Készítette: Blahut Zsuzsanna és Junászka Klaudia A Magyar Nemzeti Bibliográfia retrospektív ciklusának (1473-1945) hagyományos és számítógépes megjelenési formái, jelentősége, használata. Valamelyik ciklusrész alaposabb ismerete Készítette: Blahut Zsuzsanna és Junászka Klaudia

Bibiliográfia: biblio+graphien = könyv+leírás Nemzeti bibliográfia: Egy adott ország dokumentumainak összességét regisztrálja. MNB: Magyar nyelven kiadott magyar impresszumú felekezetre tekintet nélkül levő dokumentumok.

2 rész: Retrospektív: visszatekintő (1473-1920/44) visszatekintenek a kiadáshoz viszonyítva Kurrens: folyamatban lévő, megjelenő(1945-től napjainkig) 1945 utáni időszakban megjelenő, az újdonságokat regisztráló bibliográfia OSZK egyik központi szolgáltatása

Kezdetek Conrad Gesner(1515-1565 ): Bibliotheca Universalis (16.sz.)-német lexikon, írói szótár Hatására készítették el Nyugat-Európában az első nemzeti bibliográfiákat a 16.században. Magyarországon csak a 18. században lettek meg a feltételek- kultúrbarbarizmus miatt Historia Literaria korszaka

Eleinte csak biobibliográfiákat készítettek: Czwittinger Dávid (1676?–1743) : Specimen Hungariae Literatae ( 1711 ) Bod Péter (1712–1769) : Magyar Athenasa (1766) Az első tényleges bibliográfiát Sándor István készítette Magyar Könyvesház néven 1803-ban. Az egyes tételek időrendben követik egymást, de hiányos és pontatlan.

Régi Magyar Könyvtár Szabó Károly (1824–1890):Főműve: a Régi Magyar Könyvtár (1531-től 1711-ig) A magyar nemzeti bibliográfia megteremtője 1473-1711 előtt részben vagy egészben magyar nyelven készült nyomtatványok bibliográfiáját 4 kötetben adták ki. Az RMK pótlásait 1912-ig jelentős részét Sztripszky Hiador készítette. Szerkezete: A bibliográfia egységes, a leírások a megjelenés időrendjében, egy-egy éven belül a megjelenés helye, azon belül a szerző ill. a rendszó betűrendje szerint rendezve. A kötetek végén névmutató található.

Régi Magyar Nyomtatványok 1960-as években kezdődött a Régi Magyarországi Nyomtatványok című új összefoglaló munka tervezése. A mindenkori Magyarországon nyomtatott, és/vagy a magyar nyelvű nyomtatványokat tartalmazza, a személyi, vagy tematikus hungarikumokat nem Eddig három kötet jelent meg: 1473-1600 (1971) 1601-1635 (1983) 1636-1655 (2000) A könyvek mellett az egyleveles nyomtatványokat is magában foglalja Borsa Gedeon vezetésével készült az MTA és az OSZK berkeiben

Az RMNy-t 1800-ig tervezik elvinni. Az egyes tételek leírásai gyakran új kutatási eredményeket is tartalmaztak A kötetekbe be nem került tételek (pl. személyi hungarikumok) kiegészítő kötetekben jelennek meg.

Hungarika „Hungarikumnak tekintjük azokat a dokumentumokat, amelyek Magyarország mindenkori területén bármely nyelven jelentek meg, Magyarország mindenkori területén kívül magyar nyelven jelentek meg, magyar illetve magyarországi szerzőtől bárhol, bármilyen nyelven jelentek meg, tartalmukban magyar, illetve magyarországi vonatkozásúak.”

Apponyi gyűjtemény: Apponyi Sándor Hungarica-gyűjteménye külföldi szerzőktől származó, 1800 előtt megjelent, magyar vonatkozású nyomtatott műveket tartalmaz. Köztük számos ritkaságot, a könyveken kívül röplapjellegű kiadványokat is Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok leírása. 1-2. kötet Hungarica. Ungarn betreffende im Ausland gedruckte Bücher. 1-4. kötet

Korabeli tudósítás a mohácsi csatáról. Genf, 1526

Repertórium Latin eredetű szó Magyar jelentése: adattár, címtár, jegyzék, gyűjtemény, leltár. Angolul használják még erre a fogalomra a directory kifejezést is.

Könyvtári értelemben annak a kézikönyvtípusnak a neve, amely egy vagy több időszaki kiadvány közleményeinek valamilyen rendszer szerint készült összesítése, mutatója, ezért az irodalomkutatás fontos eszköze. Folyóirat-repertórium, cikkbibliográfia: ezek is megszokott elnevezések. A repertórium elnevezést használják még tárgymutató valamint meghatározott kérdéssel foglalkozó cikkeket folyamatosan ismertető kiadvány értelmében is. Készülhet egyes szakterületről vagy folyóiratról.

Szinnyei József (1830-1913) készítette el az első magyar repertóriumot De munkája sajnos hiányos maradt és nem akadt folytatója. Jelenleg MNB tárja fel a cikkeit.

Petrik-ciklus Magyarország Bibliographiája 1712-1860 : Gyűjtőköre: a Magyarországon bármilyen nyelven, a külföldön magyar nyelven, illetve a külföldön bármilyen nyelven megjelent, de magyar vonatkozású nyomtatványokra terjedt ki A könyveken kívül zeneművek és térképek is bekerültek a tételek közé és sor került a jelentősebb gyűjteményes munkák analitikus feltárására is. Leírásai sok helyen még a művek megjelenésének helyét is tartalmazzák.

Bibliográfia Könyvek: Könyvtárosok kézikönyve 2., szerk.: Horváth Tibor – Papp István, Bp. : Osiris, 2001, 340-351 p. Folyóirat: Borsa Gedeon: A retrospektív magyar nemzeti bibliográfia 18. századi szakasza. Magyar Könyvszemle, 1985. 101. évf. 1. sz. 18-31 p. Webográfia: Magyar Nemzeti Bibliográfia < http://mnb.oszk.hu/> Arcanum adatbázisa: <http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0> Magyar könyvészet <http://www.digento.de/titel/103019.html > Katona József Könyvtár-Könyvtár története http://www.kjmk.hu/kttortenet.asp

Petrik-ciklus A bibliográfia Petrik módszere szerint készült: csak a Magyarországon megjelent magyar nyelvű nyomtatványokat regisztrálja betűrendben. Több 1860-1875 között megjelent könyvet is feldolgozott, amennyiben azok Petrik figyelmét elkerülték. A könyvészet használatát tudományos szakmutató segíti, mely az anyagot 18 témakör szerint csoportosítja. Az időszaki kiadványok analitikus feltárása e ciklusból kimaradt, viszont a magyar folyóiratok és hírlapok jegyzéke függelékben megtalálható.

Az 1886-1900-as évek között megjelent művek bibliográfiája: A 19. századot záró könyvészet ismét Petrik Géza szerkesztésével készült: Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886-1900. Az 1886-1900. években megjelent magyar könyvek, atlaszok és térképek összeállítása. 1-2. köt. Bp. 1908-1913, Magyar Könyvkereskedők Egyesülete. 2 db. Reprint: 1969. E bibliográfia szintén csak a Magyarország területén megjelent magyar nyelvű nyomtatvá-nyokat regisztrálja.

Az anyaggyűjtés az időszaki kiadványok tekintetében tovább szűkült, közülük csak a folyóiratok cím szerinti leírása található meg, míg a napi- és hetilapok címadatainak közlése elmaradt. A kétkötetes munka első része betűrendben közli a leírásokat, a második kötet pedig nagyon tagolt és részletes tárgymutatót tartalmaz. Petrik e kötet összeállításához a kurrens könyvkereskedői jegyzékek mellett a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának katalógusait is felhasználta, ezért a könyvkereskedői forgalomba került nyomtatványokon kívül a munka ismerteti a hivatalos kiadványokat és a különlenyomatokat is, ami a bibliográfia értékét nagyban növeli. Ez a ciklus-bibliográfia tehát már átmenetet képez a könyvkereskedői,s a „hivatalos”, a nemzeti könyvtár által szerkesztett bibliográfia között.

Az 1901-1910-es évek könyvtermésének számbavétele: Az első világháború miatt ez a ciklus-bibliográfia csak jóval később jelent meg, az első kötet még Petrik szerkesztésében 1917-ben, a második pedig csak Petrik halála után Barcza Imre gon-dozásában 1928-ban. Petrik Géza-Barcza Imre: Magyar Könyvészet 1901-1910. 1-2. kötet. Bp. 1917-1928. Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete. 2 db.

A betűrendben szerkesztett bibliográfia a Magyarországon megjelent magyar nyelvű műveket írja le. A két kötet színvonala gyengébb a korábbiakhoz képest, több sajtóhiba, kiegészí-tetlen leírás található benne. Ugyanakkor az önálló műveken kívül ismét analizálja a periodi-kumokat. A tervezett 3. rész, mely a név- és tárgymutató tartalmazta volna, sajnos sohasem jelent meg.

Az 1911-1920-as évek könyvészete: Petrik halála után Barcza Imre tovább folytatta a gyűjtő munkát, azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a retrospektív nemzeti bibliográfia elkészítése – bár könyvkereskedői érdekeket is szolgál – mégis elsősorban a nemzeti könyvtár feladata. Ezért a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1934-ben az időközben elhunyta Barcza Imre hagyatékát megvásá-rolta , s a bibliográfia elkészítésével az OSZK-t bízta meg.

Az OSZK a Barcza-féle anyagot saját katalógusa alapján kiegészítette, s azt 1939-ben, illetve 1942-ben közreadta.

Bibliográfia I. Könyvtárosok kézikönyve 2., szerk.: Horváth Tibor – Papp István, Bp. : Osiris, 2001, 340-351 p. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. 316–324. Borsa Gedeon: A retrospektív magyar nemzeti bibliográfia 18. századi szakasza. Magyar Könyvszemle, 1985. 101. évf. 1. sz. 18-31 p. Magyar Nemzeti Bibliográfia < http://mnb.oszk.hu/> Arcanum adatbázisa: <http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1?f=templates&fn=main-h.htm&2.0> Magyar könyvészet http://www.digento.de/titel/103019.html

Bibliográfiák II. Sándor István élete http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/06730.htm Szabó Károly 1879-ben jelentette meg Régi Magyar Könyvtár (RMK) címmel az 1712 előtt részben vagy egészben magyar nyelven készült nyomtatványok bibliográfiáját.” http://vmek.oszk.hu/03300/03301/html/bgkvti_3/bgki0308.htm A „Régi Magyarországi Nyomtatványok” című kiadvány szerkesztési problémái Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. 316–324. http://www.oszk.hu/hun/konyvtar/szervfel/kulongy/reginyom/reginyom_gyujtemeny_hu.htm Katona József Könyvtár-Könyvtár története http://www.kjmk.hu/kttortenet.asp