Audovizuális reklámok TV reklámok Audovizuális reklámok

Audiovizuális reklám Az audiovizuális reklámeszközök közé soroljuk a televízió reklámot, a mozifilmet és az internetet. Audiovizuális reklámeszközök azok az eszközök, amelyek a látás és a hallás útján egyaránt hatnak.

A tévéreklám A televízió napjaink legnagyobb hatású reklámhordozója. Hazánkban a kísérleti adások 1954-től indultak be, és 1959-től kezdődött a rendszeres műsorszolgáltatás. A televíziós hirdetések egyszerre többféle hatást is gyakorolnak a fogyasztókra: képekkel, szituációkkal, hangulattal, mozgással, színekkel állandó változásokat mutatva, konkrét, rövid kis történeteket elmesélve keltik fel a figyelmet, a szereplők elmondanak egy dolgot, információt, feliratokat, emblémát látunk, zenét, szignált hallunk, emellett a reklámfilmek még többnyire szórakoztatnak is.

A tévéreklám főbb jellemzői A televízió publicitása igen nagy, bár az egyes műsorok és csatornák közönsé­ge között óriási eltérések adódhatnak. Egy-egy család akár több tucatnyi tv-csatorna között válogathat, s nem ritka a családon belüli több tévékészülék. A televízió rendkívül magas presztízsű médium. A befogadói szituáció a televíziónál a legkedvezőbb, mert az információ átadására a fogyasztó, a néző otthonában kerül sor, számára a leginkább megfelelő, kényel­mes, meghitt környezetben. Nem igényel az üzenet befogadójától aktivitást, bár­mely elfoglaltsága, tevékenysége közben a figyelme megragadható. Az elmúlt években mind gyakoribb az ún. háttér-televíziózás, ami azt jelenti, hogy ha be is van kapcsolva a készülék, a nézők egyéb tevékenységüket végzik, s csak akkor szentel­nek tényleges figyelmet az adásnak, ha valami megragadja a figyelmüket, felkelti érdeklődésüket. Zappingnak nevezzük azt a jelenséget amikor a televíziónéző a reklámblokk kezdetekor más csatornára kapcsol, s akár 10-20 műsorba is belekukkant, mire visszatér (ha egyáltalán visszatér) az eredeti programhoz.

A televízió reklám sajátossága, hogy nagyszámú ismétlésre van szüksége a kívánatos hatás elérése érdekében. A tévéreklám korlátozott mértékben irányítható, hiszen a nézők összetétele vegyes. A csatorna, a műsorkörnyezet és az időpont kiválasztásával valamennyire irányítható az üzenet, de tiszta és körülhatárolható célcsoportokat csak extrém esetekben lehel elérni: a tv-k sugároznak kimondott rétegműsorokat, amelyek nagyközönsége viszonylag homogénnek tekinthető. A televízió technikai adottságai rendkívül kedvezőek: a néző egyszerre kaphat tárgyilagos képi információkat a termekről szolgáltatásról, annak használati módjáról valamint hangulatos és érzékletes látványelemeket a használókról, azok öröméről es sikeréről, mindezt színesen, mozgásokkal tarkítva, miközben a szereplők beszélgeté­sét hallgatja, aláfestve mindezt figyelemfelhívó vagy hangulatteremtő zenével. Az üzenet célba juttatási ideje szinte minimális, ezért az egyik leggyorsabb reklámeszköznek szokás tekinteni. A televíziót a legköltségesebb médiumnak tekinthetjük

Televízió csatornák csoportosítása

I. Tulajdonos szerint 1. Közszolgálati csatornák: állami tulajdonban vannak, és a készülékkel rendelkező népesség előfizetési díjaiból, illetve adóiból tartják fenn. A közszolgálati média címzettje elsősorban az állampolgár. Feladatai közé tartozik a tárgyilagos, kiegyen­súlyozott és pontos tájékoztatás a hírműsorokban, valamint a nemzeti hagyományok, értékek képviselete a kulturális és oktató műsorokban, továbbá kellő megszólalási és bemutatkozási lehetőség biztosítása a kisebbségek részére. Ugyancsak követelmény a különféle rétegműsorok, illetve színvonalas szórakoztató adások, szerzői és doku­mentumfilmek, valamint minden olyan kulturálisan értékes műsor sugárzása, ame­lyet a hirdetési piac nem tekint elég közönségcsalogatónak ahhoz, hogy a kereskedel­mi csatornák programkínálatában megjelenjen, például Magyar Televízió. 2. Kereskedelmi csatornák: üzleti alapon működnek, s jórészt hirdetési árbevé­telekből tartják fenn magukat. A kereskedelmi csatornák címzettje a fogyasztó. El­sődleges céljuk a nézettség növelése, a tömegigények kiszolgálása, a szórakoztatás, például RTL Klub, TV2.

II. Műsortovábbítás szerint 1. Földi sugárzás: Magyarországon a legtöbb televízióadó földi sugárzású 2. Műholdas műsorközvetítés: ennek során csak a megfelelő műholdas adás fo­gására képes berendezéssel ellátott háztartások képesek fogni az adásokat. 3. Kábeltelevízió: földi és műholdas adások továbbítására is alkalmasak kimon­dottan kábeles csatorna kiépítésén keresztül. A kábeltévé szolgáltatók havi tarifa elle­nében jó minőségben széles csatornaválasztékot kínálnak.

III. Sugárzási terület szerint 1. Regionális csatornák: csak egy bizonyos földrajzi területen fogható az adásuk, például: Miskolci Televízió. 2. Országos csatornák: egész Magyarország területén fogható az adásuk, például: M1, RTL Klub. 3. Nemzetközi sugárzású adók: országhatáron túl is fogható az adásuk, például: Duna Televízió

A televízióreklám fajtái

I. Sugárzási forma szerint 1. Blokk hirdetés: előre megállapított időben, általában 5 perces időtartamban több vállalat, több hirdetése. 2. Egyedi hirdetés: előre megállapított időben egy vállalat egy vagy több hirdetése. 3. Spot hirdetés: a műsorban előre nem közölt időben sugárzott kisebb blokk vagy egyedi hirdetés. 4. Betű reklám: a képmezőben a szöveg írógépíráshoz hasonlóan betűként jelenik meg: az olcsósága miatt kedvelt hirdetés.

II. A tévéreklám jellege szerint 1. Önálló reklám: a blokkban, illetve spotként sugárzott reklámokat tekintjük, amelyek a normál műsort megszakítják. Ezek minden esetben „Reklám" főcímmel ellátott önálló műsorrészek. 2. Ajánlóműsorok: olyan önálló összeállítások, amelyekben a műsorvezető is­mertet, bemutat, riport keretében a fogyasztó kérdéseit képviseli, s lehetőséget nyújt a műsorban bemutatkozó cégeknek arra, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat, áraikat ismertessék. 3. Szponzorált adások: a reklám mondanivalója nem közvetlenül jelentkezik, hanem általában szórakoztató műsor keretében. A népszerű műsorvezető, színész vagy énekes ad keretet a reklámközlésnek. Az ilyen műsorok sikere azon múlik, hogy mi­lyen módon tudják a reklámtartalmat beépíteni a szórakoztató műsor keretébe. A műsor bevezető vagy vége főcímébe a szponzorokat fel kell tüntetni.

III. A tévéreklám technikai kivitele szempontjából 1. Egyenes adás: során a műsort élőben közvetítik, például sportközvetítések, valóságshow-k közvetítésekor. 2. Videóanyag: a sugárzást időben megelőző felvétel rögzített filmanyagának változata. 3. Szponzorált adások: a reklám mondanivalója nem közvetlenül jelentkezik, hanem általában szórakoztató műsor keretében. A népszerű műsorvezető, színész vagy énekes ad keretet a reklámközlésnek. Az ilyen műsorok sikere azon múlik, hogy mi­lyen módon tudják a reklámtartalmat beépíteni a szórakoztató műsor keretébe. A műsor bevezető vagy vége főcímébe a szponzorokat fel kell tüntetni.

Összefoglaló elemzés 2009 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Az előző esztendő összesített megjelenésszáma: 1 915 556 darab Az előző esztendő összesített megjelenésszáma: 1 915 556 darab. Ez 11,6%-kal nagyobb, mint a 2008-ban mért érték: 1 716 362. Ne feledjük azonban, hogy a növekedés hátterében az a tény áll, hogy bővült a csatornalista. Ha csak azokat a csatornákat elemezzük, amelyeket mindkét esztendőben egész évben mértünk (nevezzük őket "azonos csatornák"-nak), akkor ez az érték: 1 456 989 darab, azaz így már csökkenés tapasztalható. Ez az érték azért figyelemreméltó, mert arra még nem volt példa, hogy az "azonos csatornák" körében a szpotszám ne bővült volna. 2009 tehát ebben a tekintetben is tükrözi a gazdasági válságot.

Tudja-e valaki, mi Urbán Ildikó foglalkozása? Művelődésszervező. Vajon mitől ivódhatott be ez a fejünkbe? A megoldás: 2009-ben a leggyakrabban képernyőre kerülő reklámfilm az "Advil Ultra Forte kapszula" volt, amit igen minimális eltérés miatt három néven rögzítettünk, összesen 15 274 megjelenéssel. Nem került azonban adásba az év minden napján, "csak" 297-en, a leggyakrabban április 24-én, 81-szer. 14 különböző csatornán láthattuk, volt olyan, amelyiken csak huszonkétszer, de olyan is, amelyiken 2 654-szer. Nincs olyan ember (négy évnél idősebb, televíziós háztartásban élő honfitársunk), aki legalább egyszer ne látta volna, átlagosan 100-szor találkoztunk vele.

Készítette: Virág Péter