Kétnyelvűség, Kettősnyelvűség Készítette: Csallóközi Réka

Kiss Jenő: szakkifejezések meghatározása a nyelvek a nyelv(ek)   a nyelvváltozat(ok) nyelvvátozatok használata használó száma egy egynyelvűség egynyelvű egyesnyelvűség egyesnyelvű (unilingvizmus) (unilingvis) (monoglosszia) (monoglott) kettő kétnyelvűség kétnyelvű kettősnyelvűség kettősnyelvű (bilingvizmus) (bilingvis) (diglosszia) (diglott) több többnyelvűség többnyelvű (plurilingvizmus) (plurilingvis) (poliglosszia) (poliglott) v. soknyelvűség v. soknyelvű (multilingvizmus) (multilingvis)

A kétnyelvűség és a kettősnyelvűség közti azonosságok Mindkettő nyelvi kontaktus következménye Mindkettő lehet: egyéni és közösségi, kétoldalú és egyoldalú, aktív és passzív, spontán és kulturális, kiegyensúlyozott és domináns Végigkísérik a nyelvtörténetet Mindkettő instabil állapot az unilingvizmushoz és a monoglossziához képest Mindkettő szülője lehet új nyelvnek v. nyelvváltozatnak

Különbségek A bilingvizmusnál különböző, a diglossziánál hasonló nyelvi rendszerek állnak egymás mellett Interferencia lehetősége más a két esetben Hosszabb távon a kettősnyelvűség maradandóbb

Bilingvizmus: együttélési modell Kétnyelvű ember tudatában él A és B nyelv A beszélő hol az egyiket, hol a másikat használja Szabályok nem keverednek

Kettősnyelvűség – variabilitás modell A beszélő tudatában 3 különböző szabályfajta Az elsődleges és a másodlagos változatot kategorikus szabályok alkotják  ezek elkülönülnek Variábilis szabályok: köztes állapot

Bilingvizmus és diglosszia viszonya Fishman: Bilingvizmus és diglosszia Diglosszia bilingvizmus nélkül Bilingvizmus diglosszia nélkül Sem nem diglosszia, sem nem bilingvizmus

Diglosszia Egy nyelv két vagy több változata egymás mellett létezik és mindkettő meghatározott, külön funkciót tölt be

4 példanyelv (Charles A. Ferguson) Arab, újgörög, svájci német, haiti kreol A diglosszia kialakulása: Arab visszanyúlik a legtávolabbi múltba Görög: 19. század kezdete Svájci német oka a német sztenderdizácó központjától való eltérés Haiti kreol: a pidzsin-szerű francia nyelv kreolizálásának eredménye Mind a négynek saját elnevezése van a sztenderd és a regionális változatra

Funkció Utasítás szolgáknak/pincéreknek/munkásoknak Sztenderd Személyes levél Regionális Parlamenti v. egyéb politikai beszéd Mindkettő Egyetemi előadás Hírek a rádióban Rádiójáték(népi jellegű) Család/barátok/kollégák

Funkció 2. Vezércikk, híranyag, képaláírás újságban Sztenderd Képaláírás politikai karikatúra alatt Regionális Költészet Népköltészet

Tekintély Irodalmi örökség A sztenderdet a különböző nyelvváltozatok fölöttinek tekintik Fensőbbsége néha valláshoz tartozik Irodalmi örökség Terjedelmes irodalom a sztenderd nyelven A kortárs irodalom ennek szerves része

Elsajátítás Szülők a gyerekekkel szemben és a gyerekek egymással: regionális A sztenderd: iskolai oktatás keretein belül A regionális szerkezetét: szabályok nélkül, a sztenderdet pedig grammatikai fogalmakkal, normák alapján tanulja

Stabilitás: a diglosszia sok területen több századon át fennmarad Sztenderdizáció Megállapított normák A különböző nyelvváltozatoknak nem nagyon vannak leíró, normatív tanulmányok Kis nyelvközösség: kialakulhat sztenderd regionális nyelv Stabilitás: a diglosszia sok területen több századon át fennmarad

Grammatika A két nyelvváltozat között a legnagyobb különbség; pl.: szórend, mondatkezdő-és kötőszavak Szókincs Szókincsük túlnyomórészt közös (jelentésbeli eltérések vannak) A sztenderdben terminus technikusok A reginálisban:hétköznapi, népies kifejezések

Teljes definíció Olyan viszonylag állandósult nyelvi helyzet, amelyben az elsődleges nyelvjárások mellett van egy azoktól erősen eltérő, nagymértékben szabályozott (grammatikailag gyakran bonyolultabb) föléhelyezett változat is, amely irodalmi, s amelyet v. egy korábbi időszakban, v. egy másik nyelvközösségben hoztak létre (lsd.: haiti francia), s amelyet nagyrészt iskolai oktatásban sajátítanak el és többnyire írásban és formális beszédalkalmakkor használnak a nyelvközösség tagjai, de amely a mindennapi társalgásban nem használatos a közösség egyetlen szektorában sem

Kétnyelvűség kiterjedtsége Egynyelvűség tévhite Állam nem egyenlő nemzet

A világ nyelvei és a kétnyelvűség Nyelvek száma 2800 – 10000 1967. William Mackey: Első munka a kétnyelvűségről: „a kétnyelvűség olyan probléma, amely a föld lakosságának nagy részét illeti”

Okok, megitélés Bevándorlás, új munkaerő elvándorlása, katonai megszállás, stb. „Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy” (V. Károly) Mindig valami jelző tapad hozzá

Grosjean meghatározása (1992.) „A kétnyelvűség két (vagy több) nyelv rendszeres használata, kétnyelvűek pedig azok az emberek, akiknek mindennapi életük során szükségük van két vagy több nyelvre, és ezeket használják is”

A kétnyelvűség eredete Többnyelvű államalakulatok Hatalmi területi terjeszkedés Határok átrendeződése Békeszerződések Szocialista államok politikai rendszerváltásai Népmozgások Kereskedelem fejlődése

A kétnyelvűség eredete 2. Államszövetségek létrejötte Politikai házasságok Társadalmi csoportnormák Vallások

Az egyéni kétnyelvűség kialakulása Charlotte Hoffmann osztályzása Bevándorlás Migráció Szoros érintkezés más nyelvi csoportokkal Az iskola szerepe Kétnyelvű családban felnövő gyermek

Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családban Ronjat-féle (1913): Egy személy, egy nyelv Fantini-féle (1985): Nem domináns otthoni nyelv Haugen-féle (1953): Nem domináns otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkül

Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családban 2. 4. Elwert-féle (1959): Két nem domináns otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkül 5. Saunders-féle (1982): Nem anyanyelvi szülők 6. Kevert nyelvek

A magyarországi romák Magyarul beszélő magyar cigányok: romungrók Magyarul és cigányul beszélő: oláh cigányok Magyarul és románul beszélők: beások

Cigány nyelv A szakirodalom és a köznyelv szerint is a cigány nyelv a cigányság indiai eredetű nyelve Több nyelvjárás: Oláhcigány Magyarcigány Németcigány (szintó)

Cigány nyelv 2. Oláhcigányok: lovari A cigányt anyanyelvüknek tekintők legnagyobb része az oláhcigányok közül kerül ki Magyarcigányt és a németcigányt csak néhány kisebb csoport használja A beáaok a román nyelv archaikus változatát beszélik

Cigány nyelv 3. Legtöbbnek Mo-n, magyar az anyanyelv Nyelvvesztés útján anyanyelvüket magyarra cserélték

Nyelvhasználat (oláhcigányok) Bilingvizmus vegyül a diglossziával (beásoknál is) Családban: cigányul Hivatalos helyeken, nem cigány környezettel magyarul beszélnek Nem egyformán viszonyulnak a 2 nyelvhez Gyakran váltanak nyelvet mondaton belül

Nyelvi szocializáció (oláhcigányok) Elsődleges szocializáció: nagy rokonsági kör Több felnőttel találkozik a gyerek A szóbeliséget jellemző beszédműfajok korán jelennek meg a gyerek életében Mesemondás, éneklés

A magyar nyelv Szerbiában 1990. Szerbia új alkotmánya 1991. szerb képviselőház rendelete Heinz Kloss 5 fokozata a nyelvek státusa szempontjából Országosan hivatalos nyelv Nagyobb regionális egység hivatalos nyelve

3. Kisebbség nyelvhasználat hatósági engedélyezése különféle módon 4. Tolerancia a nyelvvel szemben a privát szférában 5. Nyelv betiltása Magyar nyelv Jugoszláviában: 3-as szint Egyes vonatkozásokban 2-es, más helyen 4-esre szorult vissza napjainkra

Funkcióbeli különbségek Szerb nyelv: mindhárom nyelvhasználati szinten Magyar a legalsó és a legfelső szinten aktív Funkcióelszegényedés -> államnyelv térhódítása

vége