Fővárosa: Bern Lakossága: 7 725 500 fő Svájc Fővárosa: Bern Lakossága: 7 725 500 fő 

Svájc címere és zászlaja: Himnusz: Svájci zsoltár Nemzeti mottó: Unus pro omnibus, omnes pro uno (magyarul: Egy mindenkiért, mindenki egyért)

Bevezetés: Európa egyik legkülönösebb országa az Alpok lélegzetelállító csúcsai között fekvő Svájc. Ezen a végtelenül szép vidéken, a gazdagság, a luxus, a pénz,és persze a híres svájci pedantéria, pontosság, tisztaság érzôdik mindenütt. Bár az országot különböző népek lakják, melyek mind a rájuk jellemző világot alakították ki maguk körül, mégis ,a nemzeti öntudat és a szabadságszeretet Európában talán itt a legerősebb. Svájc festői falvai, történelmi hangulatú városai valóban minden évszakban vonzzák a turistákat. A svájciak nagyon barátságosak és vendégszeretők, különös figyelmet fordítanak környezetükre és egészségükre. A települések nagyon tiszták és rendezettek, a legtöbb város központjából az autókat is kitiltották. Következetesen semleges ország, erős gazdasággal.

Adatok Svájcról: Területe: 41 284 km² Népsűrűség: 186,5 fő/ km² Nyelv: francia, német, olasz, romans Pénznem: Svájci frank Vallás: római katolikus (42%), protestáns (35%), ortodox (2%), iszlám (4%), egyéb (17%) Hívószám: +41

Történelem 1: A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I. e. 58-ban azonban Július Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal. I. e. 58-ban azonban Július Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok,Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete. Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (6–9. század).

Történelem 2: Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás. Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét. Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot. Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.

Kulturális világörökségei 1. Val Müstair és a Müstairi Szent János-apácakolostor Bern óvárosa A Sankt Gallen-i kolostor

Kulturális világörökségei 2. Bellinzona három kastélya és vásárvárosának védőfala és bástyái Lavaux teraszos szőlőültetvényei La chaux de fond

Éghajlata: Éghajlat: Nyugaton, északon és északnyugaton óceáni hatású mérsékelt, keleten mérsékelt kontinentális, délen mediterrán hatás. Jelentős az országrészek közötti hőmérséklet- és csapadékkülönbség. Az évi átlaghőmérséklet 9 °C. Az évi csapadék mennyisége erősen területfüggő, a Rhone-völgyben például 530 mm, míg Luganónál 1700 mm. Általában véve az Alpoktól nyugatra, északra eső területnek hideg, esős klímája van, ahol a téli középhőmérséklet nulla fok körül (vagy az alatt) van, és nyáron ritkán van 21 fok fölötti meleg. Az Alpoktól délre a meleg, nedves, mediterrán jelleg uralkodik, ahol a fagy ritkán fordul elő. Az Alpok és a Jura felső vidékének klímája esős vagy havas,1800 méter fölötti fagyhatárral.

Földrajza: Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható: Tájképét az ország délkeleti részén emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs (a második legmagasabb az ismertebb Dom, ami 4545 m magas). Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch, mely eléri a 24 km-t. Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak. Svájci-medence: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma. Jura-hegység

Látnivalók: Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Bázel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik. Alpok Genfi-tó

Tájképek:

Növény-állatvilág: Legismertebb növénye, ami védett is, a havasi gyopár. Ez egy kis, fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő. Legismertebb kutyafajtái pedig a bernáthegyi és a berni pásztor. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert. Az ország területének közel egyharmadát erdőségek, főleg fenyőfélék borítják. Az erdőhatár felett a gazdag havasi rétek és a legelők világa található, széles körben elterjedt a szarvasmarhatartás. 3000 méter felett a növényzet igen gyér, az örök hó birodalma, amelyre fontos turisztikai ágazat.

Ipar: A legfontosabb ipari szektor : -óragyártás -gépgyártás -textilipar Jelentős: -az orvosi műszerek gyártása, és -nagyon fontos a gyógyszeripar. A két legnagyobb gyógyszergyártással foglalkozó cég a Novartis és a Roche.

Svájci órák: Esprit óra Hugo Boss Mexx óra Esprit óra

Svájci bicskák:

Csokoládék 1 : A csokoládé készítése művészet, és a svájci Csokoládé Nagymestere híres a mindent felülmúló minőségű és finomságú csokoládé megalkotásáról. E művészet minden titkán uralkodik: a legkisebb részletektől a teljes befejezésig arra törekszik, hogy a nemes hozzávalók választékából a gyártás során a tökéletes terméket alkossák meg: szeretettel és szenvedéllyel. Minden, amit tesznek, az a csokoládé szerelmeseinek magas elvárásait igyekszik beteljesíteni, szerte a világon.

Oktatási rendszer: Svájcban az oktatási rendszer más, mint Magyarországon. Az előkészítő iskola elvégzése képességektől függően 2 vagy 3 évig tart. Ezt követi az általános iskola, ahol 10 évig tanulnak, majd a középiskola. A gimnáziumi képzés 5 éves. Nincs minden városban gimnázium. Egy nagyobb városban van, és az gyűjti össze a környező települések tanulóit. Ezért meglehetősen nagy a létszám a középiskolákban. 6 jeggyel osztályoznak, a hatos a legjobb, és használnak féljegyeket is. Egy héten kb. 30 órájuk van a diákoknak. Szombaton is van tanítás. Az ebédszünetük egy órás, de délután is vannak óráik. A tanév is nagyon hosszú, nyáron csak 5 hetes a szünet, de az őszi, tavaszi és a téli szünet 3 hétig tart.

Svájc Sportélete: Svájc sportélete hagyományosan a téli sportokon alapul, ám ma minden lényeges sportágban fejlett mind a tömegsportban, mind az élsportban az ország. Svájc a sportdiplomácia kiemelkedő állama, számos nemzetközi sportszövetség székhelye: Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) központja, - Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), melynek központja Zürich, - Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), amely Nyonban székel.

Sípályák: Svájcban találhatók Európa legmagasabban fekvő és egyben leghóbiztosabb, legnagyobb szintkülönbségű sípályái. Svájc déli és középső részén emelkednek legmagasabbra az Alpok csúcsai. Az ország jelképe a jellegzetes formájú Matternhorn. Svájc tartományai közül Wallis, Graubünden és a Berni Alpok területén találhatók a legnagyobb síparadicsomok, mint pl. a Jungfrau régió. Nyugaton, a Genfi-tó környékén Waadt (franciául Vaud) tartomány várja a síelés szerelmeseit.

Érdekességek, ami eltér Magyarországtól 1: A hiedelemmel ellentétben nincs sok hó a városban, köszönhető ez a globális felmelegedésnek. Nincsenek kerítések, vagy nagyon picik, függöny is csak elvétve van. Ami fura, hogy az ablakokban nincsenek növények ,a kert általában mindenhol nagyon rendezett Közlekedés: Zebrára csukott szemmel leléphetsz, mindenki megáll, aki nem külföldi. A lámpák nem mindig függőlegesek, hanem vízszintesen van a piros-fehér-zöld elhelyezve Nem dudálják le a fejedet, ha nem indulsz el azonnal a zöldnél , parkolóhely az utcán nincs sok, de rengeteg a parkolóház. Rengeteg helyen van bicikliparkoló, sok helyen fedett is, és nem lakatolják le. A vonat, busz mindig tiszta, és van emeletes vonat is.

Érdekességek, ami eltér Magyarországtól 2: A könyvtárba Interneten is be lehet iratkozni, ha akarod kiválasztod a könyvet a neten, és postán kiküldik neked térítés ellenében persze. Egyszerre 30 könyv is lehet nálad.. Ha nincs nyitva a könyvtár, egy postaláda szerűségbe bedobhatod a könyvet, ha visszahoztad. Szemétdíjat nem kell fizetni, hanem a szemeteszsákért kell fizetni, rá van nyomtatva a falu vagy város neve, meg címere. És mindenhol van szelektív szemétgyűjtés! A katonaság kötelező. Ha valaki nem tud katona lenni valami okból, akkor adót kell fizetnie évenként . Ha valaki katona volt utána is minden évben 40 éves koráig el kell mennie egy 2 hetes táborba. Ja, és a légiriadót gyakorolják legalább egy évben egyszer a városokban. Mikor is volt utoljára háború Svájcban? Szerintem elképesztő ez a rendszer...