Munkakínálat Szabadidő vs Munka.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A keynesiánus makromodell
Advertisements

Makroökonómia gyakorlat
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Mikröokonómia 1. konzultáció
Közgazdaságtan 5. hét.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
A megbízó-ügynök modell (1)
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing
REP – 3. kurzus.
A munkapiac és az összkereslet
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia Aggregált kereslet.
Előadás 51 Kormányzati politika Államkötvény nélküli eset Az egyensúlyi modellben a kormányzati változók közül 2 exogén, egy endogén, mivel a kormányzat.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A ppt fájlokat a GTK honlapján…
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Piaci kereslet és kínálat
Gazdaság és nemzetállam
Makroökonómia Aggregált kínálat.
Makroökonómia Feladatmegoldás.
Intertemporális választás
Makroökonómia Aggregált Kereslet.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Felsőfokú szakképzés Csorba László
A közömbösségi görbék rendszere
A fogyasztó optimális választása
Magánjavak és közjavak a turizmusban
Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése mikroszimulációval Benczúr Péter – Kátay Gábor – Kiss Áron Hozzászóló: Varga Júlia MTA KRTK KTI „Bérek,
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban
Közgazdaságtan 4..
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard V.Előadás Makrogazdasági egyensúly Április.
Előadó: Kelemen Katalin
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Kereslet-rugalmassági számítások
A gazdasági élet problémái
A teljes keynesiánus modell
A keynesiánus munkapiac
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
A neoklasszikus modell összefoglalása
Mikroökonómia gyakorlat
Az első ZH anyaga: 3. Fejezet (Kereslet)
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
MIKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
1 Alternatív optimum Nem csak egy megoldása van!.
JÓLÉT ÉS IDEOLÓGIÁK: FEJLETTSÉG ÉS BÉREK
Összehasonlító példák ‏ 2015/2016 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Összehasonlító példák
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Munkagazdaságtani feladatok
A kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkaerő-kínálat.
Munkagazdaságtani feladatok 3
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Előadás másolata:

Munkakínálat Szabadidő vs Munka

Alapmodell Fogyasztás (C) – Munka (L) M - nagyságú pénzjövedelem, mely független a munkától (nonlabor income) w – munkabér L – munkakínálat p – a fogyasztás ára

Alapmodell Mi a költségvetési korlát? pC=M+wL azaz pC-wL=M, de pC+wL? L max 24 óra 

Alapmodell Fogyasztás indulókészlete M/p= R (Relaxation)= -L A munkabér (w) a szabadidő ára is! (OC?) Fogyasztás és szabadidő Fogyasztási készlet és szabadidő készlet

Munka Kínálata C U Optimum Indulókészlet Szabadidő Munka R

Komparatív statika Változik a pénzjövedelem (w, p állandó) RT HT Normál jószág a szabadidő (m R) Változik a bérjövedelem HH drágul a szabadidő

Komparatív statika + - - A bér növekedése a munkakínálat csökkenését eredményezi, azaz a munkakínálati görbe visszahajlik Backwards-bendig labor supply curve Minél nagyobb a szabadidő készlet és szabadidő vásárlás különbsége, annál nagyobb a munkakínálat. Mikor van csak HH? A fogyasztó dönthet úgy, hogy csökkenti a kínálatát egy bizonyos szint felett, amikor a pótlólagos jövedelmet pótlólagos szabadidő vásárlására fordítja.

w/p L Kitekintés, makro egyensúly a klasszikus modellben Ls Ld Y(L) Le Yd p Yp Ys Y

Túlóra és munkakínálat w’>w (overtime wage>wage) Hogyan változik az optimum? Hogyan kompenzálható ez magasabb bérrel?

Túlóra és munkakínálat Optimális választás túlórával C* U Optimum Indulókészlet Szabadidő Munka R C L*

Túlóra és munkakínálat Optimális választás túlórával Optimális választás túlórával Minden órában magasabb bérrel C* U Optimum Indulókészlet Szabadidő Munka R C L*

Túlóra és munkakínálat A túlóra tisztán HH Az órabér növekményre pedig reagálhat növekménnyel és csökkenéssel is!

Adó Sajátosságok Modell azaz ∆T/ ∆m marginális adókulcs jellemzi Nemlineáris adózás (non-linear taxation) Modell m jövedelem T(m) adó Többletjövedelem adózik m+∆m és T+∆T azaz ∆T/ ∆m marginális adókulcs jellemzi Progresszív jövedelemadó-rendszer Regresszív jövedelemadó-rendszer

Adó C Optimum U R

Adó Töréspontok Hol az optimum? Adósáv MRS(C)=-p(1)/p(2) Vált a jöv. adó és a marg. adókulcs Hol az optimum? MRS(C)=-p(1)/p(2) ∆L többletóra w ∆L többletjövedelmet hoz, melyből (1-t) w∆L marad a munkavállalónál Ebből (1-t) w az adózott bér így ténylegesen:

Regresszív választás C Optimum pontok U R

Béradó, Egyösszegű adó U R C U R C