A szövegösszetartó erő Kohézió

Keresse meg a mondatokat jelentésükben egymáshoz kapcsoló szavakat, kifejezéseket! Nagyon szeretem az állatokat. A kutyákat különösen kedvelem. Az oroszlán Afrikában él. A szavanna az otthona. Rengeteg ember tart macskát az otthonában. Ezek a négylábú, hegyes fülű, égnek álló bajuszú, nyávogó teremtmények sok gondoskodást igényelnek. Sokszor szaladok a busz után. A futás ugyanis egészséges. A fizika a legszélesebb értelemben vett természettudomány. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák. A fizikai jelenségeket matematikai modelleken keresztül írják le. Ezért jó, ha a fizikus fizikából és matematikából is jól teljesít.

Nemes Nagy Ágnes: Jácint Egy cserép kék jácint áll az ablakomban. Megérkezett tehát újra kisded budai lakásomba a télutó növénye. Az idei példány ugyan nem tartozik a tökéletesek közé. A virágszár hajlamos rá, hogy oldalt dőljön, meg kell kötözgetni, óvatosan egy barkaághoz közelítve, és maga a tömött virágzat is itt-ott kihagyásos, mint egy molyrágta plüsspárna. De ha valaki azt képzelné, hogy mindezzel együtt nem gyönyörű, az tévedne. Mert gyönyörű. A színe, az a kéknél kékebb, amelybe csak azért vegyül egy leheletnyi sötétebb árnyalat, hogy elválassza az égszínkéktől. A szaga, az a letaglózó. A pompázása, tartásának az a fejedelmisége egy ablakközben. Mindenképpen veszedelmes szépség.

Töltse ki az alábbi táblázatot Virággal kapcsolatos szavak és kifejezések Lakhellyel kapcsolatos szavak és kifejezések Szépséggel kapcsolatos szavak és kifejezések Tökéletlenséggel kapcsolatos szavak és kifejezések

Kohézió 1. Jelentésbeli (szemantikai) 2. Nyelvtani (grammatikai) 1.1 Szavak jelentésének összefüggései 1.2 A mondatok tartalmi-logikai összefüggései 1.3 A mondatok elrendezése 1.4 Hiány 2. Nyelvtani (grammatikai) 2.1 Jellegzetes szófajok 2.2 Toldalék 2.3 Nyelvtani-szerkezeti hiány

1. Jelentésbeli kapcsolóelemek a bekezdésben

1.1 A szavak jelentésének összefüggései Ugyanarra a valóságdarabra vonatkozó szavak, kifejezések Szóismétlések Rokon értelmű szavak körülírás Egymással jelentésbeli kapcsolatban (mezőösszefüggésben) lévő szavak Szavak közötti képzettársítás

1.1 A szavak jelentésének összefüggései Édesapám anyja, az ezüsthajú nagyanya, szikár, törékeny és tiszta. Amikor kedves könyvemet olvasgattam, Andersent, rá kellett gondolnom. „A nagyanya nagyon öreg, arca redős, haja egészen ősz, de a szeme olyan, mint két csillag.” Az ő szeme is csillag volt. Két óriási, fekete csillag. Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig

Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig Édesapám anyja, az ezüsthajú nagyanya, szikár, törékeny és tiszta. Amikor kedves könyvemet olvasgattam, Andersent, rá kellett gondolnom. „A nagyanya nagyon öreg, arca redős, haja egészen ősz, de a szeme olyan, mint két csillag.” Az ő szeme is csillag volt. Két óriási, fekete csillag.

1.1 A szavak jelentésének összefüggései Ugyanarra a valóságdarabra vonatkozó szavak, kifejezések Szóismétlések (nagyanya, szeme, csillag) Rokon értelmű szavak (ezüsthajú – ősz) Körülírás (nagyanya – édesapám anyja) Egymással jelentésbeli kapcsolatban (mezőösszefüggésben) lévő szavak Logikai kapcsolat (nagyanya – öreg, nagyanya – arca, haja – arca – szeme, öreg – redős – ősz) Szavak közötti képzettársítás Hasonlat, metafora (szeme – csillag)

1.2 Logikai kapcsolóelemek a mondatok között Juhász Gyula: Milyen volt... Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

1.3 A mondatok elrendezése A szórend és a mondatrend A magyar mondat szórendje szabadabb más nyelvekhez képest, kevés grammatikai szabály köti (pl.: jelző és jelzett szó sorrendje) Nemcsak hangsúllyal, hanem szórenddel is jelezzük, mi a réma a mondatban (Akkor már nem sajnáljuk) A nyomatékos szórendű az állítmány elé kerül az a mondatrész, amelyet hangsúlyozni kívánunk, melynek hírértéke van (Fontosnak érezzük…) (Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.) A szórenddel is jelezzük, hogy a mondatok nem önállóak, hanem egymáshoz kapcsolódnak Az összetett mondatok tagmondatainak sorrendje is függ a szövegelőzménytől, és sejteti a folytatást A mondatrendet is a kommunikációs céloknak és a szövegösszefüggés megteremtésének rendeljük alá

1.4 Jelentésbeli hiány János esztergomi érseknek tulajdonítják a következő üzenetet, melyet 1213-ban küldött a királynét, Gertrúdot megölni készülő összeesküvőknek: A királynét megölnötök nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeznek én nem ellenzem. A királynét megölnötök nem kell félnetek, jó lesz ha, mindnyájan beleegyeznek, én nem ellenzem. A királynét megölnötök nem kell, félnetek jó lesz, ha mindnyájan beleegyeznek, én nem, ellenzem.

Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak, dermedten s fegyvertelen álltak az aknamezőkön, s volt, ahová önként mentek, fegyverrel a kézben, némán, mert tudták, az a harc, az az ő ügyük ott lenn, s most a szabadság angyala őrzi nagy álmuk az éjben. S volt ahová ... mindegy. Hova tüntek a bölcs borozások? szálltak a gyors behivók, szaporodtak a verstöredékek, és szaporodtak a ráncok a szépmosolyú fiatal nők ajka körül s szeme alján; elnehezedtek a tündérléptü leányok a háboru hallgatag évei közben.

2. Nyelvtani kapcsolóelemek a bekezdésben

2.1 Jellegzetes szófajok Névelők a – egy Névmásítás a szövegben A névmások biztosítják a szüntelen visszautalást, így összekapcsolják a mondatokat, és lehetővé teszik, hogy az olvasó folyamatosan követni tudja a szöveget Teremthetnek kapcsolatot tagmondatok, mondatok és szövegrészek között is

Beszédhelyzetre való utalás: deixis Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora (visszautaló névmások) Jele: ← Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját. Beszédhelyzetre való utalás: deixis Jele:↑ Pl: Így kell élni. Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora (előreutaló névmások) Jele: → Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. jellemzően előreutaló névmás a kérdő névmás

Határozószók Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy…. Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.

2.2 Toldalék Az egyeztető toldalékok Az igék tárgyas igei személyragjai szintén visszautalnak (gondolatban hozzákapcsoljuk a jelzős tárgyat) Az egyes szám 3. személyű igei személyragok egyértelművé teszik, hogy mivel kell kiegészíteni a mondatot A birtokos személyjel használata is kapcsolatot teremthet a többi mondattal Egyeztetés Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott. Igei személyragok, birtokos személyjelek Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára

2.3 Nyelvtani szerkezeti hiány Hiányosság: hiányos mondatok. PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot az utcán, Kati is.