Az Árpád-kor története

I. Szent István (997-1038) Géza fejedelem: primogenitúrát követi és fiát jelöli utódjául István a somogyi területek urával, az Árpád-házi Koppánnyal küzdött meg ( seniorátus elve). Koppány holttestét felnégyelték Veszprém, Győr és Esztergom váraira tűzték ki, a negyediket az erdélyi gyulának küldte.

Szent István (997-1038) A keresztény királyság megalapításához koronát kért II. Szilveszter pápától ( abroncs korona) Később az erdélyi Gyulát majd a Maros vidék urát Ajtonyt győzte le.

Egyházszervezet és vármegyék

Egyházszervező munkája Tíz püspökséget alapított, Esztergom és Kalocsa érseki rangot kapott Tized vagy dézsma fizetés kötelezővé tétele az egyház ellátására Törvényeiben szabályozta a templomba járás rendjét és a templom építést Bencés apátságokat is alapított, a legfontosabb Pannonhalma lett

Királyi vármegyék Bizonytalan az eredete Legfontosabb tisztségviselője az ispán volt akit az uralkodó nevezett ki Székhelye a királyi vár volt, amit az ispán irányított (bíráskodás,adószedés és a vármegye haderejének vezetése) A vármegyei szervezetet a királyi udvar bírája, a nádorispán vezette A királyi várakban és a vármegyék székhelyén várnépek és várkatonák szolgáltak

Az udvar felépítése

Külpolitika Békésnek mondható a külpolitikája Német orientáció Bizánccal is jó viszonyra törekedett II.Konrád frank király 1030-ban benyomult hazánkba de az éhség visszafordította

Törvényei és az Intelmek Intelmeket fiához Imre herceghez írta Két törvénykönyv: az I. 1001 körül, a II. 1030-1038 között íródott

Trónutódlás Imre herceg 1031-ben tragikus módon meghalt A család örökösödési rendje szerint Vazul követhette volna. A pogánysághoz kötődött, ezért István alkalmatlanná tette az uralkodásra, fiai elmenekültek az országból Orseoló Pétert jelölte utódjának

Orseoló Péter (1038-1041, 1044-1046) Péter nem tudott jó kapcsolatot kiépíteni a főurakkal, mivel sok idegennel vette körül magát. Személyiségét is nehezen viselték. Aba Sámuelt hívták meg a trónra, Péter III. Henrikhez menekült

Az Árpád-ház családfája

Orseoló Péter és Aba Sámuel (1041-1044) III. Henrik segítséget nyújtott Péternek és a ménfői csatában legyőzték Aba Sámuelt. Hűbéri esküt tett III.Henriknek Nem változtatott stílusán így megint fellázadtak ellene Hazahívták Vazul fiait Pogánylázadás

I. András (1046-1060) A pogányokkal időlegesen megegyezett, de miután megszerezte a trónt leszámolt velük Béla hazahívása, a ducatus felállítása III.Henrik támadásai: 1051 és 1052 Tiszavárkonyi jelenet után Béla Lengyelországba menekült

I. Béla (1060-1063) Haddal támadt testvérére, akit legyőzött így ő lépett trónra. 1061: második pogánylázadás, vezetője Vata fia János András fia, Salamon német segítséggel akarta átvenni a hatalmat. dömösi baleset

Salamon (1063-1074) és Géza (1074-1077) Győrben megegyezett Béla gyermekeivel. Átengedte nekik a ducatust. Egy ideig béke van de a trónviszályok ismét kiújultak. A belharcok nyertese Géza lett I. Géza koronát kapott Dukász Mihálytól

Szent László (1077-1095) Küzdelmek Salamonnal Az invesztitúra háborúkban a pápához csatlakozott 1083: az első szentté avatások Magyarországon. Szent István, Szent Imre és Szent Gellért

László külpolitikája

László törvényei Három törvénykönyv fűződik nevéhez Magántulajdon védelme Tíz dénár feletti érték ellopását halállal büntették Vándormozgalom visszafogása

Szent László

Könyves Kálmán (1095-1116) Belháborúk Álmossal Megszünteti ducatust Álmost és kisfiát megvakítatta Törvénykönyvei: enyhébb büntetések, a lábasjószágok ellopása után járt halálbüntetés

Kálmán hódításai Horvátország után a part menti városokat, Dalmáciát kezdte el hódítani Az első keresztes hadjárat átvonulása Magyarországon

Trónviszályok kora II. Vak Béla uralmát véres események jellemezték Fiatalon meghalt a fia követte a trónon, II. Géza II.Géza halála után trónharcok következtek melyekbe beleavatkozott Manuel császár

III.Béla (1172-1196) Bizáncban nevelkedett, de miután Manuelnek fia született elesett a tróntól A magyar nemesség nehezen fogadta el, féltek a bizánci befolyástól Kancellária létrehozása

III. Béla Fejlődő mezőgazdaság és állattenyésztés Hospesek érkezése a XII. századtól: szászok, vallonok, olaszok, franciák. Regálék megjelenése

II. András (1204-1235) III.Béla idősebb fiára Imrére hagyta az országot, másik fiára tetemes vagyont hagyott hogy vezessen egy hadjáratot a Szent Földre Imre király 1196-1204-ig uralkodott. Állandó harc jellemezte kettőjük viszonyát, királyi birtokokat adományoztak

II. András Új berendezkedés: birokadományozás mérték nélkül Regálék a kieső jövedelmek pótlására Pénzváltás évente: pénzrontással Tárnokmester Idegenek az országos főméltóságokban: Gertrúdis meggyilkolása

II. András 1222-ben az ország egésze elégedetlen volt vele Az Imre párti főurak vezetésével az Aranybulla kiadására kényszeríttették az elégedetlenek 31 cikkely, 11 a serviensekkel foglalkozik Ellenállási záradék

IV. Béla (1235-1270) Uralma elején vissza akarta állítani nagyapja korának állapotait A nemesek szembefordultak vele Juliánus barát útjai Magna Hungáriába: hír a mongolokról

Tatárjárás 1241-1242

Az utolsó Árpád-házi királyok kora Második honalapítás: kunok-jászok betelepítése, várfalak építése, a főurakkal jó kapcsolat kiépítése, új szövetségesek Társadalom átalakulása: familiaritás, jobbágyság kialakulása, bárok, nemesek Nemesi vármegye kialakulása: 1232 zalai serviensek oklevele

Az utolsó Árpád-házi királyok IV. Kun László 1272-1290 III. András 1290-1301, az „utolsó aranyágacska”, a tartományurak hatalmának megnövekedése Halálával kihalt az Árpád-ház férfi ága

Kultúra

Kultúra

Vége