A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége Veszélyforrások a városokban Keszthely, április 6-7.

A SEBEZHETŐSÉG A TELEPÜLÉS TULAJDONSÁGA 4 Néhány fogalom összefüggése 4 Az ipari társadalom kockázat felfogása 4 A kockázat-társadalom (Ulrich Beck) 4 Tanulságok a nemzetközi szakirodalomból 4 A várospolitikának nagy szerepe van a sebezhetőség csökkentésében

NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE 4 A kockázat (risk) egy súlyozott valószínűségi érték  Egy nem-kívánatos esemény (baleset, szerencsétlenség, katasztrófa) bekövetkezésének valószínűsége X 4 az esemény kimenetelének várható súlyosságával (kár) 4 E szorzat a kockázat ‘objektív’ ‘tudományos’ mértéke 4 A kockázat érzékelése (risk perception) társadalmi jelenség ‘szubjektív’ érték 4 „A társadalom általában túlértékeli a súlyos kimenetelű, de kis valószínűséggel bekövetkező események kockázatát”

NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT- FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés

AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Belső tényezők

AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők

AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők Biztonság / védekezés

AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők Biztonság / védekezés biztonság-hiány / sebezhetőség / megbízhatóság

AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők Biztonság / védekezés biztonság-hiány / sebezhetőség / megbízhatóság Bizonytalanság bizonyosság (certainty, uncertainty) biztonságérzet

AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély (Észlelt veszélyek?) Belső tényezők Biztonság / védekezés biztonság-hiány / sebezhetőség / megbízhatóság Bizonytalanság bizonyosság (certainty, uncertainty) biztonságérzet

A KOCKÁZAT TÁRSADALOM 4 Az ipari társadalom (klasszikus modernitás) korszakát követő időszak meghatározó jellemzője a kockázathoz való megváltozott viszony. 4 Forrás: Ulrich Beck: (2003) A kockázat társadalom - út egy másik modernitásba. Századvég Budapest (Eredeti első kiadás: 1986) 4 A modernitás mítosza: középpontban a javak termelése, mint kiszámítható emberi tevékenység, - a technológia nem-szándé- kolt következményeit külső körülmények idézik elő. A társa- dalom fő törésvonalait a termelt javak elosztása határozza meg. 4 A modernitás mítoszának tagadása: a „kockázatok és mellékhatások” nem esetleges véletlen kísérőjelenségek, hanem a rendszer részei. A technológiákhoz hozzá tartozik azok normál kockázata. („Aki a sínt feltalálta, az feltalálta a kisiklást is”) [ Paul Virillio ]

A KOCKÁZAT TÁRSADALOM Ipari társadalom Kockázat társadalom Alapelv A gazdagságteremtés logikája uralkodik a kockázat-előállítás logikája felett A kockázat teremtésének és elosztásának a kérdése fókuszba kerül Bumeráng hatás Jellemzők A szervezett munka szerepe döntő Bizalom a tudományban Világosan elkülönül a tettes és az áldozat Elmosódik a munka és nem- munka közötti határvonal A láthatatlan kockázatról való ismeret, tudás felértékelődik (veszélyeztetett helyzetben a tudat határozza meg a létet) Mi vagyunk a tettesek is

A (VÁROSOK) SEBEZHETŐSÉG(E) SZAKIRODALMÁBÓL 4 Jelentős és bővülő szakirodalom. 4 Jellemzője, hogy a derékhad a nagy szerencsétlenségekkel és a harmadik világgal foglalkozik 4 UNDP (2004) Reducing Disaster Risk: A Challenge for Development. A Global Report 4 Kreimer, A et al (eds.) (2003) Building Safer Cities. The Future of Disaster Risk The World Bank Disaster risk management series No Pelling, Mark (2003) The Vulnerability of Cities: natural disasters and social resilience, Earthscan, London ben Manchesterben konferencia Urban Vulnerability and Network Failure címmel.

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 UNDP között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki vol téve év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94% 4 (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott) 4 Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a; az áldozatok 1,8%-a 4 Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és sebezhetőségi indikátor 4 Túlzott koncentráció, engedély nélküli települések, átmeneti lakosság, szociális és gazdasági háló hiánya, beépítési viszonyok, kevéssé állékony lejtők stb. 4 Társadalmi tőke: bizalom, normák, társadalmi hálózatok megléte

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 UNDP - Disaster Risk Index (DRI) és a relatív sebezhetőségi indikátor 4 Alapelv: a kockázatot nem egyszerűen az esemény mért súlyossága jellemzi, az előzmények is befolyásolják: a korábbi aktivitásnak és folyamatoknak nagy szerepük van abban, hogy mekkora lesz végül a hatás a társadalomra és a gazdaságra 4 DRI: országokat kategorizál, a négy fő veszélyforrásra vonatkozóan, fizikai kitettség, relatív sebezhetőség és ennek kockázati foka alapján - a statisztikái segítségével. 4 Kizárólag a halálozás adatai képezték a kimenetelre vonatkozó súlyozó tényezőt (nem a károk, az életkörülmények, a sebesülések) 4 A sebezhetőséget a küzdőképesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Az ellenálló-képességet a következők gyengíthetik: gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támo- gatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége) tényezők

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

4 UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai 4 Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik 4 A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya stb.) 4 Hazai településeink esetében a módszertant érdemes megfontolni és annak a hazai veszélyforrásokra, kockázatokra való adaptálhatóságát kellene átgondolni

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 World Bank – Building Safer Cities 4 A 100 legnépesebb város közül 78 van kitéve a négy nagyobb természeti veszély közül legalább egynek, 45 többnek. ( 2 millió feletti városok; 450 város > millió fő, 50 közülük >3,5 millió ) 4 Az emberi tényező szerepe: a gazdálkodás és a gazdaság felelősége a természeti tényezők degradálásában 4 A technológia kockázatai: elszennyezett környezet, egészségi ártalmak, nagy balesetek (Bhopal, Csernobil, - cián a Tiszában,; géntechnológia stb. 4 stb. stb. 4 Zárásul két megközelítés komplex rendszerek, a városi hálózatok sebezhetőségére vonatkozóan

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL A hálózatok sebezhetőségének három gyökere: a természethez kapcsolódó, a struktúrához kapcsolódó és a forgalomhoz kapcsolódó Husdal, J (2004) Reliability and vulnerability versus costs and benefits. ETC Conference Strasbourg 4-6 Oct

Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség Budapesti Városfejlesztési Koncepció munkaanyaga 1999 Reagálás a struktúra változásával

Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 Az ellenállóképes rendszer hat alapelve 4 Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben 4 Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik 4 Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] 4 Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz rendszerek kevéssé ellenállók 4 Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert 4 Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 A városi veszélyek és kockázatok nem adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities) 4 A város ellenálló-képességének a mértéke azon mérhető le, hogy mennyire képes rugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatának egyes elemei kiesnek 4 A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék- kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében.

TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer 4 Választási lehetőség az egyén szintjén, több lábon állás az üzleti életben 4 Szociális védőelemek beépítése a rendszerekbe 4 Társadalmi részvétel a döntéshozatali folyamatban 4 Ezek a szabályok nem-katasztrófa esetén is éppen az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik

A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége Veszélyforrások a városokban Keszthely, április 6-7. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

A