Magyarságtörténet Rövid áttekintés a kerettantervi követelményeknek megfelelően Készítette: Nagy Gabriella

A csodaszarvas üldözése A csodaszarvas története = a magyarok eredetmondája. László Gyula rajza

Emese a turulmadárral Emese álma = az Árpád-ház eredetmondája. László Gyula rajza

Őseink vándorlása Ázsiából Európába Egy hosszú, több évezredig tartó vándorút volt ez. Őshazák: Uráli őshaza, Ugor őshaza, Magyar őshaza, Magna Hungaria, Levédia és Etelköz.

Jurta készítése Először a „kerege” elnevezésű kerek rácsfalakat állították fel, amelyek szíjakkal összekötött lécecskékból álltak.László Gyula rajza

Jurta készítése napjainkban A jurták felállítása a nők feladata volt, és a források szerint max. 15-20 perc alatt végeztek vele.

Jurta napjainkban A sátortakaró, vagyis a nemez, a birka lenyírt gyapjából gyúrással előállított, vízhatlan anyag. A nemez hasznosítása igen sokrétű volt: készítettek belőle ruházatot, továbbá tarsolyt, takarót, nyereg alatti pokrócot.

Jurta belseje A jurtában mindenkinek megvolt a pontos helye Jurta belseje A jurtában mindenkinek megvolt a pontos helye. Az ajtóval szemben, a tűzhely mögött volt a családfő helye. A tőle jobbra eső rész a férfiaké, a balra eső pedig a nőké volt.

A jurta férfioldalán (= jobb oldal) voltak felfüggesztve a férfimunkához szükséges tárgyak, a nők oldalán (= bal oldal) a női dolgok.

Szkíta aranyszarvas Honfoglaló őseink is hasonló ötvösmunkákat készítettek. Gyakori szarvasmotívum = utalás az eredetmondára, a csodaszarvas történetére.

Szkíta aranyedény

Honfoglaláskori magyar viselet

Honfoglaláskori tarsolylemez A honfoglaláskori tarsolyok jellegzetes, fémből, egyedi ötvösmunkával készült fedőlapja. A honfoglaló magyarság jellegzetessége. Feltételezhető, hogy tarsolylemezt csak a vezető réteg tagjai hordtak. Viszonylag kevés, kb. 43 tarsolylemez került eddig elő.

Honfoglaláskori hajfonatkorong Az előkelő családok nőtagjai vékony bőrszíjjal hajukba fonva viselték. Amíg lányok voltak, addig egy copfban egy darabot, asszony korukban két copfban 1-1 darabot viseltek. Amikor férjhez mentek, akkor kapták meg lánykori hajfonatkorongjuk párját.

Honfoglaláskori karkötő

Honfoglaláskori női viselet

Honfoglaló lovasok László Gyula rajza

Költözés (egyik őshazából a másikba) László Gyula rajza

Az íjasmester László Gyula rajza

Íj-nyíl Honfoglaló őseink is ilyeneket használhattak.

Lovas-íjas bemutató napjainkban

 Kardtánc Karddal járt szóló-, páros vagy csoportos rögtönzött férfitánc, nem kis ügyesség kellett hozzá. László Gyula rajza.

A táltos = ősmagyar pap A táltos már táltosnak született, foggal vagy eggyel több ujjal. A velük rokon ázsiai sámánok dobveréssel és méreggel révült állapotba hozták magukat, képesek voltak közlekedni az égig érő fa „szintjei” között. László Gyula rajza.

Világfa vagy égig érő fa Ágai között van a Nap és a Hold. Gyökerei a pokolba nyúlnak, ezt a helyet kígyók, békák, férgek népesítik be. Töve, a középső világ az emberek lakhelye. Gyakran ülnek rajta madarak - sólyom, sas, turul - amelyek a lelkeket jelképezik.

Treponáció László Gyula rajza - ősmagyar gyógyítási mód volt a koponyalékelés (de más természeti népeknél is előfordult)

Árpád László Gyula rajza

Géza fejedelem

I. (Szent) István koronát kap Verhagen festménye: a kép (egyik) nagy hibája, hogy Istvánnak a mostani, ún. Szent Koronát nyújtják át, amely az ő idejében még biztosan nem létezett.

Veszprém - I. István és felesége, Gizella

István szobra Esztergomban

Romtemplom „Minden tíz falu építsen egy templomot!” - Szent István rendelkezéseinek egyike ez, amellyel a keresztény egyházat akarta erősíteni országszerte.

A Szent Jobb Szent IstvánA Szent Jobb Szent István csodálatos módon megmaradt jobb keze ma a budapesti Szent István Bazilikában tekinthető meg. Minden év augusztus 20-án a Szent Jobbot körmenetben mutatják meg a hívőknek, mert ezen a napon avatták szentté István királyt (1083).

 A Magyar Szent Korona