Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács június 04.
Mi jut eszünkbe a HÁLÓZAT szóról? Mindenki írhat szavakat, 1 percig Mindenki rajzolja le, hogy milyennek képzel egy hálózatot. Milyen hálózatot szeretnének építeni az eredményes tehetséggondozás érdekében?
A hálózat… Egymással különböző módon kapcsolatban álló, azonos értékű elemekből álló rendszer. Skálafüggetlen, gyengén kapcsolt, egymásba ágyazott kisvilág. Jellegzetes életciklusa van.
Hálózati modellek Fészek Kis elemszám, kis távolság pl.: NKI Bálnacsorda Kis elemszám, nagy távolság pl.: „MAG-háló” Hangyaboly Nagy elemszám, kis távolság Egy nagyváros közoktatási intézményei Méhraj Nagy elemszám, nagy távolság Pl.: Ökoiskola hálózat
Oktatási hálózatok TípusFő funkcióJellemző tev. gyakorlat- közösség Szakemberek gyakorlati problémáinak megoldása Tapasztalatcsere szervezetek hálózata A szervezetek eredményességének növelése Laza kapcsolatok, egymás kompetenciáinak használata tanuló hálózat Együttműködés a tanulási eredmények és képességek növelése érdekében Közös tanulás, megfelelő struktúra
Gyakorlatközösségek A gyakorlatközösségek olyan emberek csoportjai, akik közös téma iránt érdeklődnek, szeretnének valamit jobban csinálni, és a tanulás érdekében rendszeresen kommunikálnak (Etienne Wenger) Szakterület : elköteleződés és szakértelem Közösség: tanulásra alkalmas kapcsolatok kiépítése, információ-megosztás Gyakorlat: a résztvevők egy közös terület művelői, szakemberek, akik saját gyakorlatukat fejlesztik az együttműködés során
Szervezetek hálózata A hálózat tagjai iskolák (intézmények) Az információcserén túl Egymás kompetenciáinak használata: Szakmai tapasztalatcsere (intézménylátogatás, óralátogatás, konferencia) szakmai programok közös fejlesztése és felhasználása (tanítási program, óravázlat, értékelési rendszer, stb.) Közös programok (vetélkedő, szakmai projekt, stb.) Fontos a szervezeti reprezentáció kérdése (intézményvezetés) - információáramlás - az egyéni tudásgyarapodás beépülése a szervezetbe? - egyéni tanulás – szervezeti tanulás kapcsolata - pl. Önfejlesztő Iskolák hálózata
A tanuló hálózatok jellemzői Közös értékek és jövőkép Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereiért Tanulásközpontú együttműködés Vizsgálódáson alapuló csoportos tanulás Támogató és megosztott irányítás Kapacitásfejlesztés és támogatás Kiszámíthatóság
Létrehozásának feltételei Egy vonzó elképzelés, vagy egy lelkesítő cél megvalósítása érdekében szerveződik, egy a megvalósítást segítő szervezetben A középpontban a diákok tanulása áll Új lehetőségeket teremt a felnőttek tanulására Önkéntes irányítás és menedzsment
Létrehozásának lépései I. Alapelvek 1. Megosztott irányítás – jövőképfejlesztés, támogatások biztosítása, kihívások 2. Közös birtoklás – a hálózat annyira tud működni, amennyire képes összehozni az embereket egy olyan elk é pzel é s k ö r é, amely vonz ó és elkötelező (A közös elképzelések fejleszt é se fontosabb, mint a p é nz) 3. Közös morális cél: a diákok tanulása és jóléte – a tagoknak szil á rdan kell hinni ü k abban, hogy közösen t ö bbet tudnak tenni a gyerekek é rt, mint külön-külön. Minden egyes gyerek tanul á si teljes í tm é ny é nek a jav í t á sa a legfőbb hajt ó erő. 4. K ö z ö s felelősség a munka minőségéért és értékéért – közös hálózat é rt é kelő strat é gia (m é rföldkövek, tevékenységek, eredmények)
II. Együttműködő szervezet kiépítése 5. Az együttműködő tanulást lehetővé tevő szerkezet – a maximális részvétel biztosítása és az együttműködés fenntartása (személyes és virtuális kapcsolatok, aktív támogatás, facilitálás, kritikus barátságok, közvetítés a hálózaton belül, és kívülről) 6. Együttműködő kapcsolatok 7. A tanulás 3 területe: tanulás a közös tudásalapból, a gyakorlatból leszűrt tudás és új tudás közös létrehozása (tanulás vmiből, valakivel, és meta szintű tanulás)
III. A gyakorlat megváltoztatása 8. Vizsgálódás, kutatás – kutatás alapú tanulás, bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés 9. A változás és a fejlesztés képességének építése – tervezett stratégiák az intézményeken belül és az intézmények között; a tagok számára gazdag szakmai és vezetői támogatás 10. Új és hatékony kapcsolatépítés az iskolán belül és a gyerekekkel foglalkozó egyéb szervezetekkel 11. Új modellek a folyamatos szakmai fejlődésre és a vezetés tanulására - közös tanulás és fejlődés 12. A rendszerszintű hatás és rendszerirányítás – tapasztalati tanulás: a hálózat segít az egyes intézmények problémáinak megoldásában
Tanulságok A hálózatokban az információcsere és a kapcsolattartás eredményességét általában a skálafüggetlen eloszlás biztosítja. A hálózatok mérete és az elemek egymástól való földrajzi távolsága befolyásolja a kapcsolattartás módját és hatékonyságát. A tanuló hálózatok eredményesen tudják támogatni az iskolafejlesztést. Tanuló hálózatok addig működnek eredményesen, amíg a „befektetetés” arányos a „haszonnal”.