A munka fogalma és társadalmi jelentősége Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. Február 24.

„Munkatársadalom” elmélet Legfőbb társadalomszervező erő/elv a MUNKA Struktúra meghatározás Társadalmi integráció „munkaparadigma” társadalomba és kultúrába ágyazott Makroszinten: foglalkoztatás kérdésének jelentősége

A „Munkatársadalom” elmélet kritikája Új társadalomszervező elvek: Fogyasztói társadalom Szabadidő társadalom Információs társadalom Munka tartalmának megváltozása A munkaszervezés új módjai

Napjaink trendjei Foglalkoztatási trendek Egyének munkával kapcsolatos attitűdjei Politikai gondolkodás és foglalkoztatáspolitikai tervek Az élethez szükséges anyagi erőforrások előteremtésének eszköze még mindig a munka A munka társadalmi jelentőségének továbbéléséről tanúskodik

Munkaértelmezések I. Ideológiai értelmezés: A munka értékkel bír, ami a politikai-ideológiai használatból adódik. Értelemmel felruházott, és ez az értelemkapcsolás befolyásolja az egyének magatartását. Pozitivista értelmezés: A munka értelme adott, valós, igazi jelentéssel bír. Hermeneutikai nézőpont: A munka jelentése nem eleve adott, nincs magától értetődő értelme vagy értéke. A munkáról szóló tudás néha hamis, a valóságot pedig ennek megfelelően fikcióval szervezik meg. (Dalminé 1994)

Munkaértelmezések II. A munka magában foglalja a szellemi és fizikai munkát, kiemeli, hogy célorientált tevékenység, melyben a célok a szükségletek kielégítésére irányuló javak és szolgáltatások előállítására irányulnak (Giddens 2003). Az ember és természet közötti kölcsönhatás része a munka, egyfajta értékteremtő, értéktermelő tevékenység. Azon túl, hogy alapvető szükségletek kielégítéséhez járul hozzá, az egyén számára a munka más szempontból is jelentőséggel bír: értékteremtés (Marx 1961).

Munkaértelmezések III. A munka jellemzői: Ember és természet közötti kölcsönhatás Célorientált „a fej és a kéz tevékenysége” Értékteremtő Az ember és természet közötti különbségtétel eszköze (Fukász 1965)

A munka társadalmi jelentősége I. Társadalmi integráció eszköze Szocializációs szerep (Giddens 2003) Társadalmi kapcsolatok építésének eszköze A társadalom esszenciális összetevője (Schumacher 1991) A munka gazdasági szerepe A munka, mint norma A munka, mint a felnőtt lét küszöbe (Straub 2007)

A munka társadalmi jelentősége II. A (legális) munka hiányának következményei: Munkanélküliség Fekete foglalkoztatás Instabilitás Kiszámíthatatlanság Bizonytalanság (Társadalmi) költségek

A munka pszichológiai jelentősége I. Stabilitás Státusz Identitásteremtés Önbecsülés Aktivitási szint / Hasznosság érzés Változatosság Társadalmi integráció (Idő) struktúra Nevelés, személyiség formálás

Munkapszichológiai elméletek I. A munka mint a szükséglet kielégítés eszköze: Célorientált tevékenység Fontos a célok meghatározása Cél a szükségletek kielégítése Motivációs tényezők létét feltételezi

Munkapszichológiai elméletek II. Herzberg kéttényezős modellje Mely tényezők befolyásolják a munkával való elégedettséget? Higiénés tényezők: hiányuk elégedetlenséget szül, amiből egyenesen következik, hogy romlik az egyén munkához való viszonya. Motivátorok: Hiányuk nem okoz közvetlenül elégedetlenséget, de mindenképpen szükségesek az elégedettséghez. Jelentősége még: rámutat, hogy a munka a társas érintkezés, valamint a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának a színtere.

Munkapszichológiai elméletek III. Maslow: a szükségletek hierarchiája Növekedésalapú motívumok Hiány motívumok

Munkapszichológiai elméletek IV. Toffler: a munka mint a szükségletek kielégítésének eszköze Közösség iránti igény Struktúra iránti igény Fontosság iránti igény Jahoda: A munka funkcionális megközelítése Manifeszt (kézzel fogható, tárgyiasult) funkciók Látens (rejtett, mögöttes) funkciók Jelentősége még: A szociális érintkezés színtere; távlati célok elérésének eszköze; a társadalmi státusz kialakításának eszköze

Munkapszichológiai elméletek IV. Warr „vitamin”-modellje „Rossz” munka „Jó” munka: Pszichológiailag nem megterhelő Magas jövedelemmel jár Változatos Magas szintű szakmai tudás felhasználására nyújt lehetőséget Társadalmilag elismert Megfelelő a munkahelyi légkör Stabil

Munkapszichológiai elméletek V. Warr „vitamin”-modellje „Vitaminok” – a mentális egészséget befolyásoló tényezők: Tevékenység feletti kontroll A képességekkel való „élés” Célok kitűzése Változatosság Átláthatóság Jövedelmezőség Biztonság Munkahelyi társas kapcsolatok A végzett munka társadalmi megbecsültsége

Munkapszichológiai elméletek VI. Warr „vitamin”-modellje AD „vitaminok” Túlzott jelenlétük a mentális egészség ellen hat Elemei: a tevékenység feletti kontroll, a képességek kiaknázásának lehetősége, a célok kitűzése, a változatosság, az átláthatóság az interperszonális kapcsolatok

Munkapszichológiai elméletek VII. Warr „vitamin”-modellje CE „vitaminok” Bármilyen mértékben is vannak jelen, nem okoznak mentális károkat. Elemei: a jövedelmezőség, a fizikai biztonság, a társadalmi megbecsültség Kritikája: „vitamin” hiány?

Köszönöm a figyelmet!