Az elektromos autó társadalma A Gólem Az elektromos autó társadalma A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Ígéretes hetvenes évek ‘68-as párizsi diáklázadás megújhodásra készteti a francia társadalmat Az indusztrializáció korszakának és a mértéktelen szennyezésnek, úgy tűnik, vége Posztindusztriális társadalom háttérbe szoríthatja a fogyasztói társadalmat, minden státusszimbólumával együtt Lendület: társadalmi struktúra átalakítása Megjelenhet esetleg egy új autótípus?

Belső égésű motor A belső égésű motor elavult, az indusztriális korszak terméke, ráadásul szennyez És státusszimbólum Új korszakhoz, új jármű illik A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Elektromos autó A társadalom megérett rá Társadalmi mozgalmak erősek Posztindusztriális társadalom a küszöbön A technológia megérett rá Elektronikai telepek és Katalizátorok gyors fejlődése Hétköznapi, egyszerű használati tárgy 90 km/h és környezetbarát A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Kiken múlik a megvalósítás? EDF Világ egyik legnagyobb energiacége Ötletadó, technológiai fejlesztő CGE Elektronikai multinacionális vállalat Elektromos motor, akkumulátor Renault Autógyártó cég (belső égésű motor!) Alváz, karosszéria Kormány Támogatás önkormányzatoknak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Vannak még más szereplők is! Cink-levegő akkumulátorok Ólomakkumulátorok Üzemanyagcellák Katalizátorok Elektronok A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Nem egy dimenziós történet! Technológiai megvalósíthatóság Mérnöki képességek, elérhető ismeret Politikai akarat A kormány, önkormányzatok támogatják-e Gazdasági szempontok Platina katalizátor drága Társadalmi szereplők igényei Mint a biciklinél már volt róla szó! Mindenkinek megvan a helye, feladata A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Asszociációs láncok Az elektromos autó „pusztán” egy technológiai vívmánynak tűnhet, ugyanakkor a társadalmi és technológiai folyamatok egy hatalmas hálóként határozza meg a történetet Az egész rendszer egy olyan hatalmas háló, amelyben heterogén elemek keverednek, asszociálódnak (pl. a katalizátorok az EDF „szövetségesei”) Minden szereplő, legyen ember vagy nem ember, folyamatosan „újraértelmezheti” magát és így az eseményeket (pl. ha a kormány mégsem támogatná a projektet, megváltozna a teljes háló) A technológiai és társadalmi tényezők a teljes innováció folyamatát áthatják A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Mérnökszociológusok A mérnökök is szociológiai vízióval rendelkeznek, amikor a termékeiket elhelyezik a szélesebb társadalmi kontextusban. Az új termék meghatározhatja a társadalmi környezetet, a mindennapi életet (pl. papírtérkép vagy okostelefon; bankba járás vagy bankkártya) Egy elektromos autó átalakítaná a várost (lassabb járművek, tömegközlekedés felértékelődése), az utakat (benzinkutak helyett töltőállomások), a légszennyezést, a mindennapokat (lassabb tempó) Az elektromos autó bevezetéséhez a társadalmat is át kell alakítani (megszűnnek a presztízsszimbólumok és az autó mítosza és nélkülözhetetlensége). Ha a társadalom nem alakul át, vagy nincs meg mögötte a politikai akarat, hiába valósítható meg technológiailag az adott termék, nem lesz sikeres, ha egyáltalán megvalósul A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Nem egy dimenziós a történet! Szociológusok A társadalom életkörülményeit, lehetőségeit, szokásait meghatározza a technológiai környezet, amely körülveszi. Fogyasztói szokások, a státusszimbólumok, munkafeltételek stb. Szociológusok és mérnökszociológusok A fókusz különbözik a mérnököknél és a szociológusoknál, ugyanakkor a társadalom és a technológia figyelembevétele mindkét csoportnak nélkülözhetetlen Hogyan látták a hetvenes években a fogyasztás dinamikáját a szociológusok? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Bourdieu és a státusszimbólumok A társadalomnak sok szegmense van és a hatalmi harcok jellemzik ezek mindegyikét, stratégiai konfrontációk helyszínévé válhatnak (pl. politika, tudomány, fogyasztás). A szegmensek között alárendeltségi és csereviszony áll fent A hatalom megragadásához szükség van viszonyítási pontra. A domináns kulturális modell (a felső osztály) köré szerveződik az összes osztály: ez alapján határozzák meg magukat, különböztetik meg magukat a többiektől. Mindez a fogyasztás területén a leglátványosabb. A státusszimbólumok határozzák meg a résztvevők szerepét a társadalmi hierarchiában A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Villany vagy benzin? Társadalmi lehetőségektől függ Épp a technokraták és döntéshozók a társadalmi mozgalmakkal megegyező igényt fogalmaztak meg, így a konszernek által kiépített státusszimbólum megdöntésének esélye megnő Bourdieu szerint ugyanakkor megmaradnak a státusszimbólumok, így a number one szimbólum is, azaz a belső égésű autó. Ez a Renault-nak kedvezne, hiszen neki nagy költséget jelent az átállás A bourdieu-i modell önmagában még nem vetné el az elektromos autó bevezetését, abban az esetben, ha az státusszimbólummá tudna válni Technológiai lehetőségektől függ Ha a katalizátorok, üzemanyagcellák stb. nem működnek, drágák, nem készülnek el időben, akkor hiába kész a társadalom... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Merre tovább? Olajválság igazolni látszik a társadalmi víziót. 1972-re 7%, 1973-ra 24%, majd 1974-re 217% az olaj éves drágulása! Üzemanyag cellák fejlődése töretlen A társadalom számára elkerülhetetlen a változás Elég egy ellenállási pont, amely megtorpanásra késztetheti a pro j e k t et A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Megtorpanási szakasz Háborús kifejezés, a nem várt ellenállási pontra utal. Hiába halad töretlenül egy háború, bármilyen apró rész a teljes gépezetet megállásra késztetheti Az elektromos autónál egyaránt kell a gazdasági-politika-társadalmi-technológiai-stb. fronton jól teljesíteni. Ha az egyik elakad, az egész projekt elakad „Mint a gerillaháborúban, az ellenállás spontán és váratlan módon bukkant fel számos területen” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Megtorpanási szakasz élesítve! Katalizátorok megmakacsolták magukat A platinával szemben ugyan sokkal olcsóbb Gyorsan szennyeződnek és hamar használhatatlanná válnak A tömegpiac esélye csökken, rövid távon nem találnak más olcsó helyettesítő megoldást EDF azonban még kitart és kutat A Renault ellentámadásba lendül A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A hetvenes évek vége... Az olajárak 1978-ig mérsékelten csökkenni kezdenek ez elég idő ahhoz, hogy a Renault az elektromos kisautó fejlesztéseit környezetbarát, olcsó, de benzines kisautókba fordítsa óriási sikerrel Reindusztrializáció És kevésbé szennyező autókkal álljon elő Új technológiával az árakat is alacsonyan tartja És a kocsi státuszszimbólum jellegére is odafigyel (pl. F1)