Háttérképek,városképek Hieronymus Bosch Hertogenbosch, 1450-1516 augusztus Háttérképek,városképek távlatból, és közelről Pieter Jansz. Saenredam Bois-le-Duc /Hertogenbosch /

Bosch …” nem könnyen megfejthető, vagy magyarázható egyéniség Bosch …” nem könnyen megfejthető, vagy magyarázható egyéniség. Két kor határán áll. Egyrészt mélyen benne gyökerezik a múltban, a keresztény középkor aggodalmasan gyötrődő vallásosságában és rémlátásaiban, másrészt frissen kinyíló értelmével és érzékeivel új utakat, új kifejezési módokat talál, amelyekkel a jövőt, a humanizmust készíti elő. Egyrészt víziós elképzelő, másrészt nagyszerű realista. De ez a szembeállítás csak durva kiemelés, mert ez a két pólus teljes egységgé forr nála össze.” / Farkas Zoltán: Hieronymus Bosch-Nyugat,1937.11.szám./ A legkorábbi ifjúkori művek az internacionális gótika színhasználatának jellegzetességeit mutatják, ugyanakkor a tájábrázolás és a perspektíva terén felhasználják a nagy flamand festők vívmányait is, s mindez összekapcsolódik a síkszerű, statikus, de már belső életerővel felfelé haladó teli forma személyes egyszerűsödésével. Későbbi művein a paletta melegebbé válik. A hatalmas távlatú tájak mellett egy alulról felfelé haladó, egymás fölé helyezett síkokból álló építkezés lép. Alul a másodlagos epizódok, a következőn a figyelemfelkeltés, a megemelt háttér pedig a környezetet jeleníti meg. A képek időrendisége több művészettörténész véleményét tükrözi, de a Kőoperáció megítélésében egyeznek: az első nagy képek közül való. Itt a határtalan táj, egyforma hosszúságú növényzettel a háttér.

KŐOPERÁCIÓ 1490 körül olaj, fa (Prado, Madrid)

A hét főbűn közül a legfőbb bűn a Harag A hét főbűn közül a legfőbb bűn a Harag. Ira képen világos színekkel, párhuzamos síkokból tevődik össze a táj. Eleven, tágas, napsütötte mező, tanyával. A Keresztrefeszítésen a Hertogenbosch látképét ábrázoló nagyszerű háttérben jelentőségteljes a táj tágassága, ami Bosch művészetének kezdeti korszakára jellemző.

A hét főbűn Ira Madrid Prado

Keresztrefeszítés, 1480–1485, Brüsszel, Musées Royaux des Beaux-Arts

Az Ecce Homo / Frankfurt/ című festményen a békés városkép előtt a tömeg állatias arcú, baljós típusai, mint a gonosz képviselői. / későbbi művein még jellegzetesebb formában / Ehhez tartozik Pilátus házának ablakában a bagoly, a pajzson a béka, valamint a félhold az egyik alabárdon, illetve a város látképét ábrázoló háttérben az egyik polgárház erkélyére függesztett vörös zászlón.

Ecce Homo, 1475–1480, Frankfurt, Städelsches Kunstinstitut

Szent János evangélista Patmosz szigetén képen a háttérben a tengert, rajta lángoló hajóval, egy város fogja körül. Wescher Nimeával, Fraenger szerint viszont Jeruzsálem az Apokalipszishez kapcsolódó értelmezésük alapján. /Apokalipszis: az istenség akarata látomás formájában, János Jelenései az utolsó ítéletet és az odáig vezető utat írja le. Nimea: ókori település Görögországban, a Nemea folyó völgyében.

Szent János Patmosz szigetén, 1504–1505, Berlin, Staatliche Museen

Különös épületek, formák a természetben, városképben: Olyan blogbejegyzők, akik a téma ismerőinek látszanak, bizonyos épületek, épületformák, barlangok azonosítását boncolták. Túlburjánzott sziklamonstrumok, kupolás nagy építmények, karcsú tornyok szerepelnek több korabeli festő képein is./ Patinir, vagy Herri met de Bles/ Feltételezik, hogy a mieinktől eltérő technika, technológia bázisának épületei is lehettek. Utaltak arra is, hogy egymás műveiből is ismerhették ezeket a formákat, de szerepük lehetett az átfedésekben az ősnyomtatványoknak is, melyek a XV.század második felében nagy számban terjedtek Európában. Tolnai Károly említi a Tondalusi víziót is, ami hatására a folyó, völgy, híd, pokolbeli gépezetek új formáját találta ki Bosch. Ez azért érdekes, mert nagy fantáziájú, képzelet gazdag ember volt, /de realista is háttér festőnek / mégis érdemesnek tartotta ezeket a formákat - kortársaihoz hasonlóan - megfesteni.

Gyönyörök kertje, 1500 körül, Madrid, Museo del Prado

Szent Antal megkísértése, 1505–1506, Lisszabon, Museu Nacional de Arte Antiga,

Az elmélkedő Keresztelő Szent János 1504-1505 Madrid Muzeo Lazaro Galdiano

Szent Antal megkísértése Prado / és Az imádkozó Szent Jeromos Mindkét képen derűs táj, aprólékosan kidolgozott részletek, teljesen kitöltött felületek, és a háttérben mindkét képen kolostor. „A színhatást különböző színértékekkel éri el: a képek alsó részét jobbára sötét színek borítják, amelyek a horizontig fokozatosan kivilágosodnak. Magát a mennyboltot azután ismét sötét színnel festi meg. Így hozta létre elsőként a tiszta levegőperspektívát, amely addig ismeretlen mélységet és tágasságot adott a térnek. Felhasználta a méretviszonyok változtatásának eszközét, a szigorúan szimmetrikus, figurális kompozíció fellazítását vagy a képmélység síkokra bontásának lehetőségét.” / Wilhelm Wientermeier/

Szent Antal megkísértése 1510 Madrid Prado

Az imádkozó Szent Jeromos 1505 Gent Musee des Beaux-Arts

Wilhelm Fraengertől a madridi Epifánia-oltárról …”az egész háttéren végignyúló táj emelkedik egészen a magasra helyezett láthatárig. A mohazöld gyepfelületet a cselekmény lehatárolása céljából a bal szárnyon egy kétszintes romépület zárja le. Ebben – lyukas palatető alatt – Szent József apró tüzecske melegénél pelenkákat szárogat. A középső mező előterét öreg, düledező istálló, szalmával fedett, furcsán ide-oda szögellő építmény választja el a háttértől. A jobb oldali sziklaháttér keskeny kapuként nyílik a távolra, előtte szent Ágnes jelképeként bárány pihen.” Jeruzsálim különös városképét Carl Justi kiválóan írta le: „A nagy város arculata az iskola szokásaitól eltérően messze túlmutat Flandrián és Brabanton, sőt mi több, Európán is. A háztengerből nagy körépítmények emelkednek ki, semmit sem hasonlítanak sem az aacheni dómra, sem a kölni St.Gereonra: csodálatos képződmények, tojás alakú kupolák. Akár az indiai sztupák, hasas üveghez hasonlatosak, henger alakú alépítményen levő lépcsőzetes kúpok, s egy lapos tetejű, letompított piramis…

… Ezekben az években tárult fel a Távol-Kelet és Antwerpenből, a tengerentúli kereskedelem új kapujából, egy ősi kultúra hazájáról szóló csodálatos hírek érkeztek, izgalomba hozva az ily hírekre sóvárgó világot. Bosch hát ódivatúnak vélte volna, hogy a napkeleti királyok történeteit burgund udvari öltözékben és brabanti városképekkel jelenítse meg, és így Jeruzsálemet egy hindosztáni város képére formálta meg magának.”

Királyok imádása, 1510 körül Madrid, Museo del Prado

„Bosch rendkívüli precizitással festett „Bosch rendkívüli precizitással festett. Pontosan, lassan, szakmailag messzemenően korrekten. Tulajdonképpen realista. Ezt erősítik a pontos körvonalak, határozott formák is. Valóságosan. Azt a valóságot ábrázolta, amit ő annak tartott. S amilyen a világ. Akkor is. Azelőtt is. Most is. Egyrészt szorongásokkal, fájdalmakkal, fenyegetettséggel, erőszakkal, gonoszságokkal teli, tébolyodott kísértetekkel, másrészt szépségekkel, csodákkal, lírai érzelmekkel, szeretettel, szerelemmel, és így tovább…” / S. Nagy Katalin/

Szalma Judit 2013 Felhasznált irodalom: Wilhelm Fraenger: Hieronymus Bosch Corvina Kiadó 1982 Mia Cinotti: Bosch festői életműve Corvina Kiadó 2003 Internet szöveg-, képanyag