Tradicionális olasz ételek

Pizza Pizza olasz eredetű étel, ami mára az egész világon elterjedt. Alapja egy lapos kenyérféle, melyet paradicsom vagy tejföl alapú szósszal borítanak, és erre különféle feltétek kerülnek, (a leggyakoribbak a különféle zöldségek, gomba és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal szórják meg és sütőben megsütik. Jellegzetes fűszerei közé tartozik az oregánó és a pepperoni. A neve eredetileg különféle, kelt tészta alapú ételeket jelentett, valószínűleg a picea szóból ered, mely a latin pincere (összegyúrni) szóból származik. Bár Olaszországból a szülőhazája, de rengeteg olyan változata alakult ki, melyek más tájak konyhaművészetének jellegzetességeit viselik magukon, ilyen például az ananászos-sonkás hawaii pizza, a kukoricás mexikói, vagy a csípős, kolbászos magyaros pizza. A változatos feltétek nélküli, csak paradicsomszósszal és sajttal ízesített „alap”-pizzát pizza margheritának hívják.

Pizza Capricciosa

A pizzáról még: Pizzát nagyon sok helyen kapni, rendszerint a pizzériákban árulják, többségük házhoz is szállítja, telefonon vagy interneten lehet rendelni tőlük. Fagyasztott állapotban, áruházakban is kapható, akár a kész pizza, amit csak meg kell sütni, akár csak a tésztája, ami tetszés szerint ízesíthető. A Pizza első megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák (Magna Graecia) idejére tehető, Vergilius Aeneisében említik először. Az i. e. 3. században Marcus Porcius Cato a Róma történetéről írt munkájában említ egy „lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”. Pompeii városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elődjeit. Az ókori Egyiptomban is megjelent, a fáraók születésnapjára gyógynövényekkel ízesített lapos kenyérkéket sütöttek, Hérodotosz görög történetíró leírása szerint ezek a babiloni receptek nagyon hasonlítottak a mai pizza tésztájára.[1] A középkorban 997-ben is feltűnt a pizza szó, ami egyszerűen lepényt jelentett. A pékek arra használták, hogy kenyérsütés előtt megnézzék eléggé felhevült-e a kemence. A kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs melegét.

Pizza Quattro Formaggi

A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig működő Pietro… e basta cosi sütődében dolgozott, és 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és készítője a királynéről nevezte el. Ebből alakult ki a mai pizza. Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az első igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik, a Via Port'Alba 18. szám alatt. A 19. században az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés tudományát Amerikába, innen az 1950-es években indult világhódító útjára.

Calzone

Spagetti A spagetti egy hosszú, vékony tésztaféle. Az olasz konyha tipikus étele. Sokféleképp felhasználható, népszerű és az egész nyugati kultúrában elterjedt. A spagetti az olasz spaghetto szó többes számából származik, amely a "spago" kicsinyítőképzős alakja. Jelentése: "vékony húr". A "spagetti" szó nyelvileg "kicsi húrnak" is fordítható. A spagettinit (vékony spagettit) kevesebb ideig kell főzni, mint a rendes spagettit. Létezik azonban a spagettoni (vastag spagetti) is, amely főzési ideje hosszabb. A spagetti mindhárom típusa hosszabb, mint a többi kör profilú tésztáké, amilyen például a vermicelli (cérnametélt) is.

Spagettoni

Lasagne A lasagne elnevezés eredete az ókorba nyúlik vissza, mivel a görög (lasana) szóból ered, melynek jelentése: háromlábú állvány. Ezt kölcsönözték a rómaiak "lassanum" formában, jelentése: főzőedény. Ezt a kifejezést használták egy idő után magának az ételnek az elnevezéséhez is. Egy másik elmélet szerint a lasagne a görög "laganon" szóból eredeztethető, melynek jelentése: kilapított kelttészta csíkokra szelve. Érdekesség ugyanakkor, hogy az első lasagne recept egy Angliában kiadott szakácskönyvben jelent meg. Különböző receptek alapján elkészíthető.

Lasagne Bolognese

Risotto A rizottó állagát illetően nincsenek szigorú szabályok. Olaszország északi részén - Lombardiában és Piemontban - a rizottók viszonylag szárazak, ugyanakkor Velence környékén inkább a nagyon puha, folyékonyabb változata az elterjedtebb. Minél délebbre haladunk, a rizottók annál lazább szerkezetűek és puhábbak. Tehát, ha a kedves olvasó rizottót készít, az olyan állagú lehet, ahogyan a vendégek leginkább szeretik. Számtalan módon elkészíthető

Elöételek & Desszertek

Bruschetta A bruschetta közép-Olaszországból származó étel, amit már a XV. században is fogyasztottak. Pirított kenyérszeletet jelent, amit alapesetben fokhagymával dörzsölnek be, extra szűz olívaolajjal locsolnak meg, majd sóznak és borsoznak. További jellemző feltét lehet a paradicsom és egyéb zöldségek, a sonka, a pástétom, és/vagy a sajt. A bruschettát általában előételként, vagy étkezések közti harapnivalóként tálalják

Mozzarella e Pomodoro Az eredetileg olasz származású mozzarellát ma már mindenhol készítik a világon. A Kampania tartományból útjára indult sajtot valaha kizárólag csak bivalytejből állították elő, napjainkban viszont kizárólag a Mozzarella di bufala készül bivalytejből. A "mozzarella" kifejezés jelentése az olasz "mozzarre" szóból származik, mely annyit tesz: "levág, lehánt" - a sajt tradicíonális előállítása során a sajtmasszából el-elcsípnek egy darabot, melyet golyó alakúra formáznak. A legelterjedtebb és legközismetebb formája golyó alakú. Napjainkban azonban már számos más alakban is találkozhatunk a mozzarella sajttal az üzletek hűtőpultjaiban: pl. "Boconcini" (falatkák); "Cilieginé" (apró cseresznye; "Nodini" (kis csomó) stb. Kis sajtkarika vagy nagyobb hasáb alakban is készül gasztronómiai felhasználásra. A porcelánfehér színű sajt súlya alakjától függően 80-200 g. Kb. 1mm-es vékony kéreg fedi, tésztája enyhén ruganyos, homogén állagú. Íze: enyhén savanykás, tejes, semleges.

Minestrone leves Olasz zöldségleves Tartományonként különböző elkészítési mód, összetevői közt szerepel: borsó, bab, répa, és tartalmazhat húst is. Az olaszok egyszerűsége, és olcsó ára miatt fogyasztják.

Tiramisu A tiramisu olasz desszert, amely általában az alábbiakból készül: babapiskóta, feketekávé, mascarpone sajt, tejszín, cukor, marsala bor és kakaópor. A tiramisù olasz kifejezés átvitt értelmű jelentése „dobj fel”, ami a két koffeintartalmú összetevőre utal: a presszókávéra és a kakaóra. Ez az édesség viszonylag újnak számít, csak az 1980-as évek közepén terjedt el. A tiramisu ma már nem csak az olasz, de mindenféle éttermek egyik legnépszerűbb desszertjévé vált. A recept különféle változatokban létezik, így torta, puding és egyéb desszertfélék is készülnek a kávé ízesítésű tejsodóból.

Panettone Olasz gyümölcskenyér Olaszországban karácsonykor, illetve újévkor készítik. Ennek a süteménynek az eredetei ősinek tűnnek miközben a római birodalomba nyúlnak vissza, amikor az ősi rómaiak édesítettek egy típust, kenyérrel mézzel.

É finito vége