A külső információk kezelése Információszerzés (jórészt) az Internet segítségével Pető István Gazdasági Informatika Tanszék október 3.

Az előadás tartalma  A külső információ mibenléte, csoportjai, jellegzetességei  A külső információ menedzsmentjének néhány szempontja  A fontosabb információforrások bemutatása

Külső információk pozíciója a vállalatban VÁLLALAT InputOutput TőzsdeKözigazgatás BankokStat. hivatalMédia Információ- áramlás Anyag- és pénzáramlás A vállalat környezete

A külső információk jellemzői  Általában stratégiai-taktika célokat szolgál  Jellemző funkciók:  A tevékenység korlátainak megszabása (pl. törvények, hitellehetőségek)  Benchmarking-jellegű összevetés támogatása (pl. statisztikai adatok)  A számszerűsítés sokszor nehezebb (szöveges adatformátum)  Adatszolgáltatótól való függés:  Adatok helytállósága  Adatok formátuma (csatornák általában nem szabványosak)  Hozzáférés stabilitása

Melyek a külső információk főbb csoportjai? Törvényi szabályozás Erőforrás- adatok Termékekkel kapcs. adatok Természeti és gazdasági környezet Központi szervezetek Finanszírozási lehetőségek Ágazati szereplők

Mi lehet a hasznosságuk?  A tevékenység korlátainak definiálása  piaci pozíció jobb meghatározása  Összehasonlítás a konkurens illetve a potenciálisan konkurens cégekkel  piaci pozíció és lehetőségek feltárása  Alternatívák szélesebb körű áttekintése  eredményesebb döntés  Jobb elemzések, előrejelzések készítése

Hibák a (külső) információk menedzsmentjében  A meglévő információkat nem tudják helyesen elosztani a szervezetekben (és a szervezetek között)  A vezető nem tudja, melyik információhoz hogyan juthat hozzá  Túlzott „adat-áradat”  Adatminőségi gondok (inkonzisztencia, pontatlanság, elkésettség, rossz formátum)  A technológia mindenhatósága

Szempontok a (külső) információs rendszerek fejlesztéséhez  Szigorú minőségbiztosítás:  Konzisztens adatbázisok  A szolgáltató kötelezettségei és jogai (vö. közpénzen gyűjtött adatok)  Törvényi szabályozások illetve eseti SZMSZ-ek  Technológiai megfontolások:  Illeszkedés a belső IR-hez (szabványosítás)  Strukturáltság (források indexálása)  Magas szintű adatminőség (frissesség, pontosság, forrásmegjelölése, stb.)

Hogyan jussunk hozzá? (Nem számítógéphez kötött formák)  A médián keresztül (újságok, rádió, televízió, teletext, SMS-szolgáltatás)  „Papír alapú” forrásokból (telefonkönyv, statisztikai kiadványok, szaklapok, szóróanyagok, könyvtár, stb.)  Személyes megjelenéssel (kiállítások, bemutatók)  Telekommunikációs eszközök (telefon, fax, telex)  Személyes megjelenéssel (tárgyalások, konferenciák, tanfolyamok, képzések)  Információs brókerek igénybevételével  „Informális” forrásokból (pl. folyosói beszélgetésektől az illegális megoldásokig) Nem interaktív formákInteraktív formák

Hogyan jussunk hozzá? (Számítógéphez kötött formák)  Keresés az Interneten (vagy más IT-eszközön)  Szervezeti honlapokon keresztül  URL-katalógusok segítségével  Online adatbázisokból  EDI-kapcsolatokon át  Integrált külső információs rendszerekből

Keresés IT-eszközökön Milyen módszerrel? Hol?Mit? Dokumentum- keresés Meghajtókon (floppy, winchester, CD, Intranet) Állományokat Tartalom- keresés Állománylistában (valamely meghajtón) vagy egy állományban Meghatározott karaktersort

Keresés az Interneten  Szabad böngészés  Katalógusokban  URL-katalógusok (pl. Yahoo, Startlap-család, MAINFOKA)  Könyvtári katalógusok  online adatbázis  Keresőgépek segítségével (pl. Altavista, Google, Lycos)

Példa: Internetes keresőgép

Szervezeti honlapok  Elsősorban speciális témákban – azokban viszont mélyrehatóan kell informálniuk  A tartalom és forma – a hasznosság és használhatóság kérdése  Elérhető-e az összes elvárható adat (pl. szervezeti séma, intézményi név- és címtár, ügyrend)?  Frissítik-e rendszeresen a tartalmat?  Megtalálható-e a bejegyzések dátuma?  Feltüntetik-e a bejegyzések forrását (illetve illetékesét)?  Tovább-feldolgozhatók-e az adatok?  Kellően komfortos-e a honlap?

Példa: minisztériumi honlap

URL-katalógusok  Gyors tájékozódás az adott témában  A források jól strukturált formában érhetők el  Általában kézi létrehozás és karbantartás:  Teljesség nem biztosítható  Frissesség kérdéses  Hasznosság változó Lehetséges előnyökLehetséges hátrányok

Példa: URL-katalógus-család dss.lap.hu tozsde.lap.hue-business.lap.hue-learning.lap.hu marketing.lap.huerp.lap.hu ado.lap.hu logisztika.lap.hu eu.lap.hubank.lap.hu informatika.lap.huprogramozas.lap.hu mezogazdasag.lap.huipar.lap.hu kormanyzat.lap.hu

MAINFOKA Példa: Mezőgazdasági hivatkozás-katalógus

Online adatbázisok  Nagy mennyiségű – jellemzően számszerű – adat prezentálása  Leválogatási, szűrési és elemzési lehetőségek  Adattárházak (DWH) – Adatbányászat (DM)  Tovább-feldolgozhatóság lehetősége

Példa: Online agrárgazdasági adatbázisok

Példa: Online könyvtári katalógus

EDI-kapcsolatok  Electronic Data Interchange – közvetlen elektronikus kapcsolat a partnerek között  Pozitívumok:  Adatfeldolgozáshoz kapcsolódó költségek csökkenés  Folyamatok jobb összhangja  Új módszerek támogatása (pl. Just-in-Time)  Hibalehetőségek kiküszöbölés  Negatívumok:  Magas szintű szabványosítást igényel (szervezeti és adatkezelési oldalról)  Merev struktúrákat hozhat létre (magas követelmények az új partnerekkel szemben)

„A” cég EDI- rendszer „C” cég EDI- rendszer „B” cég EDI- rendszer Elektronikus jegyző „D” cég EDI- szolg. Bérlet vonal Telefon ISDN Internet

Az XML és az EDI  Különválasztani a tartalmat a formától  Szabadon definiálható jelölőelemek HTML-nyelvXML-nyelv Cím Tartalom Könyv írója Könyvcím Fejezet címe Szöveg1 Szöveg2  Fontos szerep az információszolgáltató megoldásokban (pl. EDI-kapcsolatok):  Relációs adatbázisok adatainak mozgatása  (Szöveges) dokumentumok önleíró adattartalommal

Integrált külső információs rendszerek  Az előző források valamilyen szintű összefogása egy rendszerbe  Információs szövetkezés  Illeszkedés a belső információs rendszerhez:  A „menedzser fejében” (pl. szöveges ágazati jelentések)  Tovább-feldolgozható adatok kinyerés (pl. letölthető statisztikák, katalógusok)  Tényleges integráció  „Automatikus” adathozzáférés – EDI-szerű illeszkedés (pl. automatikus benchmarking az ágazati adatokkal, erőforrásadatok közvetlen bevonása a tervezésbe)  Saját adatok elemzése – GIS-logika (pl. online szakértői és előrejelző rendszerek, meteorológiai előrejelzés saját mérésekből)

Példa: A Kormányzati Portálba integrált szolgáltatások

Példa: Mezőgazdasági integrált külső információs rendszerterv Info-Periszkóp