Az állandó határozó és a vonzat

Mi a vonzat? Egy diákra sok tanár, tanárnő és sok más felnőtt hat. De egyik sem olyan fontos neki, mint a szülei. Egy jómódú tanár sokat jár taxival, intercityvel, repülőgéppel. De egyiket se szereti úgy, mint a saját Fordját. Hasonlóképpen egy alaptag is sokféle bővítményt hajlandó felvenni, de némely bővítmény nélkül meg se tudna lenni. Az alkalmi taxik a szabad bővítmények, a saját kocsi a vonzat. A jöttment felnőttek a szabad bővítmények, a szülő a vonzat. A vonzat tehát olyan bővítmény, amely szorosabban kapcsolódik az alaptaghoz, mint a szabad bővítmények. Állandó társa, hű fegyverhordozója az alaptagnak a jöttment bővítmények forgatagában.

Példák A kertben ráléptem egy gilisztára. Valahol ráléptem valamire. A valahol lecserélhető, jöttment taxi: lehet helyette valamikor, valahogyan, vagy épp semmi. Este ráléptem a gilisztára. Gyorsan ráléptem a gilisztára. Ráléptem a gilisztára. A valamire viszont nem lecserélhető és nem elhagyható. Nem mondhatjuk azt: A kertben ráléptem. Hiányzik a vonzat, mint a szüleink vagy a Fordunk. MIRŐL ISMERHETJÜK FEL A VONZATOT? MEGPRÓBÁLJUK KÜLÖNVÁLASZTANI AZ ALAPTAGTÓL

A szabad bővítmény leválasztható és kérdezhető, a vonzat nem. Sétáltam a giliszta mellett. Mi történt a giliszta mellett? Az történt a giliszta mellett, hogy sétáltam. Rálépett a gilisztára. Mi történt a gilisztára? Az történt a gilisztára, hogy rálépett. „GILISZTA MELLETT” SZABAD BŐVÍTMÉNY, „GILISZTÁRA” VONZAT Összevesztek a színpadon. Mi történt a színpadon? Az történt a színpadon, hogy összevesztek. Összevesztek a csonton. Mi történt a csonton? Az történt a csonton, hogy összevesztek. „SZÍNPADON” SZABAD BŐVÍTMÉNY, „CSONTON” VONZAT

A kiskertjében olvas. Mi történik a kiskertjében A kiskertjében olvas. Mi történik a kiskertjében? A kiskertjében az történik, hogy olvas. A kiskertjével foglalkozik. Mi történik a kiskertjével? A kiskertjével az történik, hogy foglalkozik.

A kötelező vonzat A vonzatot néha olyan erősen igényli az alaptag, hogy nem is hiányozhat a mondatból. Ilyenkor kötelező vonzatról beszélünk. Gondolkodik a terven. – ez vonzat, de nem kötelező. MERT: Gondolkodik. – ez magában is megáll. Én jártas vagyok a matematikában is. – ez vonzat, és azon belül kötelező. Én jártas vagyok. – ez így nem jó mondat. Én foglalkozom. – ebből is hiányzik a kötelező vonzat. Én olvastam. – ebből nem hiányzik a fakultatív vonzat (valamit)

Sok minden lehet vonzat Az állítmánynak például vonzata az alany, mert elképzelhetetlen egy állítmány alany nélkül. Ha nem nevezzük meg, akkor a rag nevezi meg az alanyt: mentem (én), megy (ő) A megy szóban a személyrag zérófokon áll. Épp az jelzi az E/3. személyt, hogy zérómorféma van a szó végén. A határozók is lehetnek vonzatok. Rálép a gilisztára – ez olyan helyhatározó, amely vonzat. Lépeget a gilisztán – ez nem vonzat. Olvassa a könyvet – ez olyan tárgy, amely vonzat. Olvas a szobában – ez nem vonzat. Vonzat az állandó határozó is. Az állandó határozó a vonzatok egy csoportja. Minden állandó határozó vonzat, de nem minden vonzat állandó határozó.

Miről ismerjük fel az állandó határozót? Három dologról: 1. Alakilag valamelyik konkrét határozót utánozza (hely, idő stb), de a jelentése teljesen más Pl.: Összevesztek az autón (pedig éppenséggel nem az autó tetején állnak), viccből mondta (pedig nem bújt bele a viccbe, hogy onnan beszéljen). 2. Idegen nyelvnél nem tudjuk automatikusan alkalmazni a megtanult kifejezéseket (mint pl. házban, autóban, szobába mindig in), hanem esetről esetre meg kell tanulnunk Pl.: az angol nem valamitől fél, hanem valaminek: afraid of 3. Az állandó határozó mindig vonzat