Vezetés- és szervezetpszichológia Ferenczné Szarvas Anikó

„Ha hajót akarsz építeni, ne az embereket trombitáld össze, hogy fát szerezzenek, hanem tanítsd meg nekik a végtelen tenger iránti vágyat!” (Antoine de Saint-Exupéry)

1. A vezetés lényege

A vezetés lényege Elérni egy feladat megoldását (egy kitűzött célt) más emberek segítségével. A vezető az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai: elkötelezetten együttműködjenek vele egy közös cél érdekében képességeik, tehetségük, energiák felhasználásával

Mi a vezetés? A vezetés Munka Tudomány Művészet Szakma

A vezetés - munka: Olyan munka, amelynek célja mások – a beosztottak – munkájának eredményessé tétele. (A munka: olyan fizikai és szellemi tevékenység, amelyet meghatározott időben és helyen, meghatározott cél érdekében, pénz ellenében végez valaki.)

A vezetés - tudomány: megfigyelésekből, vizsgálatokból, kísérletezésből származó rendezett tudásanyag, amely a vizsgálati tárgy természetének, alapelveinek meghatározását szolgálja. interdiszciplináris jellegű: olyan komplex elmélet, amely igen sok tudományág eredményeinek szintetizálásával kísérli meg az önálló tudománnyá válást.

A vezetés - művészet: a tudományos eredmények általánosságait le kell fordítani konkrét emberi dolgokra a tudománynak az emberi célokra irányuló alkalmazása művészet.

A vezetés - szakma: Bármely szakmának (Schein szerint) 3 kritériuma van: általános alapelvek alapján döntéseket hoz, státuszukat objektív teljesítmény-standardok alapján érik el. szigorú etikai követelmények vezérlik tevékenységüket. Nyilvánvaló, hogy a vezetés mint szakma megfelel e kritériumoknak.

A vezetés mint szakma összetevői: Irányítás → a vezető az az ember, aki megmondja másoknak, hogy mit csináljanak, és azok lelkesen végigcsinálják, amire a vezető (a szervezet érdekében) igyekszik rávenni őket. Politika → a vezetés eredményességéhez a szervezeten belül és kívül is kapcsolatok kiépítésére, koalíciók alakítására, ésszerű kompro- misszumok megkötésére van szükség.

A vezetés kettős funkciója

A vezetés alapelemei

A vezető belső környezete

A vezető külső környezete

A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése: XIX. sz. vége, XX. sz. eleje F. W. Taylor „a tudományos vezetés atyja” DE! Már a Bibliában Mózes II. könyvének 18. fejezetében minden benne van a vezetés lényegét illetően (kis túlzással).

A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 2. Megjelenik benne: a vezetői tevékenység monopolizálásának, az „egylépcsős” vezetésnek a tarthatatlansága ott, ahol nagyobb tömegű beosztottakról van szó. Jethró főpap meggyőzően bizonyítja, hogy szükség van a vezető hatáskörök egy részének delegálására, tehát a többlépcsős rendszer kialakítására a döntéseknél („nem végezheted el azt egymagad”);

A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 3. A vezető három lényeges funkciója, feladata: a célok kitűzése („add tudtokra…a tenni valót, a melyet tenniök kell”) az eszközök meghatározása („add tudtokra az utat, a melyen járniok kell”) a szabályozás („És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre”);

A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 4. a szervezeti struktúra létrehozásának szükségessége; a lineáris szervezeti forma karrierje több mint háromezer év után sem ért véget („ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké”); a vezetők kiválasztásának alapvető szempontjai („derék, istenfélő, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést”); a kollektív felelősség elve („így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák”).

A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 2. 1. A klasszikus vezetéselméleti irányzat F.W.Taylor H.Fayol 2. A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat E. Mayo D. McGregor K. Lewin 3. A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) C. I. Barnard C. Argyris March és Simon

A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 3. 1. F. W A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 3. 1. F.W.Taylor (1856-1915) Fő kutatási területe: a tudományos munkaszervezés „Melléktermékként” fogalmazta meg vezetési alapelveit: a vezetőknek tudományos alapon kell kiválasztaniuk a munka szempontjából leginkább megfelelő munkásokat és alkalmazottakat; betanításuk is tudományos alapon történjen, a vezetésnek tudományos alapon szabályoznia kell a munkavégzés minden elemét, a vezetők és beosztottak „szívélyes egyetértésben dolgozzanak egymással, a munkát és a felelőséget meg kell osztani a vezetők és a végrehajtók között.

A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 4. 1. F. W A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 4. 1. F.W.Taylor (1856-1915) A négy alapelv a vezetők négy feladatához kapcsolódik: munkatársak kiválasztása, munkatársak betanítása, együttműködés a munkatársakkal, munkamegosztás és felelősség-megosztás a vezető és a beosztott között.

A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 5. 2. H A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 5. 2. H. Fayol (1841-1925) Arra az emberre figyelt, aki a feladatért a felelőséget viseli, a vezetőre A vállalati vezetést tekintette lényegesnek, melynek öt fő funkcióját határozta meg: tervezés szervezés rendelkezés koordinálás ellenőrzés

A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 6. 2. H A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 6. 2. H. Fayol (1841-1925) Megalkotta a vezetés 14 alapelvét 1916-ban elsőként fogalmazta meg a rendszeres vezetőképzés szükségességét Fontos megállapítása a szakmai és vezetési ismeretekről ill. képességekről és ezek arányáról: minél magasabban helyezkedik el valaki a szervezeti hierarchiában, annál fontosabb a vezetői felkészültsége és kevésbé fontos a szakmai képzettsége! Rendszerezte a vezetői tulajdonságokat

A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 7. 2. H A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 7. 2. H. Fayol (1841-1925) Fayol vezetői „tulajdonságai”: fizikai állapot (egészség, kedv) értelmi képesség erkölcsi tartás műveltség műszaki ismeret (szakismeret—alacsonyabb szinten) tapasztalat vezetési képesség (fölfelé haladva egyre inkább!)

A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat 1. E. Mayo (1880-1949) Human Relations irányzat megteremtője, az embert és a csoportmunkát helyezi előtérbe, tagadja, hogy a gondolkodás csak a vezetők feladata és a munkásoknak a végrehajtás a feladata, a vezetők társadalmi összefüggésrendszerben dolgoznak, a vezetői munka hatékonyságát pszichológiai tényezők befolyásolják!

A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat 2. 2. D.McGregor X ésY elmélete, amely kétféle vezetői előfeltételezést mutat be 3. K. Lewin vezetési stílusok az egyéni magatartás csoporteljárással történő megváltoztatása

A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) 1.C.I.Barnard a szervezet a társadalmi kapcsolatokban működő emberek által jön létre, a siker függ a szervezeten kívül működő emberektől a szervezetben dolgozók nemcsak egyszerű tagjai a szervezetnek, hanem annak funkcionális részei, a formális és informális szervezetnek dinamikai egyensúlyban kell lenniük. 2. C.Argylis a szervezet részéről támasztott követelmények és a normális személyiség struktúrája között konfliktus van, megoldás: motiváció!

A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) 2. 3. J.March és M.A.Simon a szervezet egy input-output rendszer, a környezetükkel bonyolult kapcsolati rendszert alkotnak, a különböző tényezők (egyének, csoportok, magatartásformák, motivációk, célok stb.) összehangolása szükséges, a döntési szféra sohasem korlátozódik a vezetői apparátusra, a gyakorlatban a szervezet minden tagja döntéshozónak tekinthető.

2. Menedzsment és vezetés

Menedzsment és vezetés fogalmak: két olyan fogalom, amelyet sokan azonosnak, sokan pedig különbözőnek tartanak a probléma kapcsán célszerű az angol nyelvű kifejezésekből kiindulni

Management és Leadership célok kitűzésének és megvalósításának folyamata az öt menedzsment-funkció által humán, pénzügyi és anyagi források felhasználásával. A menedzser tehát a szervezetet működteti, mint rendszert, beleértve a szervezet személyi és tárgyi elemeit egyaránt. Leadership személyek és csoportok befolyásolási folyamata a célok meghatározása és megvalósítása érdekében. A leader (vezető) tevékenysége tehát az emberekre irányul, az egyént, illetve a csoportot befolyásolja, motiválja a célok érdekében

Management és Leadership Management funkciók Tervezés Szervezés Személyügyek Irányítás Ellenőrzés Leader funkciók Nevelés Tanácsadás Ítéletalkotás Képviselet

Management és Leadership A vezetés alapjában a személyes magatartásformákról és viselkedési mintákról szól. Érzelmekre hagyatkozik, azt kutatja, hogyan tudja az embereket egy vízió mögé felsorakoztatni és arra inspirálni, hogy e vízió megvalósításában hatékonyan közreműködjenek. Management egy lényegében állandósult folyamat. A szervezeti élet olyan összetett elemeivel foglalkozik racionális alapon, mint a problémamegoldás, költségvetés, controlling, stb.

Menedzsment és vezetés szükségessége Az emberek hatékony irányításához mind a menedzseri készségekre, mint a vezetői képességekre szükség van. A kihívás a két készség adott szituációban történő egyidejű és megfelelő alkalmazásában rejlik, mely végül sikeres eredménnyel zárul.

3. Vezetővé válási modellek

Vezetővé válási modellek: A karizma Az erőszak-behódolás modellje A születési előjog A rokonszenv és a bizalom elve A választás módszere A képzettség, a képesítés szerepe A tulajdonság elmélet A kontingenciaelmélet A véletlen szerepe Szociológiailag preferált jegyek Hatalmi csoporthoz tartozás Alkalmasság vizsgálati eljárások

1. A karizma, a karizmatikusság ősi, mai napig is érvényesülő vezetővé válási modell a karizmatikus vezető valamilyen küldetéstudattal, különleges elhivatottsággal rendelkezik, életével, működésével az adott közösség valamilyen elemi szükségletét elégíti ki különleges erőt, kisugárzást, elkötelezettséget, mások által elfogadott tekintélyt fejez ki

2. Az erőszak-behódolás modellje a vezető szerepet fizikai erővel, különböző nyílt vagy rejtett erőszakos módszerekkel szerzik meg és töltik be gyakran ott rejlik ez a tömeges háborúk, a viszályok, az ellenségeskedések, az intrikák. a rivalizálás hátterében a személyt a hatalom megszerzése, birtoklása mozgatja az erőszak rejtett vagy nyílt formáiban kifejeződő értékek: instrumentálisak (a hatalom birtoklásával elérhető előnyök a vonzók) autonóm jellegűek (élvezetnek számít a hatalom gyakorlása) egocentrikusak (saját maga és családja számára jelent előnyöket a hatalom) behódolást, nagyfokú engedelmességet követel a beosztottaitól

3. A születési előjog a rokonság és vérségi kapcsolatok érvényesülése a vezetővé válásban legősibb változata az elsőszülöttséghez fűződő jog (királyutódlás) ezen kapcsolatok túlzott érvényesülése a vezető állásokba jutásban: a nepotizmus

4. A rokonszenv és a bizalom elve a közös neveltetés, a közös élmények és ismertség, bizalom érvényesülése a vezető választásában modern demokráciákban is gyakori, hogy vezető államférfiak régi iskolatársakat vesznek maguk mellé felelős állami hivatalok élére demokratikus kontroll ellensúlyozhatja ezt a kiválasztási gyakorlatot

5. A választás módszere az athéni demokráciában alkalmazták először (Kr. előtt 443-429 Periklész) később az egyház (pápaválasztás), majd kiszélesítve a reformációval kialakult egyházak (a lelkész, a püspök, a tanítók) a polgári demokráciákban közigazgatási elöljárók, pártok tisztségviselői kaptak így megbízást

6. A képzettség, képesítés szerepe (szakmai kompetencia) a társadalmi és gazdasági fejlődés a XIX. század második felében olyan szintre jutott,hogy az irányítás az igazgatás vezető tisztségei megkövetelték a megfelelő képzettséget Magyarországon 1883-ban vezették be először a képesítési előírásokat közalkalmazottakra ma a vezetői állásokba jutásnak egyik fontos feltételévé vált a felsőfokú képzettség megszerzése

7. A tulajdonság elmélet a XX. század első felében világossá vált, hogy a felsőfokú végzettségűek száma nagyobb, mint a betölthető vezető állásoké átni lehetett, hogy a vezetéshez valami más is szükséges a figyelem ráirányult a vezetéshez szükséges különböző képességekre és tulajdonságokra megjelentek a vezetéssel kapcsolatos különböző tulajdonság listák

8. A kontingencia elmélet ( „ha…akkor…” elméletek) ezek az elméletek a tulajdonságelmélet gyengeségeit pótolják a vezető személyiségtényezőit és tevékenységének helyzeti meghatározóit vetíti egymásra fontosabb tételei a következők: a csoport eredményessége attól függ, hogy a csoport sajátos helyzetében vezető stílusa helyén való-e vagy sem a legtöbb ember alkalmas a vezetésre bizonyos helyzetekben, míg más helyzetekben a vezetésre alkalmatlan a leghatékonyabbnak ígérkező vezetői stílus típusát az határozza meg, hogy a csoport helyzete mennyire teszi lehetővé a vezető számára, hogy a csoport tagjaira befolyást gyakoroljon

9. A véletlen szerepe W. Mills amerikai szociológus kiterjedt elemzést végzett az amerikai vezető körök tagjairól (Az uralkodó elit) úgy találta, hogy a vezető elit tagjai pozícióba kerülésük körülményei között kb. 60%-os arányt a véletlennek tulajdonítottak a véletlen kiválasztódásra is érvényes, mint az életünket kísérő és meghatározó minden A véletlenre, hogy rendszerint azokat találja meg, akik erre fogadó készek, vagyis bizonyos külső és belső előfeltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy valamilyen lehetőséget valóra váltsanak

10. Szociológiailag preferált jegyek lehetnek a következők: életkor, nem, lokális tagság, korábban származás, politikához való viszony, jelenleg inkább a politikamentesség

11. Hatalmi csoporthoz tartozás hatalmi csoport sokféle lehet (politikai erő, szakmai monopólium, érdekközösség, rokonszenvi klikk, stb.) mindegyik csoport „favorizálja” a saját embereit, saját jelöltjeit különböző pozíciók betöltése során esetenként az eszközökben sem válogatnak

12. Alkalmasság vizsgálati eljárások különböző alkalmasság-vizsgálati eljárások is kidolgozásra kerültek ezek különböző pszichológiai és egyéb alkalmasság-vizsgálati eljárások

Ferenczné Szarvas Anikó KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Ferenczné Szarvas Anikó