Pszichoszociális tényezők: depresszió és szorongás Egészségpercek Prevenció és egészségmegőrzés Pszichoszociális tényezők: depresszió és szorongás Margit Kórház Pásztó

Szociális – társadalmi tényezők egészségre gyakorolt hatása Az egészség = testi + lelki + szociális jólét, azaz nemcsak a betegség hiánya (bio-pszicho-szociális elmélet) Társadalmi makrokörnyezeten belül az egészséget meghatározó tényező az egyént körülvevő mikrokörnyezet, a család, rokonság, baráti társaság és a helyi közösségek Egy társadalmon belül meghatározóak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerinti különbségek Ilyenek a foglalkozás, beosztás, jövedelem, vagyon, iskolai végzettség, szakképzettség, lakóhely, lakáskörülmények 2017.04.03.

Szociális – társadalmi tényezők egészségre gyakorolt hatása Ebben a témakörben két alapkérdésre kerestük a választ: Melyek az egészségi állapotot alapvetően befolyásoló tényezők? Mi az oka Magyarország rendkívül súlyos népegészségügyi helyzetének? 2017.04.03.

Melyek az egészségi állapotot alapvetően befolyásoló tényezők? Amennyiben a szociális – társadalmi tényezők egészségre gyakorolt hatását vizsgáljuk, a következő tényezők mutatnak legszorosabb összefüggést az egészségi állapot alakulásával: 1. lakosság korösszetétele; 2. az 1 lakosra jutó GDP nagysága; 3. az iskolai végzettség, 4. az alkalmazottak nettó átlagkeresete; 5. a munkanélküliségi ráta; 6. az 1000 lakosra jutó lakásépítési arány. 2017.04.03.

Melyek az egészségi állapotot alapvetően befolyásoló tényezők? A lakosság általános egészségi állapota a tíz évvel korábbihoz képest lényegesen rosszabb, valamint az egészségi állapotot befolyásoló tényezők többsége negatív irányban változott Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők öt csoportba foglalhatóak: demográfiai – társadalmi jellemzők; munka és anyagi körülmények; pszichoszociális erőforrások; életstílus jellemzők; egészséget közvetve vagy közvetlenül befolyásoló környezeti tényezők 2017.04.03.

Melyek az egészségi állapotot alapvetően befolyásoló tényezők? Nemzetközi vizsgálatok szerint a halálozásban vezető szerepet játszó megbetegedések okai között fontossági sorrendben az alábbiak említhetők meg: életmódbeli szokások, elsősorban a dohányzás és a fokozott alkoholfogyasztás táplálkozási szokások, ételek összetétele egészségtelen munka- és életkörülmények fertőző ágensek szociális és pszichoszociális körülmények környezetszennyezés 2017.04.03.

Magyarországi súlyos egészségi állapotot kialakító legfontosabb életmódbeli tényezők A demográfiai – társadalmi jellemzők közül: a lakosság korösszetétele, az iskolai végzettség, a családi állapot A munka és anyagi körülmények közül: a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi ráta, a nettó jövedelem, valamint a lakáskörülmények A szociális támogatottság hiánya és a depressziós szint fokozódásának mértéke kiemelt probléma Az életstílus jellemzők terén kiemelendő probléma, hogy Magyarországon a deviáns viselkedésformák terjedése felgyorsult 2017.04.03.

Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot Magyarországon nem önmagában a szegénység, hanem elsősorban a viszonylagos társadalmi – gazdasági lemaradás, annak átélése vezetett egészségromláshoz A jövőbe vetett hit elvesztése, állandó kontrollvesztés, a tehetetlenség, a túlmunkával járó krónikus stressz állapot az élettani tartalékok kimerüléséhez, végső soron a különböző megbetegedésekhez vezetett 2017.04.03.

Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot Két nagyon fontos elem emelendő ki: A., A folyamatos adaptáció, kényszerkapcsolatok közepette teret nyertek az ellenségesség, a segítségnélküliség, a reménytelenség, az elfojtások, a tehetetlen düh érzések Kialakult a társas támasz hiánya Az egészség szempontjából nagyon fontos a szoros szociális kapcsolatok, az ún. szociális kohézió megléte, ami Mo.-on az elmúlt évtizedekben megszűnt létezni 2017.04.03.

Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot B., A magyar népesség körében végzett prospektív vizsgálatok szerint a viszonylagos társadalmi – gazdasági lemaradás átélése, a reménytelen, kontrollvesztett lelkiállapot, konfliktus – megoldási készségek hiánya, a következményesen teret nyerő depressziós állapot az egészségromlás igen fontos háttértényezője 2017.04.03.

2017.04.03.

Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot A szociális – gazdasági tényezők közül a depresszió súlyossága szoros kapcsolatban áll: az iskolázottság fordított mértékével a munkanélküliség arányával a GDP régiók szerinti arányával A férfiak esetében szignifikánsan jelentősebb, mert a versenyben való lemaradás érzése náluk sokkal inkább depresszív hatású 2017.04.03.

Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot A depresszió mértékével legszorosabban összefüggő szociális faktorok: a lakáskomfort a gépkocsi az apa foglalkozása az iskolázottság a saját foglalkozás A hátrányos szociális gazdasági helyzet a depressziós lelkiállapot közvetítésével vezetett magasabb megbetegedési arányokhoz, főként a férfiak között 2017.04.03.

Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot Egy mondattal összefoglalva: Magyarországon az 1960 – as évektől a szociális kohézió teljes hiánya, a viszonylag rosszabb szociális – gazdasági helyzet túlzott átélése talaján kialakult fokozódó depressziós állapot, valamint az egyéb rizikófaktorok együtt vezettek a népesség világviszonylatban is igen súlyos egészségkárosodásához 2017.04.03.

Egészségügyi ellátórendszer igénybevétele Rosszabb egészségi állapot – kisebb mértékű ellátás igénybevétele - ellentmondás Félelem a munkanélküliségtől: inkább nem megy orvoshoz! Halmozottan hátrányos helyzetű és munkanélküli beteg: rossz az együttműködés Egészségügyi szakellátásra jelentkezéskor az átlagnál súlyosabb egészségi állapot 2017.04.03.

Egészségügyi ellátórendszer igénybevétele Cél: preventív szemlélet Primer - szekunder prevenciós és egészségfejlesztő programok kialakítása és eljuttatása az érintettekhez „… s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, s nem is kevés.” ( József Attila: A Dunánál – részlet ) 2017.04.03.