BKF Egészségügyi stratégiai menedzsment szak Az állami és a magán egészségügyi ellátórendszer átrendeződése: új szereplők, új vásárlók az egészségügyi piacon Dr. Kincses Gyula BKF Egészségügyi stratégiai menedzsment szak szakvezető
AGENDA Merre megy az egészségügy Európában? A piaci egészségügyi szolgáltatások helyzete ma Magyarországon A magyar szervezett magánfinanszírozás helyzete 2/25
A peremfeltételek - Európa A szükségletek növekedése a demográfiai folyamatok (az idősek számának és arányának növekedése), a kezelendő állapotok, betegségek, megnövekedése, a „halálos betegségek” tartós kezeléssel hosszú lefolyásúvá tétele; A technológiai fejlődés miatt a terápiás eszközök bővülése; A társadalmi igazságosságnak, mint igénynek az erősödése; A gazdasági makro-pályák bizonytalansága ►Nem teszik lehetővé a növekvő egészségügyi köz-kiadások igény szerinti követését. 3/25
A megoldási irányok, közös válaszok I. Felértékelődnek a hatékonyság-javító eszközök, (HTA, EBM stb.) Átalakul a szerkezet: lakosság-közeli ellátások erősödése lent, koncentráció „fent”. Az egészségügy bonyolult, sokszereplős rendszerré válik; Megnő, felértékelődik az egyén szerepe, felelőssége az egészsége tekintetében; Felértékelődnek az ellátórendszeren kívüli, elsősorban IKT jellegű eszközök; 4/25
A megoldási irányok, közös válaszok II. A köz- és magánfinanszírozás szerepe egyszerre lesz erősödő: a közfinanszírozás felértékelődik a biztonság és igazságosság miatt, a magánfinanszírozás erősödése nélkül finanszírozhatatlan lesz az egészségügy. Megváltozik az egészségügyi közellátás jellege, ehelyett a „tájékozott, értéktudatos fogyasztó” attitűd kerül előtérbe. A hatékonyságjavításban felértékelődnek az együttműködések, beleértve a beteg együtt-működési kötelezettségét is. 5/25
AGENDA Merre megy az egészségügy Európában? A piaci egészségügyi szolgáltatások helyzete ma Magyarországon A magyar szervezett magánfinanszírozás helyzete 6/25
A piaci egészségügyi szolgáltatások trendjei Magyarországon A magánszolgáltatások piaca látens, de dinamikusan fejlődő piac, amiről igen keveset tudunk. (A közszféra és a statisztika hagyományosan nem vesz tudomást erről a szegmensről.) Az utóbbi idő fejlődésének okai A közszolgáltatások tartósan és fokozódóan erőforrás-hiányosak: pénzeszköz és HR hiány (Következmény: ma már hálapénzért sem kapja meg a beteg, amit szeretne) A differenciálódó lakossági igényekkel a köz-szolgáltatás eleve nem is tarthat lépést technológia-követően. Felértékelődnek az alternatív technológián alapuló eljárások. (Akár szakmai teljesítményről, akár fényevésről van szó.) 7/25
A piaci orvosi szolgáltatások vásárlói Belföldi vásárlók: OOP („készpénzes/zsebből fizetett”) magánvásárlás (ma még ez a meghatározó) Szervezett magánfinanszírozás: egészségpénztárak üzleti biztosítások Vállalat (foglalkozás-egészségügy +annak manager szűrés – NAV állásfoglalás!) Külföldi vásárlók: Külföldi betegek magánfinanszírozással (zömmel OOP) Külföldi betegek kinti TB finanszírozással (inkább hiú remény, de a határmenti forgalmat az új EU direktíva kicsit élénkítheti.) 8/25
A háztartások közvetlen kiadása (Forrás: Orosz Éva, 2011.) A lakosság közvetlen kiadásainak nagysága és szerkezete, 2009 (Milliárd Ft) A kiadás típusa Hálapénz nélkül Hálapénz Háztartások kiadásai összesen* ELEF2009 adatai alapján Nemzeti Egészségügyi Számlák(2009)* Fogászati ellátás 173,7 9,2 182,9 92,3 Háziorvosi és járóbeteg szakorvosi ellátás 37,7 27,1 64,8 63,2 Fekvőbeteg ellátás 6,0 38,2 44,3 39,6 Otthoni ápolás és gyógytornász 1,4 1,7 3,1 0,1 Gyógyszer 291,5 243,7 Gyógyhatású készítmény 99,3 Gyógyászati segédeszköz 21,6 Egészségügyi ellátás összesen 609,6 76,2 685,9 460,5 */szolgáltatások hálapénzzel együtt 9/25
A kínálati piac problémái A magánszolgáltatásokban nincs kiajánlható mennyiségű, az országot lefedő minőségi kínálat. (A mennyiség az egészségturizmusban fontos, a lefedettség a biztosítási piac miatt.) A közszolgáltatók általában nem felkészültek a magánszolgáltatások nyújtására: nincs tisztázott jogszabályi háttér (mi a „köz” dolga és mi nem, hogyan árulható a szabad kapacitás stb.), nincs megfelelően elkülönített kapacitás (a VIP kórterem általában nem megoldás), nincs meg a megfelelő egyenszilárdságú ellátási kultúra. 10/25
A magánfinanszírozás új dimenziója Az egészségcélú magánfinanszírozás összetetté vált: Egészségügyi szolgáltatások vásárlása Gyógyszerek vásárlása Gyógyászati segédeszköz vásárlása Gyógyászati ellátások vásárlása Regisztrált természetgyógyászati szolgáltatások vásárlása Az életmódipar termékeinek, szolgáltatásainak vásárlása Kontrollálatlan „természetgyógyászati” szolgáltatások és termékek vásárlása (távgyógyászat, fényevés, aura-stoppolás, gyógymatricák stb.) Evidencia szint 11/25
AGENDA Merre megy az egészségügy Európában? A piaci egészségügyi szolgáltatások helyzete ma Magyarországon A magyar szervezett magánfinanszírozás helyzete 12/25
Értékrendi és attitűd kérdés: az egyéni- és köz-felelősség határainak újraértelmezése Képzeljünk el egy autóbiztosítást, ahol a biztosítás a töréskáron és a lopáson kívül kiterjed az autó meghibásodásának javítására is (pl. motorcsere), ugyanakkor nincs kötelező szerviz, nem kötelező az olajcsere, vagy az időszakos átvizsgáláson való részvétel, a biztosítás kiterjed az autó szándékos rongálásának helyreállítására is (baltával esek neki…), a KRESZ nem jogszabály, csak közlekedési szakemberek (néhol ellentmondásos) ajánlása. EZT HÍVJÁK EURÓPÁBAN KÖTELEZŐ EGÉSZSÉG- BIZTOSÍTÁSNAK. 13/25
A kockázatkezelés szükségessége az egészségügyben Az egészségügyi szükséglet és a személyes jövedelempozíció az életciklus alatt fordítottan arányos. Az egészségügyi kockázatok különbségei akkorák, hogy csak időbeli kockázat-kezeléssel, kis közösségekben nem kezelhetők. Ezért az egészségügyben elengedhetetlen a kockázatközösségek növelése, illetve az így kezelt kockázatok arányának növelése. 14/25
Ezer azonos korú lakosra jutó szakellátási OEP kiadás, 2010. Ft. Személyes jövedelem életkor Forrás: OEP 2011. 15/25 15/25 15
Az egészségügyi ellátás fő finanszírozási típusainak megoszlása egyes OECD országokban 2009-es adatok. Source: OECD Health Data 2011. 16/25
A helyzet Magyarországon alacsony a szervezett magán-finanszírozás aránya, ez rontja a szociális biztonságot. A szervezett magánfinanszírozás fő eleme, az üzleti egészségbiztosítás Magyarországon (lefagyasztott) embrionális állapotban van. Az okok Az öngondoskodási kultúra hiánya, közellátásra + ügyeskedésre szocializáltság A hálapénz mindent felülíró szerepe A legális szolgáltatási piac fejletlensége: hiányzik a kritikus tömeget áttörő fizetőképes kereslet, a megfelelő hozzáféréssel elérhető, „látható” minőségi kínálat. Az üzleti biztosítók démonizálása. 17/25
A kiegészítő finanszírozások várható szerepmegosztása A primer prevenció, életmódváltások, a rekreáció támogatása: várhatóan a SZÉP kártya A tervezhető egészségügyi kiadások adókedvez- ménnyel és időbeli kockázatporlasztással támogatott finanszírozója az egészségpénztár. A kiadási struktúrában vélhetően megmarad a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök dominanciája, de az egészségpénztárak rástartolhatnak a NAV által most kizárt szűrővizsgálatok finanszírozására is. A véletlenszerűen bekövetkezett egészségügyi kockázatok („betegségek”) finanszírozása az új betegségbiztosítások feladata lesz. 18/25
Az áttörés lehetősége a keresleti oldalon A magánszemély javára kötött biztosítások közül (6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:) „6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;” A módosítás csak egy szócska, a kérdés, hogy mit gondol erről Szócska? Az új fejlemény: az egészségpénztári megtakarításból is lehet betegségbiztosítást vásárolni. 19/25
A sejthető jövő A közellátási feltételek romlása miatt bizonyosan erősödni fog az önkéntes biztosítások szerepe. A lakosság jelentős szegmensében kettős funkciója lesz: Egyszerre/felváltva fog kiegészítő ÉS helyettesítő biztosításként működni: kiegészítőként a drágább ellátások esetében („hozzávásárolt” szolgáltatások, más technológia, anyag- eszközminőség stb.) helyettesítő a rutin ellátásoknál (a beteg a magánbiztosítása terhére vesz meg olyan szolgáltatást, ami a közszolgáltatásban is járna). A leggazdagabbak számára a nagy élet-kockázatok külföldi kezelése lesz piaci szegmens. 20/25
Milyen kormányzati lépésekre van szükség? I. Az ellátási csomag meghatározása a kritikus területeken (a termék-generálás feltétele) Az adómentesség egyértelmű kiterjesztése a Cafeteriára (az egészségpénztáron keresztül ez részben megtörtént) A minimumfeltételeknek és a szakmai szabályok-nak a realitásokhoz igazítása a piaci területen a „partner kórház” és a medihotel fogalmának jogi bevezetése, a szakmai szabályok átalakítása: az egynapos sebészet, nappali kórház, kiemelt jelentőségű a TEK nélküli háziorvos ügye! A piaci igények elismerése a fejlesztéspolitikában. 21/25
Milyen kormányzati lépésekre van szükség? II. A köz- és magán szembeállítása helyett a szinergizmus megteremtése. A nagy kérdés: a részleges OEP finanszírozású vegyes rendszert meg merik-e lépni? Egyéb intézkedések: Az összegbiztosítások kizárása a területről Az életmód-biznisz és egészség-biznisz HTA alapú értékelése (kizárás vagy elismerés) A kommunikáció megfordítása: annak beismerése, hogy az állam nem mindenható, az egyének erőfeszítései nélkül nem képes megoldani a problémát. 22/25
Akkor, Hajrá! www.kincsesgyula.hu www.asztalfiok.hu 23/25