A szabadidő fogalma
Kinek van szabadideje? A turistának van szabadideje, aki a turizmusban a turizmus ALANYA. Szabadideje függ: személyes elhatározástól társadalmi helyzettől gazdasági helyzettől A turisták összetétele HETEROGÉN Igényeik, elvárásaik, keresletük megismerése fontos.
Szabadidő fogalma Mindazon elfoglaltságok összességét, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat, legyen az pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés, amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy ezáltal munkahelyi-, családi- és társadalmi kötelezettségektől mentesül.
az 1950-es években is a pihenés-orientált szabadidő dominált Opaschowski a szabadidő felhasználásának három szakaszát különbözteti meg: az 1950-es években is a pihenés-orientált szabadidő dominált az 1960-as és az 1970-es éveket a fogyasztásorientált szabadidő jellemezte Az 1980-as években betör az ÉLMÉNYorientált szabadidőfázis
Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági környezetében Következmények a szabadidőre Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett a fiataloknak szóló szabadidő-kínálat csökkenő jelentősége egyre több a „szabadidő-aktív” idős ember Növekvő motorizáció az autós szabadidő- és pihenő forgalom újabb áradatai bevásárlás mint szabadidő-élmény =növekvő bevásárló forgalom „zöld mező” (kirakodóvásárok, Szedd magad árusítási formák, biotermékek stb.) irányába a mobilitáshoz kötött szabadidő-tevékenységek, mint szörfözés, golf, hosszútávfutás stb. elterjedése erős tendencia a rövid utazással összekapcsolt hosszú hétvége irányába Az együttélés formáinak változása növekvő potenciális kereslet a szabadidő-áruk és szolgáltatások iránt a család, mint szabadidő környezet kizárólagosságának elvesztése, jelentőségének csökkenése több egyszemélyes háztartás (több „szingli” életstílusú fiatal; több egyedül maradt és elzárkózott idős ember)
Növekvő képzettségi szint a szabadidő-magatartásban kritikusabb gondolkodás -és választás az aktív sporttevékenység és kulturális aktivitás fokozódása a szabadidő, mint képzésre fordított idő, jelentőségnek növekedése Fokozott városiasodás a lakás- és szabadidő-értéket az ingázó- és bevásárló közlekedés fokozottan befolyásolja a városok kihalása a hétvégeken, közlekedési dugók miatti problémával A második lakhelyek elterjedése a turisztikai területeken fokozódó környezeti -és esztétikai terhelés ingatlanárak emelkedése a pihenő területeken a mezőgazdaság változása – veszteség a kulturális ás tájképi sokoldalúság tekintetében Gazdasági növekedés a termelékenység növekedése mellett A z 1990-es évek gazdasági növekedési klímájának kedvező hatása a szabadidő-piacra a jövedelem és munkaidő alakulásának mozgástere a termelékenység növekedése alapján
A hagyományos munkaidő struktúrák felbomlása a rövidebb munkaidő és a kereső tevékenységen belüli és kívüli nagyobb idő-autonómia felé mutató tendencia tendencia új vállalkozási formák irányába, új munka(idő)etikával a közlekedési áramlatok időbeli kiegyenlítődése A saját munka jelentőségének növekedése barkácstevékenység terjedése fokozott igény a szabadidő-autonómia iránt a munka és szabadidő határának elmosódása A munka és a szabadidő újraértékelése élvhajhász életstílus = jó táptalaj a szabadidő-ipar számára az olyan életterek és értékek felértékelődése, mint szabadidő, család, ill. barátok, képzés, kultúra olyan szabadidő-értékek átvitele a hivatásra és munkára, mint életöröm, önmegvalósítás, társaságkedvelés A nemekről alkotott kép változása hivatás és háztartás / gyerekek = a nők kettős terhelése munkamegosztást kíván a férfiak / nők között a háztartásban, nevelésben és hivatásban Fokozott környezetérzékenység az ökokritika kiterjed a szabadidő-területre kevés önkéntes lemondási képesség a szabadidő-élvhajhászok esetében a szabadidő a politika nagyon kényes cselekvési területe