb. a fele, a közvetetten környezetvédelmi hatással is rendelkező beruházásoknak több, mint kétharmada összpontosul.

Jelenlegi hazai helyzet (folytatás1) Az ISO 14001 szerint tanúsított vállalatok száma a 2008. januári nyilvántartás szerint 1257. Ezek között csupán 5 vállalatnak van EMAS szerinti tanúsítása. Az EMAS-ra fordítandó fokozott figyelmet az is indokolja, hogy az ISO 14001-től eltérően ennek elterjesztését az EU anyagilag is támogatja.

KÖVET- INEM A magyarországi KIR nyilvántartás hivatalos kezelője a KÖVET-INEM Hungária. A KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) 1995. októberében alakult, az INEM magyar tagjaként. Főtitkára Tóth Gergő A KÖVET nem nyereségorientált, a kormányzattól és érdekcsoportoktól függetlenül működő kiemelten közhasznú szervezet. Szolgáltatásokat nyújt, és gyakorlati programokat szervez a környezetre kisebb terheket rovó vállalati működés elterjesztése érdekében. A KÖVET politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem "zöld mintavállalatok", de felelősséget érző cégek, akik működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállaltirányítás eszközeit és módszereit.

Nagyobb fejlesztési lehetőségek. Kedvezőbb környezetminőség elérése! FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG Terméktervezés Panaszok kezelése Hulladék- kezelés Termék-bevezetés Szennyvíz -kezelés Nagyobb fejlesztési lehetőségek. Kedvezőbb környezetminőség elérése!

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje VEVŐ Követelmény FELMÉRÉS ELEMZÉS JAVÍTÁS VEZETÉS FELELŐSSÉGE ERŐFORRÁSOK TERMÉK MEGVALÓSÍTÁS Elégedettség A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FOLYAMATOS JAVÍTÁSA Értéknövelő tevékenység Információáramlás

A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje A vevők olyan termékeket és szolgáltatásokat igényelnek, amelyek megfelelnek az elvárásaiknak. Ezek az igények és elvárások a vevői követelményekben jelennek meg. A vevői igények mellett – melyek természetesen folyamatosan változnak – a vállalatnak figyelembe kell vennie a piaci versenyhelyzet miatti nyomást, és a műszaki haladást. Folyamatszemléletű irányításról akkor beszélünk, ha egy vállalaton belül a folyamatok egy rendszerének alkalmazása folyik, e folyamatok meghatározásával, kölcsönhatásaival és irányításukkal együtt.

A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje (folytatás1) A folyamatszemléletű megközelítés előnye, hogy gondoskodik az egyes folyamatok közötti kapcsolat, továbbá a folyamatok kombinációjának és kölcsönhatásának folyamatos szabályozásáról. Folyamat: Egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át.

Folyamatok minden szinten FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG Folyamatok minden szinten • Egyéni munka • Csapatmunka • Egy osztály • Az egész vállalat

Szükséges erőforrások Folyamatok tervezése Dokumentálás Környezeti célok Mérés és figyelés Folyamatok Szükséges erőforrások Feljegyzések Kibocsátások

Folyamat feltérképezése-folyamat lebontása Főfolyamat Folyamatok Műveletek Műv.elemek

A Deming ciklus Előirányzott környezeti teljesítés Folyamatos javítás Terv. Csel. Csin. Ell. Terv. Csel. Csin. Ell. Folyamatos javítás Terv. Csel. Csin. Ell. Aktuális környezeti teljesítés

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A környezeti menedzsment egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok életében. Összességében elmondható, hogy a vállalatok számára előny a környezeti menedzsment rendszer megvalósítása. A sikeres megvalósítás alappillérei: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés.

AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartáját! Ismertesse és fejtse ki a környezeti menedzsment rendszer alapelveit, előnyeit és hátrányait! Ismertesse a környezettudatos vállalatirányítás alapeszméit! Ismertesse és fejtse ki a Deming-kör részeit a KIR működése során!

Az előadás felhasznált forrásai Engel, H. W.-Tóth G. (2000). Miért és hogyan foglalkozzunk a környezetvédelemmel vállalatunknál. A környezettudatos vállalatirányításról és az ISO 14001-ről egyszerűen. RegEM program 1. útmutató. KÖVET-INEM Hungária. Budapest. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A vállalati környezeti menedzsment eszközei. Környezetirányítási Rendszerek (KIR) Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.