A magyar gazdaság működésének ciklusai (1925-1941)

Az ipar növekedése (1925-29) Világgazdasági struktúraváltás – magyar párhuzamok Importpótló iparosítás (könnyűipar, élelmiszeripar egyes ágai, finommechanika, textilipar, műanyag, alumínium, bőrgyártás, gyógyszeripar) Megnehezült gazdasági feltételek Új vállalkozói réteg (az „örökösök” nemzedéke) Feltalálók, szabadalmak (Galamb, Bródy stb.) Villamosenergia-ipar fejlődése – korszakos változás – új munkakultúra

Bródy Imre, a kriptongázos izzó feltalálója Galamb József, a T-modell konstruktőre

Jendrassik György és az 1938-as gázturbinája

A külkereskedelem stabilizálása Külkereskedelem élénkülése - Ausztriával kapcs: legfőbb partner 1936-ig - 1927 után új piac: Olaszország (7-12 %) - Kisantant-országokkal ellenséges viszony, oldódás Csehszlovákiával - A potenciális probléma: ki nyújt piacot Mo-nak? - Németország jelentősége a magyar külker-ben - Marginális szerep jutott az Európán túli területeknek, inkább csak import (választék- bővülés)

Mg.: növekedés és árnyoldalai Rossz világpiaci körülmények – túltermelés, eladhatatlan termékkészletek, árdepresszió Hazai mg. – külső piacvesztés Urbanizáció, ipar és szolgáltató szektor – bővülő belső piac, + 2 millió fő fogyasztó (1920-41) Monokultúra, de mellette intenzifikálódás (kertgazdaság, gépek, tájkultúrák, specializáció) Üzemi sokszínűség: árutermelő és paraszti üzemek Uradalmak: minőségi termelés Munkaerő: nagy társadalmi ellentmondások

Gazdasági válság (1929-33) 1929-33: USÁ-ból indulva: világgazdasági válság - Külső hatások érvényesülése - 1931: Osztrák és német krízis - Mo: 1931. bankszünnap, 5 +5 % betétkivétel - Transzfermoratórium meghirdetése - Külkereskedelmi forgalom visszaesése, árak zuhanása, agrárválság, termelés-visszaesés, - Strukturális munkanélküliség, nyomor - Az ipart szelektíven érintette a válság, egyes ágazatokban növekedés a válság alatt

Megújulás és piackeresés (1934-1938) Az állami beavatkozás kényszere (Keynes tanai) Új ágazatok meghonosítása: olaj, áram, autó, gépipar, motor, fogyasztási iparok – nőtt a foglalkoztatás és az output Állami hadimegrendelések fokozódása, nagyipari vállalatok felfutása (pl. Ajka: kriptongyár, bauxitbánya, timföldgyár, erőmű, alum.kohó) 1936 felé: költségvetési egyensúly visszaállása Mg: telepítési politika: Gömbös alatt 80 000 kisbirtok létrehozása Szociális kérdések: korporatív megoldás kísérlete

A foglalkoztatottság Mo-on 1920-41 között (%-ban) ágazat 1920 1930 1941 mezőgazdaság 56 52 49 ipar és forgalom 30 32 35 egyéb ágazatok 14 16

Megújulás, piackeresés a válság után A külkereskedelem átrendeződése - 1934-től emelkedtek a világpiaci árak - No: Neuer Plan: fegyverkezési program - 1934: külkereskedelmi szerződés No-gal - Klíring-elszámolás, hiány utólagos fizetésével - Agrárkivitel és ipari behozatal - Nőtt No. szerepe a magyar külkerben, az Anschluss után átveszi az osztrák érdekeltségeket - Német deficit, katonai és politikai zsarolás (1,5 md. DM tartozás Mo. felé, 1933-45 között)

A szolgáltatási szektor fejlődése Urbanizáció, népességnövekedés, kereslet A városi élet fejlődése (gázszolg., villamos áram, vízvezeték, csatorna) A modern kereskedelem kialakulása (áruházak, boltok, nagy-és kisker. stb.) A hagy. ker. továbbél: vásárok, házalók A város: kulturális sokszínűség; értelmiség, szokások (kávéházak, színház, mozi, újság) A falun kevés a változás: hagyományőrző, de a városi piac motiválja, piacosodás.

A Ganz-gyár Árpád nevű motorvonata (1934-40)

A fegyverkezési program és háborús gazdaság (1938-45) - 1938: Fegyverkezési program elindítása, 1 md. pengős beruházás - Forrása: vagyonadó és hitel Köv: - A német gazdasági függés erősödése - Az ipar gyors növekedése (11-22 %) - Katonai háttérágazatok létrehozása - A munkanélküliség megszűnése - Jövedelmek emelkedése - Állami eladósodás befelé Probl: a források elfogynak, holt tőke, mobilizáció

A kivitel aránya No-ba (1937-39) 1939 Magyarország 24 52 Bulgária 43 71 Románia 19 Jugoszlávia 22 46

A fegyverkezési program és háborús gazdaság (2) 1938-41: az ország területe megnőtt (+ 79 000 km, 4,67 millió fő került vissza) 1941: Háború, hadigazdálkodás bevezetése Források kimerülnek – a kereslet csökkenése Totális háború: vált. a gazdaság funkciója Háborús népességveszteség 1943-tól Német megszállás, népirtás (Holocaust és egyéb) Jurcsek-féle rend: jegyrendszer, kényszertermelés Infláció, a belső gazdaság felbomlása, az ország kirablása