AZ INTÉZMÉNYES NÉPMŰVELÉS KORA A "SZABADOKTATÁS" KORA (1890-1918)

az állam tudatosan veszi kezébe a közművelődés és a felnőttképzés szervezését. ekkor alakultak ki a közművelés első intézményei, ekkor jelentek meg olyan emberek, akiknek már művelődés-szervezés a foglalkozásuk.

Külföldi minták Working Men' s College (1854) University Extension Arthur Toynbee munkássága Worker's Educational Association

Magyarországi szervezetek Általános Munkás Olvasó Egylet Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet (FMKE) 1882, Nyitra Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE), 1885, Kolozsvár Vasárnapi Munkásképző Országos bizottság (1895) Országos Központi Katholikus Kör 1892, Budapest (baross Gábor) A parasztság szakoktatása - gazdasági vándortanítók Szabad Lyceum (1894) Brezeviczy Albert Baross Gábor Berzeviczy Albert

Budapesti Népszerű Főiskolai Tanfolyam (1903) Wlassits Gyula

Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület és a felnőttoktatás

AZ URÁNIA MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYESÜLET MEGALAKULÁSA 1899-ben hozták létre MTA kezdeményezésére és támogatásával Kaposi Molnár Viktor ( művelődéspolitikus, a kultuszminisztérium vezető munkatársa) alapította több intézmény mellett: - Uránia Tudományos Egyesület - Uránia Tudományos Színház - Uránia folyóirat Az Egyesület ügyvezető elnöke lett. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület elnöke: Matlekovits Sándor

Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület létrehozásának célja és okai Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület tiszteletbeli elnöke - Br. Eötvös Loránd - Gr. Szögyény Marich László Cél: ismeretterjesztő tevékenységével a közművelődés színvonalát emelni Közvetlen kiváltó ok: a hasonló bécsi és berlini szervezetek létrejötte

Az Uránia működése Rendszeres tudományos előadások - a fővárosban és vidéken is (egész ország területén) - a tagok száma 2000 körül Számos városban szerveztek ún. munkásgimnáziumokat (iparossegéd képzése) Az Egyesület munkájának hatékonyabbá tételére létrehozták: az Uránia Magyar Tudományos Színházat

ELŐADÁSOK A potsdami porosz királyi csillagdáról Konkoly-Thege Miklós, az ógyallai csillagda alapító igazgatója, 1899. nov.10. Mikor a levegő folyóssá lesz Klupathy Jenő, 1899. nov. 11. Kísérletekkel kiegészítve A novemberi hulló-csillagokról Kövesligethy Radó, 1899. nov. 13. A dobsinai jégbarlangról Cholnoky Jenő, 1899. nov. 15. Konkoly-Thege Miklós Klupathy Jenő Kövesligethy Radó

Uránia „Népszerű Tudományos Folyóirat” 1900. május 1. Havi folyóirat Szerkesztő: Szász Károly Munkatársak: Móricz Zsigmond Lyka Károly Ráth-Végh István Beöthy Zsolt Cholnoky Jenő Cél: “A tudományos és művészeti törekvéseket megismertetni azok történeti fejlődésében. A tudásvágyat s a hazafias érzelmet emelni...Szoros összeköttetésben az Uránia Tudományos Színházzal.”

Uránia Magyar Tudományos Színház Épület: Rimanóczy palota (1893) keleties díszítésű mulató (mai Rákóczi úton) 1899 április 4-én nyílt meg 570 férőhely Az előadások témái: természettudományok, művelődéstörténet, néprajz, művészet, ipar és technika Előadók: a kor neves tudósai, írói, közéleti személyiségei

Uránia Tudományos Színház története 1899. április 4-én megnyit a színház berlini és bécsi mintára Támogatók: Berzeviczy Albert és az MTA III. szakosztálya, illetve az akadémia elnöke, Eötvös Loránd

Az első előadások Cholnoky Jenő Kűzdelem az éjszaki polusért Cholnoky Jenő, 1899. november 4. 3 felvonás, 15 kép Három északi-sarki expedició: 1869-iki második német expedició a Germánia és Hanza hajóval az 1872-74-iki osztrák expedíciót, a Ferencz József-föld felfedezésével, a Tegethoff hajóval Nansen expedicióját A szöveget írta: Cholnoky Jenő, felolvasta: Dajka Balázs Cholnoky Jenő

A táncz 1901. április 30. Szöveg: Pekár Gyula Mozgóképek: Zitovszky Béla Magyar némafilm kezdete, úttörő a magyar tájakról, népcsoportokról készült filmek sorában

További fontos előadások A tenger Az orosz–japán háború Dalmácia Páris 1900-ban A 19. század Amerika Mesés India Az orosz Riviéra és a Kaukázus „1848”, a szabadságharc története

Erzsébet Népakadémia (1902) 1902-ben, Budapesten alakult népművelő egyesület. Politikai és felekezeti célzatok nélkül a közműveltség terjesztésére és fokozására törekedett; népszerű tudományos előadásokat, rendszeres gyakorlati tanfolyamokat és szórakoztató zenei és irodalmi estéket rendezett.

Népművelő Társaság Előadások, Tanfolyamok Fővárosi Könyvtár Népművelés c. művelődéspolitikai folyóirat Bárczy István

Társadalomtudományi Társaság 1901 Huszadik Század c. folyóirat

Egyesületek, műkedvelő társulatok Magyar Társadalomtudományi Egyesület (1902) Elnök: Pikler Gyula Magyar Gazdaszövetség előadásai Thália Társulat (1904-1908) Julián Egyesület

Az 1907. évi Szabadtanítási Kongresszus PÉCS

A szakosztályok Első szakosztály Második szakosztály: könyvtár, múzeum I.: filozófia, történelem, irodalom, nyelv II.: matematika, természettudományok III.: kereskedelem, technika, ipar IV.: tanítók, bizonyítványok, munkásnők Második szakosztály: könyvtár, múzeum Harmadik szakosztály: sajtó Negyedik szakosztály: művészet Ötödik szakosztály:turizmus, testnevelés

Waldapfel János: Falusi közművelődési egyesületek-problémák Sok közművelődési egylet, de: Felülről szerveződnek Túl nagy területet fednek le kicsi a hatásfok A központ nem tud életet lehelni a tagintézményekbe Nem kielégítő az egyesületek munkája (kultúraterjesztés)

Waldapfel János javaslatai Kisebb szervezetek létrehozása Sejtszerű szervezet, élő organizmus Ezt a tervet megvalósítja Előadások felnőtteknek: közgazdaságtan, mezőgazdaság, kertészet Programok szervezése: kirándulások, színielőadások, tanfolyamok A jó példa ragadós (lenne) Építkezés: falu kerület megye

Wildner Ödön: Kik tanítsanak a szabad tanítás iskoláiban? Népszerű főiskolák, egyetemek Követelmények: magas nívójú tudás, alkalmazkodókészség, jó előadásmód kevés alkalmas egyetemi oktató Akkor ki? Aki ért hozzá, jártas az előadás témájában Aki „hisz” a népfőiskolában Alsóbbfokú iskolák Középiskolai tanárok + tanítók (tanítva tanulnak)

Márki Hugó: A hallgatók milyen módon számoljanak be tudásukról? Előadás és szeminárium összekapcsolása (kérdések, beszélgetés) Írásbeli dolgozatok hétről hétre vizsgára jelentkezhetnek a hallgatók Bizonyítványszerzési lehetőség Mindez csak Angliában működik A „kontinensen” nem alkalmazzák Magyarországon új törvény kell

Szabó Ervin: Általános irányelvek népkönyvtárak könyveinek válogatására Könyvtárnak széles rétegeket, a nép szükségleteit kell szolgálnia Általános irányelvek Általános ismeretek, szépirodalom Vezérelvek: igazság és szépség Független, elfogulatlan Öntudatos, igaz emberek nevelése Problémák bemutatása több oldalról Kizárólag esztétikai szempontok (szépirodalom) Külföldi tapasztalatok Mintakönyvjegyzék!

Kenedi Géza: A sajtó bevonása a szabad tanítás szervezetébe Nagy lapok: szűk rétegek olvassák Krajcáros lapok: sok olvasó, de nem megfelelő tartalom A népművelő lapok „elsorvadtak” Szabad tanítás érdekei Szabad tanítás népszerűsítése, hírek Ismeretterjesztés: tanfolyamok, előadások reprodukciója Népies könyvkiadó vállalat létrehozása

Glücklich Vilma: A munkásnők továbbképzéséről Lányok iskoláztatása Alacsony végzettség, alacsony bér Munka + háztartás túl nagy feladat Korlátok a tanulás terén Megoldás: Otthon: munkamegosztás Állami feladat: lánytanoncok, tanfolyamok elérhetősége, felzárkóztatás

A kongresszus üzenete I. – Maróti Andor nyomán Világnézeti ellentétek Nem versenyképes tudás, gazdaság Nem ismerjük a „nagyvilágot” 3 alapelv Köznapiság Műveltség Hatalom Állami támogatás fontossága Megfelelő témaválasztás Korábbi tapasztalat figyelembe vétele

A kongresszus üzenete II. – Felkai László nyomán Felnőttoktatás társadalmi kérdés, a tudás a fejlődés kulcsa Szellemi színvonal javítása Könyvtárak gyarapítása Anyagi körülmények javítása Sajtóvisszhang Konzervatív: radikálisok elítélése Haladó szelleműek: az elavult rendszer bírálata, iskola – élet közelítése, testi nevelés, nőnevelés