Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság IV. Konferenciája „Szerelmetes Asszonyom”-tól a „Klaszcsi kapcsi”-ig Párkapcsolat- és családmodellek Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság IV. Konferenciája Illyefalva, 2009. október 23-24. Kozma-Vízkeleti Dániel Klinikai szakpszichológus, családterapeuta

Alapkérdések Hogyan választunk párt? Milyen módon élünk együtt?

Alapkérdések Hogyan választunk párt? Milyen módon élünk együtt?

Párválasztás alapkérdései Miért? Választunk? Ki választ? Milyen szempontok alapján? Hogyan dönthetünk jól? Mi történt, ha „csalódunk”?

Párválasztás – modellek I. „Az ellentétek vonzzák egymást!” „Hasonló a hasonlónak örül!” „Zsák a foltját…”

Párválasztás-modellek II. Az emberi magatartás meghatározó tényezői – Interdiszciplináris emberkép – Rendszerszemléletű modell Bio- Pszicho- Szociális

Párválasztás – modellek III. Biológiai megközelítés: Genetikai modell Evolúciós modell Farmakológiai modell Szociológiai megközelítés: Szociológiai modell Szociálpszichológiai folyamatmodell „Homo oeconomicus” modell Lélektani megközelítés: Kognitív modell Mélylélektani modellek Családterápiás modellek Modellen kívüli megközelítések: Vallási modellek Ezoterikus, asztrológiai modellek Filozófiai és laikus elképzelések Bio- Pszicho- Szociális

Biológiai megközelítés I. Genetikai modell Párválasztás elsősorban utódnemzés szempontjai szerint Döntő tényező az ideális genetikai különbség – tőlünk optimális mértékben különböző pár Eltérő immunkompatibilitás-régiók Jelzői Morfológiai jegyek (összeillés) Feromonok (szaglászós kísérlet)

Biológiai megközelítés II. Evolúciós modell Mind a testfelépítés, mind a viselkedéses jellemzők szelekciós nyomásra jöttek létre Párválasztásban legfontosabb a szaporodásképes kort megélő utódok létrehozása és felnevelése Ideális a legmagasabb fitnesszű pár Jelzői Morfológiai jegyek (preferenciák) Viselkedéses jellemzők (nemenként eltérő) Környezetspecifikus előnyök és stratégiák Homo s. s. szezonálisan monogám faj

Biológiai megközelítés III. Farmakológiai modell Fenil-etil-amin (PEA) C6H5  –  CH2 – CH2 – NH2 Hatására „szerelmi érzés” 3 – 4 év a fizikai hozzászokás ideje

Szociológiai megközelítés I. Szociológiai modell Társadalmi jellemzők leíró listája: Nem Életkor Lakhely Végzettség, iskolázottság Munkavállalói státusz Társadalmi osztály Politikai preferencia Jövedelem Szülők végzettsége Szabadidős tevékenységek Stb. Jellemzően a hasonlóság dominál Hipergámia lehetősége a nőknek adatik meg

Szociológiai megközelítés II. Szociálpszichológiai folyamatmodell Az előbbi tényezők folyamatba illesztése: Találkozástól a megpillantásig: Lakhely Életkor Társadalmi osztály, vagyoni helyzet stb. Megpillantástól a szóba elegyedésig: Fizikai vonzalom Szóba állástól az első randiig: Iskolázottság Érdeklődés Összehangolódás Randevútól a kapcsolatig: Szabadidő eltöltésének örömtelisége „Jelentős mások” véleménye

Szociológiai megközelítés III. „Homo oeconomicus” modell Emberképe: az ember alapvetően kognitíven mérlegelő, racionális döntéseket hozó lény Kapcsolatainkban a kiegyensúlyozottságra törekszünk Olyan kapcsolatokba lépünk be, ahol legalább annyit kapunk, mint amennyit mi hajlandóak vagyunk adni – vagy adunk is. Legalább annyit – nem sokkal kevesebbet és nem sokkal többet. Addig tartjuk fenn a kapcsolatot, amíg ez az egyensúly fennáll Például: szép nő – gazdag férfi

Lélektani megközelítés I. Kognitív modell Gondolat – érzés – viselkedés egysége Három tényező: Intimitás (magastól az alacsonyig) Szenvedély (magastól az alacsonyig) Elköteleződés (magastól az alacsonyig) Legstabilabb: Magas intimitás és elköteleződés – alacsony szenvedély Legizgalmasabb: Mindhárom magas Legtrendibb: Magas intimitás és szenvedély – alacsony elköteleződés

Lélektani megközelítés II. Mélylélektani modellek Több modell Közös pontok: Tudattalan szféra jelentősége Korai kapcsolatok mintáinak továbbélése (Ős)bizalom, elengedés és megtartás fontossága Sajátosságok: Szükségletkielégítés szerepe Archetípusok és tipológiák Kötődéstörténet Fejlődési analógiák a korai kapcsolat és a párkapcsolat között

Lélektani megközelítés III. Családterápiás modellek Családi minták Szokások Hiedelmek Mítoszok Rituálék Egybeesések, ismétlődések Loyalitás Határok Szerepek

Modellen kívüli megközelítések I. Vallási modellek Legtöbb hitrendszerben és vallásban megjelennek Elképzelések a miértről, a célról és a hogyanról Szabályok Lehetőségek és megkötések Tanácsok

Modellen kívüli megközelítések II. Ezoterikus, asztrológiai modellek Nem földi és/vagy nem fizikai létezők befolyása a kapcsolatokra Kidolgozott, (ál)empirikus tapasztalatokra épülő, gondolkodást jelentősen befolyásolni képes vélekedések Szabályok, következtetések, előrejelzések és tanácsok

Alapkérdések Hogyan választunk párt? Milyen módon élünk együtt?

Családmodellek alapkérdései Kit tekintünk családunkba tartozónak? Keresztmetszeti és hosszmetszeti kép: azaz jelenlegi együttélési formák és kialakulásuk történetisége „Válságban a család?” Család, mint kultúra – a kultúra családja

Családmodellek I. Történeti együttélési formák Horda, törzs, falu Általában 150 – 200 fő körül, bővüléssel exogámia parancsa, incesztustabu Háznép Több család egy fedél alatt, összefonódó, gyakran nem tiszta rokoni szálak Anya- vagy apaközpontú nagycsalád Hárem (poligínia, vagy poliandria) Monogám házasság és változatai Közösségek (szekták, kommunák, kibbutz)

Családmodellek II. Jelenlegi euroatlanti együttélési formák Többgenerációs család „Nukleáris” család Egyszülős család („csonka család”) Mozaikcsalád, „újrastrukturálódott” család „Szingli” életmód „Mingli” életmód „Nyitott házasság” Kollektívák, kommunák Azonos neműek együttélése, gyermekkel vagy anélkül

Családmodellek III. A „hagyományos” családok Többgenerációs és nukleáris család Nagycsalád: Szerepek megoszlanak Tolerancia, elfogadás, az egyes életkorok megbecsülése Nukleáris család: Megfogalmazott, világos határok, differenciáció

Családmodellek IV. Az átalakuló családok Egyszülős család és mozaikcsaládok Egyszülős: anyai és apai szerepek integrálása gyermek fokozottabb bevonása a feladatokba érettség Mozaikcsaládok: Nevelőszülős (egyszerű); Összetett (mindkét félnek vannak gyerekei) és Komplex (van közös gyerek is) Határok, szerepek, ki kinek a kije Rugalmasság, elfogadás és problémamegoldás

Családmodellek V. Trendek és trendetlenek Szinglik és minglik Szingli életforma: Függetlenség Önmegvalósítás Konfliktusok minimalizálása Minglik: „Kellemeset a hasznossal” Kényszermegoldás és/vagy kényelem Függetlenség ÉS valakihez tartozás Rugalmasság, autonómia, konfliktuskerülés

Családmodellek VI. „Atipikus” családok Nyitott házasság, párcserék, háromszögek, kommunák és alternatív nemi irányultságú együttélések Erkölcsi megítélés alá esnek (?) Vizsgálatukkor: Mi a szerződés? Mit kapnak a kapcsolatból a felek? Problematikájuk analóg, tipikus vagy sajátos? Mit tanul belőle a gyerek (ha van)?

Válságban a család I. ??? Gyorsan változó feltételek Női-férfi szereposztás Házasság megítélése Szülők „tekintélyvesztése” Média jelentősége Mintaadó személyek inkább a botrányaikról ismertek Orientációs pontok: sokféle és bizonytalan Rituálék eltűnnek és/vagy kiüresednek Elmosódik a határ „szent és profán” között

Válságban a család II. ??? Változás ?=? Válság Mi javul? Mi nehezedik? Hogyan alkalmazkodunk? Családokkal dolgozó szakemberként választható stratégiák: Ez jó, mert több munkánk lesz  Nosztalgia „bezzeg a MI időnkben jobb volt” Felkészülés, ismeret- és tapasztalatbővítés

Köszönöm a figyelmet!