Európa divatját XIV. Lajos uralkodásától kezdődően a francia királyok, feleségeik vagy szeretőik irányították. E vezető szerepét Párizs a mai napig meg is tartotta. E tárlaton bemutatott műtárgyak árnyalt választ adtak a nyugati öltözködési kultúrának a hagyományos magyar öltözködésre gyakorolt hatására. Míg a legdivatosabb textíliákat a tehetős polgárok is megvásárolták maguknak, a francia divat extrémitásai nem hódították meg a magyar hölgyeket & urakat, és hagyományos öltözetük némely elemét a század végéig megőrizték.

Kedves barokk muzsika és szigorúan klímatizált vitereknekbe zárt, díszruhákba öltözött hölgyek és urak várták az odalátogatót a második teremben. A "női oldalon" selyemcipellők, színes sálak, arany főkötők, gyöngyös párták, gyémántos övek, ragyogó ékszerek árulkodtak arról, hogyan, miképp óhajtották szebbé varázsolni magukat az asszonyok és leányok. 

Menyasszonyi ruhát kiegészítő vállkendő

Aranyszállal hímzett, gyémánt berakásos főkötők - díszruhákhoz

Gyémántos-igazgyöngyös ruhakapcsok és melltű

Női tarsoly

Selyemszövetből készített, selyemszalaggal és rojttal ékesített cipellő a XVIII. századból (magyar munka)

Lenfonatból vert csipke főkötő részlete: Brüsszel – 1740

Az öltözködésileg az urak se akartak lemaradni: „bizonyítékok” erre a  „férfi oldal" aranyzsinóros csizmái,  ékköves cipőcsatjai, türkizes forgói, arany szelencéi… Nemesi voltukat ötvösmívű dísz-szablyák, hőstetteiket kitüntetéseik szimbolizálták.  Láthattunk dolmányos, "frakkmentés" együtteseket Teleki Sámuel gubernátor ruhatárából, de akadt itt francia frakk-bársonyból, vagy akár atlaszselyemből is.

Hőstetteiért kapott kitüntetésekkel dekorált úr portréja

Aranygyapjas rend jelvénye, Bécs XIX. sz Aranygyapjas rend jelvénye, Bécs XIX. sz. – Cziráky János gróf viseleti példánya

Az urak cipőit díszítették e cipőcsatok (osztrák munka)

Selyemszövetből készült, selyemmel és gyönggyel hímzett ingek (XVIII Selyemszövetből készült, selyemmel és gyönggyel hímzett ingek (XVIII.sz.)

Frakkmente – XVIII. sz.

Dolmány

E "díszterem" elhagyása után, a XVIII E "díszterem" elhagyása után, a XVIII. század főúri kastélyaiban kedvelt, de a köznemesi kúriákban és polgári otthonokban is megtalálható szalonba érkeztünk. A Beniczky család kőrisből készült ülőgarnitúrája mellett megjelentek a korszak jellegzetes hangszerei, a líragitár és az állózongora.  A szalonbéli tevékenységre utalnak ezek, akárcsak a faragott tajtékpipák és a kézimunkák mutatós együttese.  

Tajtékpipák

Madárcsicsergés fogadott bennünket a harmadik teremben, mely egy stilizált francia kert. Itt a falakon kifüggesztett táblákon "elevenedett meg" a korszak gazdag, magyar nyelvű szerelmi lírája. Csokonai, Verseghy, Amadé és mások sorai nyomán az elvágyódó, a reményteljes vagy reménytelen szerelem örömével és gyötrelmével találkozhattunk. A kerti labirintusban való útkeresésünkben táblák irányítottak a remény útjára vagy a pikantéria szűk ösvényére   

„Mutató” a falakon megjelenő szerelmi lírából…

Egy rokokó bútorokkal berendezett öltözőszobácskában XVIII Egy rokokó bútorokkal berendezett öltözőszobácskában XVIII. század végi hirdetésekből megtudható: miként készítették a sminkeléshez szükséges púdert, és hova tették a divatos hölgyek a szépségflastromot  

..itt tették fel a hölgyek a XVIII. században a szépség- flastromot 

Korabeli szépészeti hirdetések

A kiállításról távozóban is gondoskodtak a szervezők a nagyérdemű szórakoztatásáról: A női nem képviselői pedig megkísérelhették beleszorítani magukat egy halcsontos vállfűző rekonstrukciójába és divatosan, az állig csavarva, nyakkendőt köthetnek maguknak az urak. De XVIII. század végi minta nyomán, akár levelet is írhattunk kedvesünknek 

„József-nádor” termeiben volt látható 2008-ban. A tetszetős kiállításon látott ruhákba boszorkányos ügyességű, nagy mesterségbeli tudással bíró restaurátorok – az utókor gyönyörűségére - életet leheltek. E kultúrtörténeti pannó a Nemzeti Múzeum nemrég felújított, II. emeleti „József-nádor” termeiben volt látható 2008-ban.