A Rákóczi-szabadságharc Száray Miklós: Történelem II. (39. lecke)

A szabadságharc okai A rendek sérelmei: A „vitézlő rend” sérelmei A szabad királyválasztási jog megszűnése Az Aranybulla ellenállási záradékának megszűnése A király nem hívja össze az országgyűlést Az Újszerzeményi Bizottság működése (új birtokosok, fegyverváltság) A Magyar Kamarát az Udvari Kamara alá rendelik A protestáns vallásgyakorlás korlátozása az újszerzeményi területeken A „vitézlő rend” sérelmei A végvári katonaság szélnek eresztése Idegen katonaság, katonai vezetés Mo-n A Határőrvidék megszervezése A jász és kun kerületek elzálogosítása, a hajdúszabadság csorbítása A jobbágyság sérelmei: Súlyosbodó adóterhek, vámok (sóvám) „porció” (=katonák beszállásolása, tartása) „forspont” (=fuvarozás vagy igavonó állatok elvétele) A szabadságharc okai

A szabadságharc kitörése Előzmények: 1697-es hegyaljai felkelés (sikertelen) A spanyol örökösödési háború (1701-1714) – tkv. 187. és 191. old.: Franciaország (XIV. Lajos), Bajorország, Spanyolország, Magyarország <> Habsburgok, Anglia, Hollandia, Portugália Mo-ról a császári katonaság jó részét kivonják (1701 után) Kényszersorozások Mo-n (1702.) A szabadságharc kitörése

II. Rákóczi Ferenc Származása (I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona) Neveltetése (nevelőapja Thököly Imre. Gyámja apja végrendelete értelmében I. Lipót! Jezsuita iskola, egyetemi tanulmányok, házassága Sarolta Amália hesseni hercegnővel. 1701: kapcsolatot keres XIV. Lajos udvarával >letartóztatása, szökése 1703: a magyarországi felkelés élére áll II. Rákóczi Ferenc

A kuruc hadsereg Kb. 75.000 fő, zömmel képzetlen parasztok (1703-as vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok és családjaik mentesek az adók és szolgáltatások alól.) Könnyűlovas és gyalogos túlsúly. Portyázó hadviselés. (Habsburg katonai fölény.) Tartós területfoglalásra, várostromra nem képesek. Kiképzés: francia tisztek. A gyönge hadvezetés mindvégig probléma. Francia pénzsegély (havi 10.000 tallér) Általános Katonai Szabályzat. A kuruc hadsereg

A szabadságharc hadieseményei 1703: Felvidéki hadjárat (a bécsi sáncokig) 1704: sikertelen kuruc dunántúli offenzíva 1704. (aug.) a franciák höchstadt-i veresége Folyamatos rác pusztítások az Alföldön. 1708-ig a kurucoké a Tiszántúl és a Duna-Tisza-köze 1705: (Vak) Bottyán János átmenetileg elfoglalja a Dunántúl jó részét 1707 eleje: Erdély és a Dunántúl egyaránt kuruc kézen 1708: a kurucok trencséni veresége (160 császári halott, 2500 kuruc+400 fogoly!) >> csökkenő kuruc hadilétszám (70E>20E!) 1710: romhányi ütközet (bizonytalan kimenetel, 1500-12000 az erők aránya a kurucok javára!) A szabadságharc hadieseményei

Kuruc országgyűlések – a szabdságharc államszervezete 1705 Szécsény Rendi konföderáció Vezérlő fejedelem 28 fős Szenátus, Gazdasági Tanács, Erdélyi Tanács, kancellária (Ráday Pál) Pénzkibocsátás (réz „libertás”) 1707 (május) Ónod: a Habsburg-ház trónfosztása 1708 Sárospatak: kísérlet a jobbágyság mozgósítására Kuruc országgyűlések – a szabdságharc államszervezete

A szabadságharc befejezése 1711: Szatmári béke (Pálffy János-Károlyi Sándor) – méltányos kompromisszum Rendi jogok visszaállítása – kivéve a szabad királyválasztás és az ellenállási záradék Vallásgyakorlás szabadsága Amnesztia a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek. Rákóczi emigrációja (Rodostó, 1906 Kassa) Értékelése: a uralkodó az abszolutisztikus hatalomgyakorlástól visszatér a rendekkel való együttműködéshez (rendi dualizmus) A szabadságharc befejezése