Falusi turizmus Fejér Megyében Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért Törzsök Tibor

A falusi turizmus fogalma A falusi turizmus városon kívül elhelyezkedő, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító, a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy szabadidő eltöltési szükségletek széleskörű kielégítése, amely kereskedelmi alapokon nyugszik és magában foglalja a szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködését.” (Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke)

A falusi turizmus ismérvei Fenntartható, nem tömegturizmus, helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, családias, emberbarát szemléletű, munkahelyteremtő, lakosságot helyben-tartó, pótlólagos jövedelmet szerző, a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység

A falusi turizmus kialakulása Fejér megyében 1989: Pákozd, Csókakő (spontán fejlődés) 1991: Németország: Magyar Hetek (összefogás szükségességének felismerése) 1993: Falusi Turizmus Idegenforgalmi és Információt Szolgáltató Iroda – Pákozd (szálláshely-közvetítés, információ-szolgáltatás) 1995: Megyei szintű szervezet kialakulása (Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért)

Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért Az Egyesület célja: A vidék idegenforgalma: a falusi turizmus, ökoturizmus megismertetése, fejlesztése, szálláshelyek és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások összefogása, koordinálása Az egyesületi tagsággal együtt járó előnyök: automatikus Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége tagság országos adatbázisba való bekerülés kedvező internetes és nyomtatott hirdetési lehetőségek különböző fórumokon, kiállításokon bemutatkozási lehetőség érdekképviselet

Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért Az egyesületi tagság: A tagsági viszony lehet rendes , ill. pártolói tagság. A rendes tag lehet magánszemély vagy jogi személy (vállalkozás, egyesület, önkormányzat stb.). Tagok száma 100 fő főképp magánszemélyek, de kb. egy harmada önkormányzat, továbbá szakmai egyesületek, amelyek kapcsolódnak a falusi turizmushoz (pl. borút, vagy kézműves egyesület)

FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1994-ben alakult meg Az Alapszabályban foglalt célkitűzések: A vidéki népesség életkörülményeinek javítása A falusi vendéglátók gazdasági és jogi érdekeinek képviselete Együttműködés a falusi és agroturizmus fejlesztését szolgáló vagy támogató szervekkel és szervezetekkel Szakmai fejlődést elősegítő felvilágosító munka végzése, rendszeres tapasztalatcsere biztosítása Folyamatos és széleskörű tájékoztatás A falusi és agroturizmus imázsának építése A kínálat minőségi fejleszése, az értékesítés elősegítése

A falusi turizmus, mint kiegészítő jövedelem Speciális jövedelemkiegészítő tevékenység Adókedvezményt nyújt (jelenleg 800e Ft éves bevételig) Nemcsak a szállásadónak ad jövedelmet >>> a kereslet helyben jelentkezik és a megtermelt javakat és szolgáltatásokat helyben lehet eladni

„Falusi vendégasztal” a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység A vidéki térségek lakosságának kiegészítő jövedelemszerzését szolgálja alkalmi tevékenység saját lakóházában legfeljebb 15 székkel várja terített asztalánál a vendégeket saját és helybeli termékeket feldolgozás nélkül is kínálhat mezőgazdaság alternatívája és egyben a vidékfejlesztés és a vidék megtartó képességének fontos eszköze A vidéki lakosság a tevékenység legalizálása következtében kiegészítő jövedelemhez juthat, így gazdasági életkörülményeik javulhatnak Évi 400ezer forint bevételig adómentes tevékenység

Jogszabályi háttér 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

Falusi vendégfogadói tevékenység elkezdése minősítési szaktanácsadók: szálláshelyet minősítik, ill. meghatározzák komfortfokozatukat FATOSZ minősítő jele: maximum 5 évre (majd újraminősítés szükséges) Közhitelű nyilvántartásba vétel Bejelentkezés az APEH-nél (magánszemélyes adószám)

Keresleti tendenciák Komfortosabb szálláshelyeket keresik >>> egy napraforgós szálláshelyek eltűnnek Minőségtudatos belföldi vendégek száma nő Megfordult a keresleti megoszlás: Belföldi vendégek száma 80% Külföldi vendégek száma 20% Belföldi vendégkör összetétele: Urbanizációs környezetből érkező Értelmiségi Kisgyermekes családok

A jövő Szolgáltatók között élő együttműködés kialakítása >> komplex kínálat kialakítása és specializáció: pl. „lovasudvar”; „szállás a borosgazdánál” Szállás kizárólag egy elem, a vidéki falvak összessége és kínálata kerüljön értékesítésre >>> Komplex kínálat Direkt értékesítés, „faluüzletek” létrehozása (helyben megtermelt mezőgazdasági és kézműves termékek helyi piaca) „Hungarikumok” és hagyományok Helyben megtermelt javak helyben való értékesítése >>> „vendégasztal” Védjegy (ellenőrzés és visszaellenőrzés) - minőség

További feladatok a falusi turizmus fejlesztése érdekében Szorosabb együttműködés az állami szervekkel, önkormányzatokkal, polgármesterekkel, jegyzőkkel Komplex kínálat kialakítása – új célcsoportok megkeresése Több kiadvány megjelentetése információs és képzési céllal Az Internet használatának kiszélesítése Tanfolyamok szervezése a vendéglátók és szaktanácsadók képzése érdekében Statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása

Köszönöm a figyelmet!