BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás

BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Találkozási alkalmak: hétfőnként szept. 20, 27, okt. 4, 11, 18, 25, nov. 1, 8, 15, 22, 29, dec. 6, 13 és dec. 20 vizsganap: írásbeli 8 óra

Az előző óra témája: A fenntartható fejlődés szempontjai a városi közlekedésben •A városi köztér találkozási pont Fórum, Korzó, Piac •A helyhez identitás, reláció és história fűződik, •Nem-helyek az utazás, a kereskedelem és a találkozás terei, más megközelítésben ez az áramlások tere •Hatvanas, hetvenes…? évek: az autós áramlások számára biztosított teret a tervezés, és kiüresítette a helyeket. •Példák: a Belváros tengelye, a Kossuth Lajos utca ill. aktuális példa a budai alsó rakpart szerepe. Vajon nem-hely-ként kell-e fejleszteni, tranzit útvonal szerepét erősítve, - vagy éppen, hogy hellyé kellene változtatni? (Utóbbi mellett próbáltam érvelni.)

BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Kilencedik óra A vasút fejlesztésének szempontjai és összefoglalás

A vasút fejlesztésének szempontjai •Nem „pro” vagy „kontra” vasút érvek •A vasút szerepe az integrált (össz-közlekedési) rendszerben •A vasúthálózat kialakulása •„A vasút reneszánsza” az EU csomagjai és a nagysebességű vasutak •Koncepció-alkotás, funkciók tisztázása, hálózat, szabályozás, intézményrendszer, projektek

A vasút fejlesztésének szempontjai •Fenntartható közlekedés A helyi feltárás: a házakat/célpontokat utakkal kell megközelíteni, (és erre se a hajózás, se a repülés, se a vasút nem képes) •Az összenyalábolható, egy csatornában nagytömegű forgalmat jelentő személy- és/vagy áruszállítási igények esetén mutatkoznak meg a kötött pályás közlekedés előnyei •Ez nem volt mindig így! (szekér vs. vasút)

Merre tovább ? „Ideje dönteni”

A vasút fejlesztésének szempontjai: a kötött pálya előnyei •Jelentős és jól összenyalábolható forgalmi áramlatok jelentkeznek a következő területeken: •Városok közötti személyforgalom („intercity”) •Elővárosi személyforgalom, •Nagyvárosi belső áramlatok („metropolis” vonalak) •Export, import és tranzit áruszállítások, •Utóbbi részeként kombinált szállítás formájában közutakat tehermentesítő áruszállítás, •Speciális rakományok pl. veszélyes áruk, nagy terjedelmű berendezések stb.

A vasút fejlesztésének szempontjai •A vasúti területek értéke! Közlekedési folyosókba rendeződve, jó logisztikai pozícióban. Nem a területet, hanem ezt a pozíciót kellene tudni értékesíteni. •Kihívások a vasúttal szemben: - minőségi, vonzó, középosztályi igényeket kiszolgáló személyszállítás, - utasok igényeit leső rugalmas szolgáltatóvá válni, a menetrendszerű vasúti közlekedés összekapcsolása kapcsolat-gazdag kiegészítő tevékenységgel, - felelősséggel elvállalt fuvarozás, szolgáltatást végigkísérő ügyintézés, - a fenti fő célokhoz idomuló intézményrendszer átláthatóvá tétele. (Nem a mai rugalmatlan rendszer számviteli átláthatósága a cél!)

A vasút fejlesztésének szempontjai •Azaz a vasútnak eszköz-centrikus üzemeltetőből utasbarát logisztikai szolgáltatóvá kell válnia •Ezzel tud a vasút hozzájárulni egyes térségek versenyképesebbé tételéhez (színvonalas, megbízható kapcsolatok, közterületek mentesítése a gépkocsik okozta ártalmaktól, az utasok számára stressz-mentes minőségi ellátás és szabadidő-eltöltés lehetősége) •Nem cél viszont: - minden áron sebességet növelni ( km/ó fölé) - minden áron létszámot csökkenteni, - mindenáron fenntartani olyan viszonylatokat is, ahol a vasút ma akadálya a színvonalas ellátásnak - egyetlen rétegként kezelni a vasutat, összemosva a mellékvonalak és a gerincvonalak funkcióit

A vasút fejlesztésének szempontjai •Néhány nemzetközi tanulság: •A költségeiket eredményesen csökkentő vasutak végül is nem bizonyultak jövedelmezőeknek. (spanyol kutatók európai felmérése) •A várospolitika több európai városban munkahelyeket igyekszik a vasútállomások közelébe vonzani, illetve lakóövezeteket, esetleg egyetemi campus-okat alakítani ki a környéken (A Pazmaneum nálunk is!) •Az Egyesült Államokban az áruforgalom 40%-át a vasút bonyolítja le. Lényegében önálló teherforgalmi hálózat alakult ki. (Az EU is vizsgálja ilyen külön teherforgalmi rendszer lehetőségét.) Látni kell, a külön áruszállító vasút nem kiépült, hanem fennmaradt, a személyszállítás megszűnésével. Tervek ma új nagysebességű vasút kiépítésére irányulnak (California, Florida)

A vasút fejlesztésének szempontjai •Európai Uniós szabályozás fókuszában: a versenysemlegesség • /EKG irányelv a közösségi vasutak fejlesztéséről: függetlenség az államtól, pálya és fuvarozás szétválasztása, mentesítés adósságoktól, harmadik fél hozzáférése: nemzetközi csoportosulások és nemzetközi kombinált fuvarozás esetén. • /EK irányelv-módosítások: „Első vasúti csomag” pálya, áru-, személyfuvarozás: külön számvitel; hozzáférés nemzetközi áruszállításnál a TEN vonalakhoz stb. •2004 további irányelv-módosítások: „Második vasúti csomag” 2006 jan. 1-től hozzáférés nemzetközi áruszállításnál valamennyi vasútvonalhoz, 2007 jan. 1-től belföldi szállításban is; biztonsági tanúsítványok, átjárhatósági irányelv, Európai Vasúti Ügynökség. •Tervezett harmadik vasúti csomag: hozzáférés nemzetközi személyszállításban, nemzetközi utasjogok, áruszállítás minőségi minimumok, egységes mozdonyvezetői engedély.

A vasút fejlesztésének szempontjai •Mértékadó európai egyezmények és hálózatok: •1989 AGC-egyezmény, nemzetközi vasúthálózat •AGTC-megállapodás a nemzetközi kombinált forgalmi hálózatról. •1998 TER egyezmény az AGC-egyezmény É-D kiegészítése. •1997 PÁN-EURÓPAI hálózat tíz folyosója •1999 TINA folyamat. •2003 TERFN transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat

A vasút fejlesztésének szempontjai •A hazai logisztikai kapacitások ráépülnek arra a hibás, egyközpontú rendszerre, amit a főútvanalak ma kijelölnek, és amit a jelenlegi fejlesztések tovább fokoznak. Ezzel a fővárosba koncentrálunk olyan kapacitásokat, melyek részben inkább a nyugati és a keleti országrész központjában (Székesfehérvár ill. Szolnok térségében) fejthetne ki hasznos térségfejlesztő hatást. •Vajon a logisztikai központok mennyire segítik elő az áruforgalomnak a vasútra terelését, illetve mennyiben éppen átveszik a hagyományos vasúti rendező-pályaudvarok szerepét és azokat váltják fel közúti rendező-pályaudvari funkciókkal, de ezzel éppen elősegítve az áruszállítás további közút felé áramlását? (Mihály Csaba kérdése nyomán)

BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Kilencedik óra / kurzus VÉGE A vasút fejlesztésének szempontjai és Összefoglalás