Mindenki Ságvári Bence másképp VII. Nemzetközi Médiakonferencia, Balatonalmádi, szeptember 25. Az internethasználat jellegzetességei, a kockázatok és a szülői mediáció szempontjából Európában csinálja...

2011-es eredeti országcsoportosítás Egyszerű mátrix- logikán alapuló négyféle országtípus Kérdés: mi jellemzi az egyes országokat a gyerekek internethasználata, illetve az ezzel kapcsolatos kockázatok és veszélyek szempontjából?

2011-es eredeti országcsoportosítás

2013 nyarán megjelent kutatási jelentés 1.új, többszempontú elemzés 2.országok közötti összehasonlítás 3.az európai országok csoportosítása és jellemzése 4.gyakorlati/szakpolitikai következtetések

Az elemzés dimenziói Használat/ lehetőségek Szülői mediáció Kockázatok & veszélyek

I. Lehetőségek A használat elemzési KommunikációKreativitásJátékTanulás

II. Kockázat és veszély Kockázat & veszély Szexuális kockázatok Kapcsolati- kockázatok

III. Szülői mediáció Szülői mediáció AktívKorlátozóPasszív

I. Országok csoportosítása a használat jellegzetességei alapján

II. Országok csoportosítása a kockázat és veszély jellegzetességei alapján

III. Országok csoportosítása a szülői mediáció jellegzetességei alapján

III. Országok csoportosítása az összes elemzési dimenzió alapján

• Skandináv államok (+ Hollandia) • magas internet-penetráció, átlagosnál jóval képzettebb és tudatosabb szülők • szexuális kockázatok átlagnál magasabb jelenléte • aktív támogatás a szülők részéről, amennyiben a gyerekeknek szükségük van rá • több kockázat, több lehetőség, nagyobb tapasztalat, aktívabb szülői szerepvállalás • fókusz: a relatíve kis méretű hátrányos helyzetű gyerekek támogatása 1. „Supported risky explorers” „ Támogatott kockázatvállaló felfedezők” 1. „Supported risky explorers” „ Támogatott kockázatvállaló felfedezők”

III. Országok csoportosítása az összes elemzési dimenzió alapján • viszonylag alacsony szintű kockázat, ami leginkább a korlátozó (restriktív) szülői magatartással jár együtt • DE az erős korlátozás kultúrája a lehetőségeket is korlátozza • a cél ezekben az országokban az aktív mediáció felé való elmozdulás lehet • az aktív mediáció nem a kockázatoktól való teljes védelemről/elzárásról szól, hanem „megengedi” a kockázatokkal való találkozást, de egyben segít kialakítani az ezek kezelésével kapcsolatos tudást és készségeket 2. „Protected by restrictions” „Korlátozások által védettek” 2. „Protected by restrictions” „Korlátozások által védettek”

III. Országok csoportosítása az összes elemzési dimenzió alapján • zömében kelet-európai országok • kockázatok és veszélyek magas szintje • intenzív játékosok és átlagos felhasználók átlag feletti aránya • az aktív mediációt alkalmazó szülők intenzív jelenléte, de ez nem kap hathatós állami támogatást, jellemző a felek közötti kommunikáció hiánya 3. „Semi-supported risky gamers” „Részben támogatott kockázatvállaló játékosok”

III. Országok csoportosítása az összes elemzési dimenzió alapján • a használati szokásokban különösen intenzív a kommunikáció, viszont kisebb a tanulás és a játék • kockázatok összességében átlagos szintűek, de a „kontakt-kockázatok” előfordulása átlag feletti • szülői jelenlét jellemzően passzív vagy legfeljebb korlátozó 4. „Unprotected networkers” „Védtelen netwörkölők”

Összefoglalás • országonként eltérő módszerek és stratégiák szükségesek • nincsenek univerzális receptek • országon belül is nagyon eltérő helyzetben lehetnek, ezáltal nagyon eltérő igényekkel rendelkeznek a gyerekek • Magyarországon a gyerekek testreszabott képzése és támogatása mellett az ún. aktív szülői mediáció mértékének növelése kell, hogy legyen a legfontosabb stratégiai cél

Köszönöm a figyelmet!