TÁMOP Közüzemi szolgáltatás Közszolgáltatás Egyetemes szolgáltatás Blaha Béla Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
TÁMOP Közüzemi szolgáltatás – Közszolgáltatás A közüzem fogalmi meghatározásában, a közüzem fogalmának használatában igen nagy a bizonytalanság a magyar szakirodalomban és a magyar jogrendszerben, a jogszabályokban, jogalkalmazásban egyaránt. A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv a közüzemi szolgáltatások között csak a villamos energiát, a gázt és a vizet nevesíti; a közüzemi szerződést tulajdon-átruházási szerződésként önálló szerződéstípusként szabályozza. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV törvény a közüzemi szolgáltatást „ külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás”-nak definiálja. A várhatóan 2010-ben hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv „közüzem” helyett a „közszolgáltatás” elnevezést használja; közszolgáltatási szerződésként a vállalkozási szerződés altípusai között és nem tulajdon-átruházási szerződésként szabályozza. A közüzemi szolgáltatások ma már igen szerteágazóak lehetnek: ide tartozik a villany,gáz, távhő, víz, szennyvíz (csatorna) szolgáltatás, szemétszállítás, telefon (mobiltelefon), televízió, rádió jeltovábbítás (kábeltévé), az internet szolgáltatás, postai szolgáltatások (újság előfizetés) stb.
TÁMOP Egyetemes szolgáltatás A gáz- vagy villamosenergia-szolgáltatás esetén sokkal nagyobb hangsúly van a szolgáltatónak a szolgáltatás folyamatos és biztonságos teljesítésére irányuló helytállási, készenléti kötelezettségén. ( Ezt a díjstruktúra is tükrözi, hiszen nemcsak a szolgáltatott energiahordozó árát, hanem a folyamatos szolgáltatási készenlét, a hálózatok karbantartásának, felújításának, szolgáltatásra alkalmas állapotban tartásának és fejlesztésének díját is meg kell fizetni a díjban.) Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető; Egyetemes szolgáltatás: a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése.
TÁMOP Közüzemi szolgáltatásokra jellemző fogyasztói problémák Hiányoznak az alkotmányos alapelvek, hiányzik a törvényességi felügyeletek teljes körű kijelölése, hatékony működtetése, pl.: •Közös képviselőknek nincs törvényességi felügyelete. •A méréssel, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos fogyasztói panaszok intézésére nincs hatóság kijelölve az ivóvíz szolgáltatásnál, a távhőszolgáltatásnál. •A villamosenergia és földgáz esetében a fogyasztó az, aki a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi, ennek keretében a villamos energiát és földgázt saját céljára felhasználja. •Az ivóvíz,- távhőszolgáltatás és a települési szilárd hulladékkezelés igénybevétele esetén a külön jogszabályok szerint fogyasztó a lakóközösség, a lakástulajdonos (, aki saját céljára felhasználja az ivóvizet és a távhőt, akinél keletkezik a háztartási hulladék) pedig „elkülönült vízhasználó” illetve „díjfizető”. Előadások ebben a csoportosításban: 1.Villamos energia és gázszolgáltatás 2.Távhő – ivóvíz és csatorna – települési szilárd hulladék.
TÁMOP Villamos energia – Földgáz szolgáltatás
TÁMOP Forrás: Magyar Energia Hivatal
TÁMOP
Villamos energia – földgáz szolgáltatás PIACNYITÁS - EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS 1. •A villamos energia és a földgázpiac fokozatos átalakulása miatt szükséges új szabályozás a közüzemi szolgáltatás helyett az egyetemes szolgáltatást vezette be.(Áram:2008, földgáz 2009.) •Az új modellben az elosztói és kereskedelmi funkciók szétválnak, az egyetemes szolgáltató vagy a versenykereskedő csak magát a villamos energiát, illetve földgázt biztosítja, azonban a hálózati hozzáférést a hálózat tulajdonosa, az elosztói engedélyes teszi lehetővé. •Az áram és a földgáz fogyasztóknak történő értékesítésével kizárólag az erre – a Magyar Energia Hivataltól – engedélyt szerző ún. egyetemes szolgáltatók (továbbiakban:ESZ) és kereskedők foglalkozhatnak. •Ezek a kereskedők ( ESZ) csak eladják az áramot és földgázt, annak eljuttatása a fogyasztóhoz továbbra is – hatósági ár ellenében – a hálózatok üzemeltetőjének (az ún. elosztónak) a feladata.
TÁMOP PIACNYITÁS - EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS 2. •A fogyasztó – a választott egyetemes szolgáltatótól vagy kereskedőtől függetlenül – fizikailag ugyanolyan módon kapja az áramot és a földgázt. A fogyasztó választási lehetősége csak az értékesítést végző cégekre vonatkozik. •A lakossági fogyasztók egyetemes szolgáltatásra is jogosultak. Ennek keretében az egyetemes szolgáltatóktól (meghatározott minőségű villamos energiát és földgázt vásárolhatnak méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árakon. • A közüzemi szolgáltatók ellátási területükön kötelesek egyetemes szolgáltatás nyújtására az egyetemes szolgáltatást választó lakossági fogyasztók részére. •A felhasználók és a kereskedők (ESZ) az áramot és a földgázt szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, illetve értékesíthetik azt. •Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó eldöntheti, hogy a szabadpiacra lép, vagy marad az egyetemes szolgáltatónál.
TÁMOP PIACNYITÁS - EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS 3. •Az ESZ hatóság által ellenőrzött árszerkezetben és árszinten adják az áramot és a földgázt. (A kereskedők a piaci viszonyok függvényében határozzák meg az áraikat.) •Az ESZ ellenőrzött beszerzési költségeit jogszabályban meghatározott és a MEH által ellenőrzött kereskedelmi árréssel növelheti, e két tényező határozza meg az ESZ-ben részesülő felhasználók díjait. •Az együttműködő villamosenergia és földgázrendszer használatá- nak vonatkozásában megmarad a miniszteri hatósági árkontroll. (A rendszerhasználati díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.) •Az ESZ díja tehát: az energia beszerzési árából és egy hatóságilag megállapított rendszerhasználati (pl. rendszerirányítási, elosztási) díjból, valamint árrésből áll. •Az egyetemes szolgáltató negyedévenként módosíthatja árait.
TÁMOP Egyetemes szolgáltatás szerződései Az ESZ-t szerződéskötési kötelezettség terheli; a lakossági fogyasztók számára a szerződéses kapcsolatok jogutódlását a törvény biztosítja. A liberalizált piacon három szerződést kell kötni: 1.Csatlakozási szerződést a hálózati(elosztói) engedélyessel. (Célja annak biztosítása, hogy a villamosenergia,- ill. földgázrendszerre kapcsolt fogyasztási hely megfeleljen a vonatkozó műszaki-biztonságtechnikai előírásoknak.) 2.Hálózathasználati (elosztói)szerződést is a hálózati(elosztói) engedélyessel. (Ebben a villamos energia és a gáz szolgáltatásának feltételeit kell rendezni.) 3.Energia-vásárlási (egyetemes szolgáltatási)szerződést a kereskedővel (az egyetemes szolgáltatóval). (Ebben a számlázás, ügyfélkiszolgálás, fogyasztói kapcsolattartás részleteiről kell megállapodni.) A fogyasztó kérésére az egyetemes szolgáltató, ill. a kereskedő köteles a hálózatra csatlakozási és hálózathasználati szerződéseinek megbízottként vagy bizományosként történő összevont kezelésére. Mindhárom szerződés egy lépésben megköthetővé válhat. (A szerződéseket villamos energiánál ig, földgáznál ig. kell megkötni.)
TÁMOP Közüzemi szolgáltatás – Egyetemes szolgáltatás •A közüzemi szolgáltatás közhatalmi rendelkezésen alapul, az egyetemes szolgáltatás jogszabályban meghatározott ellátás- biztonsági szintet nyújtó szolgáltatási csomag és nem egy piaci viszonyoktól „eltérített” szolgáltatás. •Feladata az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók összehasonlítható és átlátható árak ellenében, szabályozott színvonalon (folyamatos ellátás, garantált szolgáltatások, ügyfélszolgálat, mérőleolvasás, elszámolás, számlázás stb.) történő ellátása. •A közüzemi szolgáltatáshoz képest szűkített körű szolgáltatás (a lakossági fogyasztók és földgáznál – ig- a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő felhasználók, illetve villamos energiánál a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*25 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók) •Fokozott fogyasztóvédelem a védendő (szociálisan rászoruló és a fogyatékkal élő) fogyasztók körében, •Egyetemes szolgáltatók szabad piaci beszerzési lehetősége. (ESZ a gázbeszerzésről szabadon dönthet, és a fogyasztói energia árat a költségek alapján határozza meg)
TÁMOP Köszönöm a figyelmet!