DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr Raffay Ágnes Dr Lőrincz Katalin Hajmásy Gyöngyi
Advertisements

A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben TAPASZTALATOK, PÉLDÁK, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI.
Utazás, szabadidő és turizmus csoport Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése.
Hogyan tovább egészségturizmus? Tények és vágyak a régióban
Szakpolitikai reflexiók a turizmusfejlesztés területi kohéziós szempontú értékeléséhez április 25. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai.
„Együttműködés határok nélkül” Magyar - Horvát Foglalkoztatáspolitikai Szakértői Akadémia kialakítása Szőke István szakmai igazgató Harkány, június.
Új esély a turisztikai desztinációk számára - amit a TDM-ről tudni kell Zalaegerszeg Február 24. Ligeti Ádám.
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Stratégiai Program megújítása Szolnok, február 2. Jász-Nagykun-Szolnok.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
Tájékoztató a települési túraútvonalak létrehozásával kapcsolatos tapasztalatokról Márta Attila.
Tisza-tó, mint kerékpáros régió
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai pályázatok gazdaságélénkítő hatása az Észak-Magyarországi régióban.
SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
Szemléletformálás és minőség kulcsa: a K É P Z É S Móri TDM Konferencia november 10.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
A MAGYAR TURIZMUS ZRT ÉVI MARKETINGTERVE ÉS A FESZTIVÁLOK ÉVE
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
Ajkai Kistérség turisztikai helyzete
Gyógy-és wellness turizmus a Dél-dunántúli régióban
TDM Szakmai Nap november 21.
Balogh Károly elnök Mór, november 10.. Turizmus Desztináció Menedzsment Professzionalizmus Partnerség Kooperáció Konszenzuskeresés Kontroll Innováció.
Ajkai Kistérség Idegenforgalmának jellemzői
TÁMOP /2/B PROJEKT Network-Együttműködés-Tudástár szakmai támogató hálózat kiépítése a Dél-Dunántúli Régióban Szénássy Gábor projektmenedzser 2010.
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió Turizmusfejlesztési stratégia
HAS Research Centre for Economic and Regional Studies Dráva régió egységes fejlesztési keretterve DUPLO IPA HU-HR 1101/2.1.4/0014 Suvák Andrea projektvezető,
Fejlesztési, stratégiai útmutató
Rekreáció és turizmus a Duna mentén
Egészségturizmus fogalma
Budapest turisztikai Marketingje
Önkormányzatok turisztikai feladatai
A Fertő mente turizmusa Kundi Viktória PhD hallgató április 27.
MTA Regionális Kutatások Központja RÉGIÓINK ÉS A KÖZLEKEDÉS Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2007.
Nyugat-dunántúli Régió
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
„Határon innen, határon túl – integráció és migráció a Kárpát- medencében” – A projekt eredményeinek bemutatása Eger, február 25. Projekt záró konferencia.
14.30 Regisztráció Köszöntő – Vértes Tibor, elnök Megnyitó – L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke
Tóth Eszter Lilla Kutatási Munkacsoport Vezető
„A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére – DATOURWAY” nemzetközi projekt rövid ismertetése VÁTI.
Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli RMI Marketingterv prezentáció
Elérhetőségek: 7621 Pécs, Mária u. 3 06/ pannontermal.hu Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdők Egyesülete.
Balaton régió turizmusában
Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat
ÉSZAK-ALFÖLDI TURISZTIKAI RÉGIÓ TDM RENDSZER
Hungarikumok a Parlamentben II Gyaraky Zoltán főosztályvezető Gőgös Zoltán államtitkár.
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
„A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére – DATOURWAY” nemzetközi projekt rövid ismertetése Majorné.
A Magyar Turizmus Zrt. marketing aktivitásai Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt február 28.
Tourinform. Tourinform irodák 150 iroda 9 regionális szervezet 2 millió látogató Információk kiadványok rendezvények kiállítások továbbképzések.
OFA HÁLÓZAT KOOPERÁCIÓ KIEMELT PROJEKT (TÁMOP-2.4.3/B/1-09/1) – Szociális szövetkezetek részére nyújtható térítésmentes szakmai.
KERESLET ÉS KÍNÁLAT AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN 3. Előadás/Szeminárium
A Pécsi kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 5. Baranya Megyei Önkormányzat.
A Tisza-tavi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek alakításának lehetőségei Molnár Anita Igazgató Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális.
A Tourism4C project bemutatása Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Kick-off találkozó Zalaegerszeg, május
Gyógyturisztikai szekció április 1. Bozzay Andrásné Nemzetközi Balneológiai Konferencia.
VI. Siklósi Idegenforgalmi Konferencia június 2. Sarkadi Eszter titkár, TDM munkaszervezet vezető Harkányi Turisztikai Egyesület.
Pécs és térsége turizmusának helyzete. Magyarország vendégforgalmi adatai ( KSH)‏ Látogatók száma: fő (=2007)‏ Vendégek száma a kereskedelmi.
Leader program és helyi termék a turisztikában. Helyi termék 76/2011 VM rendelet alapján: – LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén megtermelt,
MAGYAR-ROMÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A FALUSI TURIZMUSBAN Prof.Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár
Az ökoturizmus szerepe és lehetőségei Dél- Dunántúl turizmusában Hegyi Zsuzsanna Magyar Turizmus ZRT Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Pécs,
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
A turisztikai desztináció menedzsment rendszer Magyarországon
Előadás másolata:

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011

A kutatás célja DD régió országosan tapasztalt pozitív trendekkel ellenkező irányú és gyenge turisztikai teljesítménye okainak feltárása és cselekvési terv vázlatos megfogalmazása.

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 A kutatás módszere 1)Mélyinterjúk készítése a régióban tevékeny, véleményformáló turisztikai szakemberekkel 2)Három magyarországi turisztikai régió tevékenységének benchmarking jellegű vizsgálata és a régió turisztikai marketing tevékenységét ismerő, irányító turisztikai szakemberek megkérdezésével (mélyinterjúk). 3)MT ZRT DDRMI 2011 évi kampányainak és marketingkommunikációjának értékelése. 4)Összegző szakértői vélemény és stratégiai ajánlás megfogalmazása a régió turisztikai marketing tevékenységeit illetően.

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 EKF hatás? Első féléves teljesítmény regionális szinten nem hozható összefüggésbe a Pécs (+28%) és Baranya megye (+9%) tekintetében valóban komoly turisztikai forgalmat generáló Pécs2010 EKF évvel. Regionális adatokban jelentős javulást az EKF projekt nem hozott ( +0,6%). A 2010-es bázis adatok csupán a válsággal még kevésbé érintett 2008-as évet közelítették és a jelentősebb visszaesést (-8,7%) hozó 2009-es évhez képest mutatnak némi fejlődést (+4% és +0,6%).

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma régiónként, kistérségenként, megyénként, településenként ÉV I -XII.HÓ DÉL - DUNÁNTÚLI RÉGIÓ VendégElőző év=100,0%VendégéjszakaElőző év=100,0% külföldbelföldösszeskülföldbelföldösszeskülföldbelföldösszeskülföldbelföldösszes Pécsi kistérség Ócsárd ,733, ,927,8 Kozármisleny , ,7 Orfű ,7140,5142, ,4183,7181,6 Abaliget , ,1 Pécs , , ,6112,8127,5

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma régiónként, kistérségenként, megyénként, településenként ÉV I -XII.HÓ DÉL - DUNÁNTÚLI RÉGIÓ VendégElőző év=100,0%VendégéjszakaElőző év=100,0% külföldbelföldösszeskülföldbelföldösszeskülföldbelföldösszeskülföldbelföldösszes BARANYA ,3108, ,2111,7108,6 SOMOGY ,992,390, ,494,790,5 TOLNA ,887,486, ,38280,7 DD RÉGIÓ ÖSSZESEN , ,5102,9100,6

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Mélyinterjúk - „ régióban tevékenykedő turisztikai szakemberek”  12 interjú: – szállodaigazgatók, pályázati menedzserek, kamarai és TDM vezetők  Meglepően hasonló vélemények  Általában pesszimizmus  Legfőbb és legtöbbet ismételt problémák: » Együttműködések hiánya » Pécs és a régió ismertsége: „egyszerűen nem jut az eszükbe” » Szolgáltatások színvonalának elmaradása konkurens régióktól, különösen az üstökösként fejlődő wellness-spa területen » Harkány hatalmas probléma – lehúzza a régiót » Fürdők egyformasága és konkurenciája, egyediség és kiegészítőleges szolgáltatások, jelleg helyett

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Mélyinterjúk - leggyakoribb felvetések » Együttműködések teljes hiánya szolgáltatók és szervezetek között » Adottságok vannak, igazi termékek, komplex turisztikai programok nincsenek » Jelentős lemaradás szolgáltatások színvonalában a többi régióhoz mérten » EKF levezető év meg nem valósulása, programok, rendezvények és kommunikáció teljes hiánya » EKF bulvár sajtója nagyon rosszat tett.. » Komplementaritás és szinergiák helyett egyformaság és rivalizálás a fürdőkben » EKF – csak eszközfejlesztések, „soft” fejlesztések (programok, marketing) elmaradtak » Ki kell találni és intenzíven kommunikálni a regionális turisztikai márkát és a desztinációkat, termékeket ez alá besorolni... » Tradicionális piacok elvesztésének veszélye - erősebb osztrák és német promóció, jelenlét » Meghódítandó: horvátok, szerbek, vajdasági magyarok, csehek, skandinávok (psoriasis), hollandok; » Turisztika átalakulóban, paradigmaváltás kell, új termékek és új szemlélet » Alapvető pozícionálási problémák, realisztikus termékkínálat és célcsoport meghatározás

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Mélyinterjúk - kitörési pontok » Együttműködések: szolgáltatók egymás között, illetve turisztikai szervezetek és önkormányzatok » Régió ismertségének növelése, turisztikai márka/karakter meghatározása és bevezetése » Harkány mélyrepülésének és imidzs romlásának megállítása, unikális adottságainak ismertté tétele és hasznosítása » Egyedi, kreatív és komplex turisztikai termékek fejlesztése » EKF fejlesztések turisztikai hasznosítása » Tradicionális piacok visszaszerzése, új célcsoportok kijelölése és meghódítása » Pogányi reptér és vasúti elérhetőség javítása » Összehangolt szakmai munka megkezdése, regionális turisztikai stratégia mentén, realisztikus és piaci alapú kínálat felmérésre majd ennek megfelelő célcsoport meghatározásra és pozícionálásra építve

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 S W O T ERŐSSÉGEK  Pécs kiemelkedően jó imázsa országosan  A régió elérhetősége sokat javult (M6) GYENGESÉGEK  Prémium szolgáltatások hiánya  Turisztikai szolgáltatások színvonala NEM versenyképes országos összehasonlításban  Minőségi szálláshelyek hiánya  Prémium Wellness és SPA szolgáltatások hiánya  Programok és attrakciók hiánya EKF megszűnésével  Szakmai együttműködések hiánya  Regionális márka és arculat hiánya  Regionális és térségi turisztikai stratégia hiánya  Ad-hoc, tervezhetetlen és turisztikailag nem hasznosítható programok  Vasúti és „fapados” elérhetőség hiánya

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 S W O T LEHETŐSÉGEK  Rengeteg adottság a turisztika majd minden területén  Egyedülálló termál-turisztikai adottságok -> kiemelten a harkányi víz kvalitásai  Régióközpont továbbra is kedvező imidzse  További kiemelkedő kulturális, öko-, aktív-, lovas-, bor- és gasztro-turisztikai adottságok  Európai összefüggésben kiemelkedő ár/érték arány  Délszláv határok -> határmenti forgalom lehetősége  Autópályán két oldalról is megközelíthető  Kisebb gépek fogadására alkalmas modern repülőtér  Jelentős falusi-turisztikai és kemping szállás kapacitás  Gyógy és termálturisztikai kapacitások kreatív fejlesztése -> egyedi szolgáltatások fejlesztése  EKF beruházások hasznosítása

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 S W O T VESZÉLYEK  Pécs és a régió periferizálódása (EKF vákuum, program és kommunikáció hiány;) kiesése a köztudatból, negatív spirál felerősödése  Turisztikai együttműködések nem indulnak be, továbbra is csak regionális hatókörű programok és rendezvények;  Más turisztikai régiók további erősödése, növekvő bevételeiknek köszönhetően nagyobb marketinggel nagyobb ismertség, Pécs és DD régió kiesése a turisztikai köztudatból  Érdeklődés és bevételek hiányában turisztikai szolgáltatók eltűnése, kínálat és kapacitás csökkenése,  Turisztikai befektetők érdeklődésének teljes elvesztése  Sikeres pályázatok és befektetők hiányában új fejlesztések és felújítások elmaradása, további minőségromlás, lemaradás;

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Mélyinterjúk - 3 RMI Gulyás Péter regionális marketing igazgató - DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ Hidvéginé Molnár Judit regionális marketing igazgató - ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Tama István regionális marketing igazgató - NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Mélyinterjúk - 3 RMI » Mindhárom igazgatóság kiemelt figyelmet fordít a turisztikai szereplők és szervezetek - szolgáltatók, tourinformok, TDM-ek - munkájának összehangolására és együttműködéseik elősegítésére » Mindhárom igazgatóság önálló regionális szlogennel hirdeti a turisztikai régiót, melyek alkalmasak tematikus termékeik, ajánlataik befogadására is, egyben igyekszik röviden bemutatni a régiót, arcot, karaktert adni neki. (Minden ízében élmény, Minden lépés új élmény, Az erőt adó régió). » Mindhárom igazgatóság munkájában kiemelt fontossággal bír az elektronikus kommunikáció, a Délalföldön inkább bannerhirdetéseket használnak (nemzetközi viszonylatban is, gyakori bannercserékkel), Észak-Magyarországon a honlap web 2.0 alkalmazásait és Facebook aktivitásukat emelték ki, míg Nyugat-Dunántúlon az elektronikus DM kommunikáció jelentőségére és lehetőségeire hívták fel figyelmünket. » Különösen a Délalföld RMI munkájában van kiemelt jelentősége a roadshow-nak és kitelepüléseknek. » Valamennyi igazgató megemlítette, kiemelten az észak-magyarországi régió igazgatóval folytatott interjúban szerepelt a workshopok, műhelymunka és tanulás, a csapatmunka és „egy hajóban evezünk” attitűd erősítése.

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 MT Zrt. marketing kommunikáció – regionális összefüggésben » Egyeztetetlen kiadások, használhatatlan óriásplakát kampányok (kicsi, vagy rossz..) » Helyi kezdeményezésű kommunikációra alig marad forrás » Alapvetően csak kiadványszerkesztési és study feladatok maradnak itt » FŐ PROBLÉMA: kampány kommunikáció országosan, egyetlen funkcióval (promo) alapvető imázs és ismertség építő elemek egyszerűen nincsenek, sem a régió sem desztinációi nincsenek meghatározva és bevezetve » Támogatott ismertség és imázs ok (Pécs) a gond: „nem jut az eszembe..” » Egészen más jellegű kommunikáció lenne szükséges, előtte összerakni a termékeket és programokat.

DÉLDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING KUTATÁS 2011 Ajánlásaink » Pécs és a régió ismertsége roppant alacsony, „nem jutott az eszembe” kategóriába tartozik, ez ellen tenni kell valamit -> rendszeres Internet alapú kommunikáció (imázs + ajánlatok) » A régió turisztikai szereplőinek együttműködésének elindítása, és lehetővé tétele, elősegítése minden lehetséges eszközzel; » A régió turisztikailag nem definiált és nem rendelkezik egységes imázs-zsal, így a külső szemlélő számára nincs olyan pont vagy motívum mely segítségével markánsan jellemezhetné, megragadhatná a régiót; » A régió termékfejlesztéseiben fontos kulcsszavak legyenek az egyediség és különlegesség -> ellenkező esetben nem keletkeznek olyan attrakciók, programok és szolgáltatások melyek a régió felkeresését indokolnák; » Kísérletet kell tenni a tradicionális küldőpiacok (osztrák, német) megtartására; » Fontos lenne a régió kínálatának piaci alapon történő, realisztikus értékelése és a régió (újra-) pozícionálása ennek megfelelően; » Fontos, hogy a régió sokszínű és heterogén turisztikai kínálatából annak sokszínűsége emelkedjen ki, ne legyen zavaros, konfúz a kommunikáció; » Kiemelten fontos a piaci és menedzsment szemlélet megjelenése a régió turizmusában is ( -> szemléletformálás) » Turisztikai paradigmaváltás meghatározása, elfogadása és alkalmazása;