A jele Q, mértékegysége a J (joule). Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a ré-szecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként hatá-rozhatjuk meg. A jele Q, mértékegysége a J (joule).

Termikus kölcsönhatás tk. 169. old. Ha két különböző hőmérsékletű test érintkezik, akkor hőmérséklet-kiegyenlítődés történik. A melegebb test hőt ad le, a hidegebb pedig hőt vesz fel.

A hőtan főtételei tk. 179. old. Egy test belső energiájának változása egyenlő a testnek hőközléssel átadott energia és a testen végzett munka összegével. II. főtétel: A hő magától csak a melegebb helyről a hidegebbre mehet át: a természetben a spontán folyamatok iránya olyan, hogy a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítődnek.

Hőkapacitás tk. 175. old. A hőmennyiség megváltozása egyenesen arányos hőmérséklet -változással. A hőkapacitás olyan anyagjellemző, amelynek értékét általában kísérleti úton határozzák meg. a hőmennyiség megváltozása hőkapcítás hőmérséklet -változás

Fajhőnek nevezzük az alábbi mennyiséget. hőkapcítás fajhő tömeg Megkülönböztetünk állandó térfogaton vett fajhőt cV és állandó nyomáson vett fajhőt cp.

Mólhő Mólnyi mennyiségű vegyület vagy elem 1 K-al való felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség. hőkapcítás mólhő moláris tömeg

A gázok állapotváltozásai az I. főtétel alapján Izotermikus állapotváltozás során a gázzal közölt hőmennyiség (Q) teljes egészében a környezetnek adódik át mechanikai munkavégzés (W) formájában, illetve a gázon végzett mechanikai munka számértéke megegyezik azzal a hőmennyiséggel, amelyet a gáz az állapotváltozás során a környezetének lead. mivel T= állandó  T = 0  Q = cmT = 0 ezért U = W = - pV

Az Izobár állapotváltozás (p = áll.) során a térfogati munka értéke: W = - pV = - p(V2 - V1) Az első főtétel ezen állapotváltozásra érvényes alakja a következő:

Izochor állapotváltozás (V = áll.) A folyamat során a gáz térfogati munkát nem végez, a gáz belső energiájának megváltozása éppen egyenlő a gázzal közölt hőmennyiség értékével:

Adiabatikus állapotváltozás (Q = áll.) A folyamat akkor adiabatikus, ha nincs hőcsere a gáz és környezete között. (Q = 0) Ez kétféle módon valósulhat meg: A gázt elszigeteljük a környezetétől. A folyamat olyan gyorsan zajlik le, hogy nincs idő a hőcserére.

Adiabatikus állapotváltozás ábrázolása 2 p2 T2 1 p1 T1 v v2 v1

Az első főtételben szereplő mennyiségek közül a közölt hőmennyiség (Q) értéke zérus, vagyis a gáz által végzett térfogati munka (W) éppen egyenlő a gáz belső energiájának megváltozásával, vagyis U = W