Az Energetikai környezetvédő szakképesítés vizsgakövetelményei az új OKJ-ban

Miért van szükség energetikai környezetvédő szakemberekre? Mindenképp globális okok vannak a háttérben. Fosszilis energiaforrásaink kifogyóban vannak. A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energiát igényel.

Meg kell oldani a következő évtizedek energetikai problémáit. Új erőművekre lesz szükségünk. Megújuló energia szükségessége (víz, szél, biomassza)

Az energetika szakterülete az energiaforrások előállításától, az energia átalakítási folyamatokon keresztül a végső felhasználásig tart. A szakterület eredményes műveléséhez széles látókörű, az energiaellátás különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdasági és környezeti hatásait értékelni tudó szakemberekre van szükség.

Ma már az energetika területén nem elegendő, hogy a szakterület egy-egy részét áttekinteni képes szakembereket képezzünk. Egységes energetikai-, gazdasági-, környezetei szemlélettel rendelkező szakemberekre van szükség.

Szakmai ismeretek Fosszilis energiahordozó Megújuló energiaforrások Energiahordozók szállítása, tárolása Erőművek üzemeltetése Energiatermelés, átalakítás gépei Erőgépek Generátorok, motorok Villamos – elosztás

Transzformátorok Porleválasztók Gáztisztítók Szennyvíztisztító berendezések Égéselméleti számítás Hőmennyiség számítás Tömegáram, koncentráció számítás Környezetvédelmi bírság számítás Alkalmazott környezetvédelmi jog

Energetikai mintavétel Füstgázelemzés Szennyvízvizsgálat Hulladékok vizsgálata Olajok vizsgálata Szénvizsgálat Szabványok, határértékek alkalmazása

Szakmai készségek Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Munkavédelmi jelképek értelmezése Energetikai berendezések használata

Személyes kompetenciák Látás Rugalmasság Állóképesség Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség

Módszerkompetenciák Áttekintőképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Figyelem – összpontosítás Tervezési képesség

Érvényesítendő alapelvek A modulban levő valamennyi kompetenciát fel kell mérni a vizsgarész valamelyik vizsgafeladatában Minden egyes feladathoz meg kell adni a teljesítésével megszerezhető pontszámot, részpontszámot A kérdés mozdítsa elő a képzendők gondolkodási tevékenységét

A tételsor által feldolgozott témakörök 1. Energia, megjelenési formái 2 - 4. Fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) és ezek környezeti hatásai 5 – 7. Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus energia) Szénerőmű Atomerőmű Kazánok, gázégők

11. Hőcserélők 12. Szivattyúk 13. Hűtők 14 – 15. Belsőégésű motorok (Dízel-, Otto motor) 16 – 17. Turbinák (víz-, gázturbina) Generátor Transzformátor Légsűrítő, légritkító

Tétel kidolgozás 5. Tétel Ön egy előadás keretében meg akarja győzni a lakosságot, hogy fűtésszámlájuk csökkentése érdekében használják fel a napenergiát. Mutassa be a napelemek működését, az energiahasznosítás lehetőségeit!

Információtartalom vázlata A nap, mint energiaforrás Napenergia hasznosításának lehetőségei (aktív-, passzív-, fotovillamos napenergia hasznosítás) Naperőmű Elnyelő szerkezetek típusai, működésük Lehetőségek az épületek energiafogyasztásának csökkentésére

A Nap, mint energiaforrás A napenergia a napban lejátszódó magfúziós folyamatok során felszabaduló energia.

Tények: A szén, a gáz és az olaj nem tart örökké. Ezen árucikkek árának világszerte folyó folyamatos növekedése miatt a napenergia az egyik lehetséges alternatíva. Rendkívül fontos, hogy a nap kisugárzását felhasználjuk a világ növekvő energiaigényének kielégítésére.

mindenki számára könnyen elérhető Előnyei: mindenki számára könnyen elérhető tiszta, környezetkímélő energiaforrás még sok millió évig rendelkezésre fog állni kíméli a nyersanyagkészletet kedvezően hat a helyi gazdaságra nem kell szállítani, hozzájutásához nem kell költséges közműhálózat

Hátrányai: Beruházási költsége hosszú távon térül meg, különösen kis fogyasztók esetében Elnyelő berendezések előállítása

Napenergia hasznosításának lehetőségei Passzív (épület szerkezet kialakítása, pl. fóliasátor) Aktív (közvetlenül elektromos energiát nyerünk) Fotovillamos (hőenergiát állítunk elő)

Naperőmű A hagyományos erőművekkel ellentétben nem termel szén-dioxidot, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. A spanyol Sevilla város mellett épült egy naperőmű. A 11 MW-os naperőmű 624 nagy mozgatható tükörrel termeli az elektromos áramot.

Az egyes tükrök felülete körülbelül 120 m2, mely a központi 115 méter magas toronyra irányítja a napsugárzást.

Elnyelő szerkezetek típusai, működésük Azok a készülékek, amelyek a napenergiát képesek számunkra hatékony módon hasznosítani: - a napkollektorok - a napelemek (aktív napenergia hasznosítás) - közvetett módon a hőszivattyúk

Nap kollektor A nap energiáját hasznosító kollektor elnyeli a napsugár által közvetített hőt és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hő közvetítő folyadéknak. Ez a folyadék egy zárt hőcserélő tartályban átadja a többlet hőt a bojlerben tárolt víznek.

A jó kollektor titka: Nemcsak jó hatásfokkal nyeli el a napsugárzást, hanem megakadályozza a felmelegedett abszorber visszasugárzását is.

Napkollektorok fajtái Sík napkollektor: - valamilyen fém abszorber lemez, - a hátuljára kapcsolódó csővezeték hálózat, - a fedő szolár üveg - a síkkollektor ház

Felhasználásuk: - használati melegvíz ellátáshoz - fűtésrásegítéshez - medencefűtés 2. Vákuumcsöves napkollektor - a legújabb és leghatékonyabb napkollektor fajta - gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik

- 50 - 95 fokos víz előállítását teszi lehetővé - nem csak a háztartásokban, de az iparban és a mezőgazdaságban is jól hasznosítható - fűtésrásegítéshez és medencefűtéshez alkalmazható

- A vákuumcsöves napkollektor gerincét a vákuumcső adja, mely egy 1 - A vákuumcsöves napkollektor gerincét a vákuumcső adja, mely egy 1.5 - 2 m hosszú üveg cső. Ebben található egy réz cső, ami a hőt gyűjti össze. - A vákuum szigeteli el az összegyűjtött hőt a környezettől, biztosítva a legmagasabb hatásfokot hidegebb időben is.

Medencefűtés kollektorral

Kollektoros rendszer keringető szivattyúval

Ház fűtése kollektorral

Épületek energiafogyasztásának csökkentése Cél: a meglévő épületek utólagos hőszigetelése, a légzárás fokozása, a gépészeti rendszerek korszerűsítése

A felületek hőszigetelő képességét rontják a geometriai kialakításból és az eltérő hővezető képességű anyagok együttes alkalmazásából (pl. vasbeton pillér a tégla falazatban) adódó hőhidak

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján Pontszámok Maximum Elért B Megújuló energiaforrások Nap, mint energiaforrás 10   Napenergia hasznosításának lehetőségei 30 Naperőmű Elnyelő szerkezet típusai, működése 20 Lehetőségek az épületek energiafogyasztásának csökkentésére Összes pontszám típus szerint 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Olvasott szakmai szöveg megértése Az olvasott szöveg megértése, az információk beépítése a tételbe 2 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Írásos felkészülési vázlat összeállítása, áttekinthetősége, képletek, egyenletek 3 Szakmai nyelvű beszédkészség Szakmai ismeretek megfogalmazása, tétel kifejtése, kifejezőkészség, szókincs Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Beszédértés, jártasság a témában Összes pontszám szint szerint Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Módszer Áttekintőképesség Figyelem-összpontosítás Problémamegoldás Összes pontszám egyéb kompetenciák szerint Összes pontszám 100

Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Köszönöm a figyelmet! Jaczenyik Enikő Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola