Az ÉRÁK szerepe a megújuló szakképzésben- felnőttképzésben Soós Roland ÉRÁK augusztus 26.

Problémafelvetés • alacsony az aktivitási ráta, valamint a foglalkoztatottság, • egy aktív munkavállalókra eső inaktívak aránya egyre nagyobb, • drasztikusan lecsökkent az alacsony képzettséget igénylő munka iránti igény, a népességen belül magas a kizárólag ilyen munkára képesek aránya, • magas a segélyekből élők aránya.

Elérni kívánt célok • „making work pay” = „legyen a munka kifizetődőbb” munkára való ösztönzés javítása, • a szociális segélyezettek minél nagyobb arányban kerüljenek be, illetve vissza a munkaerőpiacra, • munkahelyteremtő, a foglalkoztatás növelését célzó támogatások, projektek bővítése, • feketemunka visszaszorítása, • tartós munkanélküliség újratermelődésének megelőzése.

A MUNKAERŐ-PIAC MŰKÖDÉSE KÍNÁLATKERESLET Oktatás  Munkaerő-piac  Gazdaság (közvetítő közeg)  Képzési struktúra Folyamatos változás Foglalkozási struktúra Szakmák(szakképzettségek) Foglalkozások Képesség- és tudáscsomagok Tevékenység- csomagok Cél: a kereslet  kínálat közelítése

A kereslet-kínálat alakulásának-alakításának társadalmi- gazdasági tere: három főszereplővel Foglal- koztatók Képző intézmények Tanulók, szülők ? ? ? SZABÁLYOZÁS? ÖSZTÖNZÉS ? TÁJÉKOZTATÁS?

A keresletet befolyásoló fontosabb tényezők(1) Közgazdasági meghatározottságok: •Globális verseny foglalkoztatottságot csökkentő hatásai, •A technológiai beruházás olcsóbb, mint a munkaerő, •A foglalkoztatók költségcsökkentési kényszer „alatt” tevékenykednek,

A keresletet befolyásoló fontosabb tényezők(2) Technológiai, munkaszervezési folyamatok: •Változó szakmaszerkezet, •Tömegtermelő technológiák (IT is) dekvalifikációs hatásai, •Sokféle szakmai ismeret együttes elvárása, •Gyakorlat orientált tudások, készségek.

A kínálatot befolyásoló fontosabb tényezők(1) Oktatás-gazdasági folyamatok: •Szűkös költségkeretek: csökkentik a „drága képzések” kínálatát, az elmélet túlsúlya jellemző, •Harc a tanulók piacán a fennmaradásért/ fejkvótáért: olcsó és divatos, vonzó ámde munkaerőpiaci szempontból irreleváns szakmai kínálat, •A szakképző intézmények kevés erőfeszítést tesznek a vállalati együttműködésért,

A kínálatot befolyásoló fontosabb tényezők (2) Tanulók, szülők nézőpontjából: •Megszűntek a személyes munkaerőpiaci kapcsolatok, az átvehető, követhető minták, •Nincsenek információik a munkaerőpiaci keresletről, az elhelyezkedés esélyeiről, •Megbomlott a munkavégzés és keresetek közötti társadalmilag elfogadott kapcsolat, •Irreális kereseti elvárások.

FEJLESZTÉSI CÉLOK Az iskolarendszerű és a felnőtt szakképzés összehangolt fejlesztése, A képzési szerkezet közelítése a munkaerő-piaci igényekhez, Az intézményrendszer költség-hatékonyságának javítása, Az elaprózott intézményi struktúra átalakítása, Ösztönző rendszer kialakítása az intézményi működés hatékonyságának növelése érdekében.

Számszerű ismeretek kellenek a kereslet és kínálat várható alakulásáról •A foglalkoztatói igények figyelembevételéhez, •Az iskolarendszerű, és felnőttképzés szerkezetét meghatározó fejlesztéspolitikai döntések megalapozásához, •Hogy a pályaválasztók mérlegelhessék döntéseik következményeit, esélyeiket a munkaerőpiacon, •Hogy a munkaerőpiaci szervezet a mindenkori szakmai kereslet alapján végezze fejlesztő/képző tevékenységét, •Hogy a képző intézmények a kereslethez igazodva alakítsák ki képzési kínálatukat. A munkaerő kereslet és kínálat közelítéséhez

Közkeletű vélemény, hogy… •A munkaerő kereslet nem megismerhető/mérhető, és nem érdemes megismerni, mert: –A gazdaság igényei a konjunktúra ingadozása következtében túl gyorsan változnak, –Mert maguk a foglalkoztatók is úgy nyilatkoznak, hogy fél-egy évnél nem látnak előrébb, –Mert a képzési idő hossza és a kereslet ingadozásai miatt „úgy sem lehet” összhangot teremteni a kereslet és kínálat között, –Mert a pályaválasztó társadalom úgysem az elhelyezkedési esélyeit mérlegeli, hanem - ettől független - jövőképének megvalósításán munkálkodik, annak megvalósíthatóságában hisz,

Új megközelítés munkaszervezésiés/illetve technológiai folyamatok határozzák meg a szakmaszerkezetet: határozzák meg a szakmaszerkezetet: azok „lenyomatai”

Figyeljük meg a munka világát és a technológiai folyamatokat, mert ezek: •Meghatározzák a szükséges szakértelmeket és azok mennyiségét, •Az empirikusan tapasztalt munkamegosztás, szakmaszerkezet az alkalmazott technológiák lenyomatai.

A meghatározó változások •Demográfiai: végleg kilépnek a munkaerőpiacról, •Konjunkturális: elbocsátásokat illetve a korábbinál nagyobb igényt eredményeznek, •Belső szakmaszerkezeti: az alkalmazott technológiai, munkaszervezeti folyamatokban végbemenő változások egyes szakmákból több, más szakmákból kevesebbet igényelnek, azaz a jövőben folyamatosan megváltozik a szakmaszerkezeti struktúra.