A komplex betegségek korai kezdetű primer prevenciója Dr. Dobó Márta Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Komplex betegség (a betegségek 80%-a) genetikai hajlam + környezeti tényezők hatása (több gén szerepe bizonyított) (életmód, egyéntől független külső hatások) polygénes multifaktoriális betegségek

Néhány komplex betegség: • magas vérnyomás • infarktus • agyi érkatasztrófa • daganatos betegségek • allergiás betegségek • epilepszia •depresszió •diabetes II. típus

Valamilyen komplex betegségben nagy valószínűséggel mindenki megbetegszik. Azt, hogy ez milyen fajta betegség lesz, az örökölt hajlam és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg.

A primer prevenció akkor a leghatékonyabb, ha 1) korai kezdetű 2) egyénre szabott

Egyénre szabottság A prevenció lépései 1)Megállapítani, hogy kinek milyen komplex betegségre van hajlama Módszer:családfa analízis biológiai markerek alkalmazása 2)Tájékoztatni a résztvevőket a fennálló veszélyekről. Megnyerni együttműködésüket a prevenciós protokoll betartásához.

3) Kontroll vizsgálatok: a tanácsok betartásának nyomonkövetése biológiai markerek ellenőrzése bátorítás az éveken át tartó program kivitelezéséhez

Korai kezdet 1) Meg kell találni azt a korosztályt, amelynél a primer prevenció bevezetése a leghatékonyabbnak mutatkozik. • fiatal felnőttkor • családalapítás időszaka

2) Meg kell találni azt az egészségügyi rendszert, amelynek keretén belül a prevenciós munka véghezvihető • családtervezési tanácsadó • várandósgondozók

3) Meg kell találni azt a szakembergárdát, aki a prevenciós programot vezeti • védőnők • szakorvosok segítségével, háttértámogatásával

A komplex betegségek primer prevenciójának megvalósítása Intézetünkben 1) A prevenciós programokba azok kerülnek (önkéntes alapon), akik részt vesznek családtervezési programunkban. 2)A védőnő gondos kikérdezéssel megállapítja a családban halmozottan előforduló - allergiás betegség - szív és érrendszeri betegség - kóros kedélyállapot (depresszió) fennállását.

3) Biológiai markerként - RR mérés (védőnő) - koleszterin, triglicerid, HDL (családorvos) 4)Kockázat fennállása esetén felajánljuk a megfelelő programban való részvételt

5)Tájékoztatás a fogamzás előtt vagy várandós- ság második felében A prevenció • a babánál a születés percétől kezdődik • a szülőknél a programba való belépéskor indul (kétgenerációs prevenció) 6)Kontrollvizsgálatok Csecsemőkorban a programtól függően 2-6 havonta, később 6 havonta - évente

Allergia prevenció Az adott életkorban potenciális allergének és ártó külső tényezők kerülése 1) Táplálék allergének - tehéntej - tojás - hal - citrusfélék - szója - diófélék Szoptatás minél tovább, szoptatás alatt csökkentett tej, tojás, hal, dióféle fogyasztása ajánlott a kismamának.

2) Inhalációs allergének - házipor - kutya, macskaszőr, madártoll - dohányfüst - kipufogógázok 3) Kontakt allergének - babaruha mosása után többszöri öblítés - öblítőszer ne! - csak patikai készítmények (fürdetőkrém, olaj, popsikenőcs, stb.)

Szív és érrendszeri prevenció 1) Jelen életmód feltárása 2) Megfelelő étkezési szokások kialakítása még a baba megszületése előtt (étkezések száma, minősége, nassolás, zsíros ételek, sózás, cukrok, rostos ételek jelentősége, receptek) 3) Mozgásban gazdag életmód kialakítása

Eredmények 1) Allergia prevenció A programban résztvevő magas kockázatú gyermekek (atópia öröklődési kockázata %) 26/28 %-ban (lány/fiú) fordult elő allergiás megbetegedés az első három életévben. 2) Szív és érrendszeri prevenció - hosszú távon értékelhető 3) Depresszió prevenció - hosszú távon értékelhető

Továbblépési lehetőségek Folsav, B 6, B 12 vitamin prevenció bevezetése szív és érrendszeri betegségekben Elméleti alapja: A magas vér homocisztein szint feltételezhetően a fokozott oxigénszabadgyök-képződés révén fokozza a szív és érrendszeri betegségek előfordulási kockázatát. Becslések szerint: a szívinfarktusok 20%-a agyi érkatasztrófák 40%-a perifériás érbetegségek 60%-a összefüggésben van a hyperhomociszteinémiával.

FolátFolsav Fehérjék (poliglutamát)(monoglutamát) Konjugáz Monoglutamát Reduktáz Dihidrofolát Reduktáz Metionin CH 3 Tetrahidrofolát (THF)S-adenozilmetionin Dimetilglicin (SAM) 5,10- metilén-THF CH 3 Metil- CH 3 + S-adenozilhomocisztein transzferáz Metionin- B 6 Betain szintáz B 12 Kolin 5-metil-THFHomocisztein Homocisztin Szerin Metilén-THF Cisztatin -reduktáz Cisztation-béta-szintáz, B 6 (MTHFR) HomocisztinuriaCisztein B 12 vizelet Cisztationáz, B 6 Szulfát vizelet

A metilén tetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) - defektus - Az enzim szerkezetéért felelős gén: MTHFR-gén - Az MTHFR-gén (1. kromoszóma rövid karja 36.3 régióban) Gyakori polimorfizmusának heterozigóta formája (DNS 677. bázishelyén citozin helyett timin: C677T) homozigota formája (T/T)

- A polimorfizmus miatt az MTHFR aktivitása csökken. heterozigota formában 25-30%-val homozigota formában 50-30%-val A folsav demetilálása csökkent mértékben megy végbe Nincs elegendő metil csoport a homocisztein, metioninná alakulásához Felszaporodik a homocisztein

Az MTHFR polimorfizmus gyakorisága a magyar mintában (Czeizel és mtsai nyomán, 2001 )

Néhány európai ország MTHFR C677T polimorfizmusának gyakorisága (%) Bott és Zang nyomán

Intézetünkben jelenleg 100 szív és érrendszeri betegség szempontjából veszélyeztetett családtervező korban lévő fiatalnál elvégezzük a szérum homocisztein szérum B 6 szérum B 12 szérum folsav és MTHFR gén vizsgálatot.

Prevenciós intervenció (terápiás lehetőségek a homocisztein szint csökkentésére) A homocisztein szint szignifikánsan csökkenthető folsav és kiegészítésképpen B 6 és B 12 vitamin adásával. A szuplementáció adagjában a szakma nem egységes. Napi 0,6 mg - 10 mg között van az ajánlott adag. Intézetünkben a vérvizsgálatok eredményének értékelése után megfontoljuk a vitaminadagolás lehetőségét.