Kovács Róbert főiskolai docens www.localmonitoring.eu office@localmonitoring.eu

A közösségi gazdálkodás alapjai I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikája IV. Az unió gazdaságpolitikai eszközei V. Magyarország és az unió

Szakirodalom Pupek Emese: Az európai integráció története és szakpolitikái, BKF Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG Európai közjog és politika, Complex Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról

http://ec.europa.eu/publications/booklets/others/58/timelline2007/hubd.pdf http://www.europadiary.eu/docs/Edito_hu.pdf http://www.europadiary.eu/docs/teachers_hu.pdf ec.europa.eu/budget/publications/budget_in_fig_en.htm http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graphToolClosed.do;jsessionid=9ea7971b30df6bc6f3e63ab44308a7e4acd4bb9e03aa.e34RaNaLaN0Mc40LcheTaxiLbxmNe0?tab=graph&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tsieb010&toolbox=legend

Számonkérés - előadások TESZT – december utolsó óra: 2010. 12. 14. - Eredmény: kb. két hét Kötelező irodalom a vizsgára: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG ‘06 I.1 és III.1 fej. Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról, MKOGy’05 I/1-4, 6-7 és II/8-19 NEM kell: jog, eü, okt. kult. bel.ig.ü. EC.EUROPA.EU – szakpolitikák, EU újdonságai

Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése A. A keretek Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése

1. Az unióról általában

Mi az Európai Unió és miért jött létre? Bevezetés Mi az Európai Unió és miért jött létre?

Az unió kiépülése, integrációs lépcsőfokok Szabadkereskedelmi térség '57 Vámunió '68 Ipar Mezőgazdasági vámunió: államok közötti forrásátcsoportosítással Egységes (belső) piac ?? Gazdasági unió ?? Politikai unió ??

A második világháborút közvetlenül követő évek 1945-57: - politikai, katonai stb. szervezet-kezdemények Európa Parlament, NATO szén és acél: a háború legfontosabb kellékei, AZ EGK SZERVEZETI KÍSÉRLETE atom: a jövő - EFTA: konkurrens gazdasági szervezet

A szabadkereskedelmi társulás elemei EGK  EU:okok, elmélyülés gazdasági alapszabadságok: tőke, személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása

Az Unió fejlődése 2. Külső, politikai hatások Belső gazdasági változások Csatlakozások 1949- Fr-D kiegyezés / két pólusú világ (az unió a 3.?) 1957: Római szerződés 1968: Vámunió 1979: első, közvetlen, EP választás 1957: BeNeLux, D,Fr., It. 1973: Írorsz., GB Dánia 1988: a diplomáciai kapcsolat felvétele Magyarországgal 1992: Maastricht aláírása (EU létrejötte) 1981: Görögo. 1986: Sp., Portugália 1990: a Keleti blokk összeomlása,az USA az egyetlen szuperhatalom 1995: Schengen-i egyezmény (külső-belső határok) 1995: Svédo., Ausztria, Finno. 1999: Euro mint elszámolási pénz (2002: készpénz) 1997: Amszterdam aláírása (1999) (európai integráció) 2004: Mo., Málta, Ciprus, Lengyelo.,Észto., Slovákia, Letto., Cseho. Slovénia, Litvánia, 2008/9: Világgazdasági válság:gazdpol-i korszakváltás 2007: Lisszaboni szerződés (2009)(EU Alkotmány) 2007: Románia, Bulgária

EU tagok http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidate-countries/index_hu.htm

Az unió bővülése 1957: B, Fr, Nl, L, D, I 1973: Dk, Gb, Íro. 1981: Gr 1986: P, E 1995: A, SF, S 2004: Cy, Cz, Észto., Pl, Letto., Litv., H, Málta, Sk, Sl 2007: Bg, Ro ??? Ny-Balkán ??? Izland, Norvégia, Svájc ??? Tr, Oroszország Az unió bővülése

2. Gazdasági keretek

A világ nagyobb gazdaságai 9 A világ nagyobb gazdaságai FORRÁS: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága

Az unió gazdasága Az Unió súlya a világban: EU népessége=USA+Oroszoország népessége A világon megtermelt javak 1/3-át az EU adja EU GDP-je nagyobb mint az USA-é (3. szektor) EURO a 2. legfontosabb pénznem Helyzetkép ágazatonként: gazdaság: legnagyobb exportőr, és importőr Kína, és USA legfontosabb tárgyalópartnere

Az unió gazdasága: főbb mutatók Mezőgazdaság (KAP): legköltségesebb, az EU GDP-jének 1,5 %-át adja (aktív keresők 5%-át teszi ki) Kutatás, fejlesztés: cél a GDP 3%-át erre költeni 2010-ben (USA: 2,76% Japán: 3,12%) Sajátosságok: az integráció rögös útjai - a nemzetállamok problémája, hatása - 4 forgatókönyv Versenyképesség – válság és az EU Globalizáció (kihívás)

Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 1.1 Az unió létrejöttének okai: Integráció, gazdasági együttműködés 1.2 Globalizáció - USA? 1.3 Nemzetközi verseny USA, Japán, Kína Területek: pénzügy, gazdaság, kutatás, …

Globalizáció Tartalom - minősítés Kezdetek Nyertesek – vesztesek: 3. világ nem részesül a globalizáció pozitív hatásaiból Stratégiák – következmények Verseny és / vagy együttműködés Europaizálódás: gazdasági akadályok lebontás

Globalizáció I. – A fogalom Definíció: meghatározások: nemzetközi monopóliumok szabályok-szokások egyetemessé válása … Globalizáció és versenyképesség: mutatók

Globalizáció II. - Időben (1) ősi társadalmak, rézkor:  egyedi áruk, távolsági kereskedelem (2) újkor:  egyedi termékek, divat- és luxuscikkek .. (3) kortárs, modern társadalmak, XX-XXI. sz.:  versenyképes termékek termelési helyszínek: profit-maximalizálás, globális telephelyválasztás  nincsenek egyedi termékek (?)

Globalizáció III. – A gazdaság Gazdaság szerkezete: vállalkozások mérete, vállalkozások felépítése Gazdaság: termelési rendszerek: autarchianyitott gazdaságok (Gazdaság) politikai környezet: nemzetközi kapcsolatok intenzitása, együttműködés, gátak, ösztönzők Technológia – anyagi kultúra

Globalizáció IV. – Egyéb rendszerek Pénzpiacok tőke mérete finanszírozási konstrukciók internet Társadalom: hierarchia, komplexitás Közszektor/állam Súly / Beavatkozás / politikák Harc a befektetőkért: politikusok sikere (1.) Árfolyam, mint fegyver: politikusok sikere (2.) […]

A nemzetközi pénzügyi rendszer Egy 2002-es dokumentumban az EU a következőket jósolta: A nemzetközi pénzügyi piacok integrációja: sok szereplő, folyamatos kereskedés A Breton Woods (ellenőrzött árfolyamok) helyett 3 valuta szabad lebegése Tőkepiac-harmonizáció Megtakarítás-készlet: minél jobb megtérülés és kockázatdiverzifikáció Növekvő tőkeáramlás, jelentős direkt tőkebefektetés Összetettebb, szélesebb spektrumú pénzügyi szolgáltatások Megújuló nemzeti és nemzetközi környezet: fórumok, szabályok

Globalizáció V – Kihívások Oroszország: Energia és nyersanyagbázis Kína, India, DK Ázsia: Olcsó termelés, olcsó termékek USA: Agresszív nagyhatalmi allűrök Rivális termékek, technológia Gépipar: repülőgépgyártás Mezőgazdaság Támogatási rendszerek, GATT / WTO

Globalizáció VI./1 – Az unió (mint a tagok) válasza Gazdasági  Politikai együttműködés Eredeti cél: diplomáciai, regionális, katonai Aktuális cél: gazdaság politika-nemzetközi verseny Eszközök: nemzetközi gazdasági, politikai integráció Versenyképes méret: Gazdasági-politikai erő (nemzetközi súly) Belső kereslet, fejlődési motor Technológiai centrum

Globalizáció VI./2 – Az unió (mint a tagok) válasza Az integráció megvalósítás intenzív szakaszok, majd visszalépés Aktuális állapot Ellentmondásos, több fázisos integráció nemzeti kormányok szerepe, súlya (közös) prioritások Integráció kiépülése: A négy szabadság megvalósulásának mértéke Irány a föderáció?

B. Az unió gazdaságpolitikája

3. Az integráció indoklása

Kihívások Belső Külső Intézmény Kiépítés Egységes megjelenés Gazdaság Gazdasági unió (harmonizáció, versengés) Globalizáció Politika Politikai unió Nemzetközi hatalmi struktúrák Társadalom Demográfiai folyamatok, Egyenlőtlenség Bevándorlás Biztonság Pl. Potenciális nemzetek, nemzetiségek közötti konfliktusok Radikális iszlám Energia hordozó Élelmiszer Környezet Éghajlat átalakulásának következményei Globális felmelegedés

Folyamatok Tendenciák: Intenzív és extenzív integráció Az egyes országok politikai és gazdasági szuverenitása csökken Legtöbb helyen reziduális alapon határozzák meg a közösségi szintű feladatokat (kivéve például: agrárpolitika, monetáris politika) Az uniós gazdaságpolitika két legfontosabb vetülete: Egyre több nemzeti feladat közösségi szinten jelenik meg. Az új közösségi feladatok ellátásában a tagországnak részt kell vállalniuk.

Az unió gazdaságpolitikája 1. Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 2. Belgazdaság - az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac 2.3 Belső falak lebontás 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer 3. Gazdaságpolitika - versenyképesség

Belgazdaság – az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac: szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.3 Belső falak lebontás: Szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer

III. Az unió gazdaságpolitikája A lisszaboni szerződés Hatékonyság: - Egyszerűbb intézményrendszer - Jogérvényesülés Emberi jogok: - Szabadság, szolidaritás, egyenlőség, méltóság, igazságszolgáltatás, polgári jogok Globális partner: - Európai érdekek képviselője - Európai Tanács állandó elnöki tisztsége Demokrácia: - Parlament nagyobb szerepe - Polgárok nagyobb szerepe - Ki lehet lépni az EU-ból

Személyek és feladatok az EU-ban

Nemzetgazdasági terület Ágazati politikák áttekintése Tranz-verzális Gazdaság politikák Pénzügy politikák Nemzetgazdasági terület Belső piac Regionális politika Agrár/élelmiszer/halászat Ipar politika és építőipar Kereskedelem Szálláshely/turizmus Szállítás/közlekedés Ingatlan Monetáris politika Adó Vám Biztonság Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Egyéb közszektor EU szintű Nemzeti szintű

Az unió gazdaságpolitikai eszközrendszere Intézményrendszer Parlament, Bizottság, Miniszterek tanácsa Pénzügyi eszközök Bevételek: tagállami befizetések, uniós adók,vám Kiadások: Hivatal, gazdaságpolitika, szakpolitikák Ellenőrzési rendszer A pénzügyi eszközrendszer megújítása

4. Szakpolitikák

Monetáris Unió – Csatlakozási kritériumok Árstabilitás: inflációs ráta max. 1,5 %- val nagyobb Kamatlábak: max. 2 % eltérés Hiány: költségvetési hiány GDP 3%-a alatt legyen Államadósság: max. GDP 60%-a Átváltási árfolyam- stabilitás

Monetáris Unió - EURO

Integrációs előnyök és hátrányok Kereskedelemteremtés Kereskedelemeltérítés Hatékonyságnövekedés Méretgazdaságosság Erősebb verseny (K+F kényszer) Lehetséges következmények: dezinfláció, nagyobb gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Negatívumként jelentkezhet külső egyensúlytalanság.

A közös agrárpolitika Common Agricultural Policy (CAP, KAP) Alapítás: 1957. Római Szerződés, 39. cikkely (1958. alapelvek elfogadása) Célja: termelékenységnövelés, stabilizáció,termelők védelme, világpiaci expanzió, élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása Alapelve az egységes szabályozás, közösségi preferencia érvényesülése, közös piac kialakítása, közös piac- és struktúrapolitika, és egységes agrártámogatási rendszer működtetése.

A KAP alapelvei 1. egységes piac elve 2. közösségi preferencia elve 3. pénzügyi szolidaritás elve 1962. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

A KAP pillérei Agenda 2000 (Berlin) 1. közös árak: manipulált árakon keresztüli szubvenció (állami intervenció). Túltermelésre ösztönöz, nagyon költséges. 2. védett belső piac: vám és nem vámjellegű akadályok, részben szükséges következménye az előző pontnak 3. exportszubvenciók: offenzív világpiaci magatartás, de: GATT, illetve WTO megállapodások óta ez kevésbé jellemző. Eredmény: túlbiztosított és drága rendszer. Negatív struktúrapolitika, nincs modernizáció. Eltérő helyzetben a kis és nagytermelők. Agenda 2000 (Berlin) európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása

A közös piac fontosabb szabályozó eszközei Külső védelem Intézményes árak Exporttámogatásexport-visszatérítés Intervenció Termelési támogatások Közvetlen termelői kifizetések

Reformok Korábban: Kvótarendszer, kényszerugaroltatás Beavatkozási ár csökkentése Párhuzamosan a közvetlen támogatásokra való áttérés (1992-től). Exportszubvenciók mérséklése A támogatások szociálpolitikai jellegűek (újabb cél volt a kisebb farmok hangsúlyosabb támogatása), de facto a munkanélküliség alacsonyan tartására irányulnak, miközben a források 70 százaléka az agrártermelők leggazdagabb 20 százalékához vándorol. A CAP stabilizálta az agráriumból élők életszínvonalát, de nem járult hozzá a modernizációhoz.

Regionális politika Uniós költségvetés közel egyharmadát emészti fel Európai szolidaritás Stabilitás Kohézió Fő feladatai: egyenlőtlenségek mérséklése elmaradott térségek felzárkóztatása településfejlesztés, vidékf., területrendezés

Regionális politika Nagyvárosi régiók Rurális térségek Halászatból élő térségek Válságba jutott ipari övezetek támogatása Határmenti övezetek támogatása Speciális adottságú térségek Ritkán lakott térségek

Regionális politika kialakulása 1957. Római Szerződés 1958. ESF (Európai Szociális Alap) és EAGGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) 1975. ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap) 1986. új alapok 1988. átalakítás 1992. Maastrichti Szerződés 1994-1999. FIFG 1999. megreformálás

Eszközök Strukturális alapok: Európai Szociális Alap (munkapiac) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (mezőgazdasági területek felzárkóztatása) Európai Regionális és Fejlesztési Alap (regionális kohézió támogatása) Halászati Pénzügyi Orientációs Alap Európai Kohéziós Alap: közlekedési, infrastrukturális fejlesztések támogatása Európai Beruházási Alap (EBB által) Elvek: szubszidiaritás és decentralizáció (finanszírozás és felelősség) Eredmények: erőfeszítés nő (strukturális és kohéziós támogatás a 2000-2006-os költségvetés 38 százaléka, ami csupán az Unió teljes GDP-jének 0,5 százalékát teszi ki, következmények nem látványosak, a felzárkózatás nem sikerült a közös regionális politika évei alatt)

Regionális politika fő célkitűzései 1. A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (külön kategóriaként: Phasing out) 2. A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása 3. Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikáinak modernizációjának támogatása

Regionális politika alapelvei koncentráció programozás szubszidiaritás decentralizáció partnerség addicionalitás

Közlekedéspolitika Általános célok: liberalizációs intézkedések átmenő és nemzetközi forgalom harmonizáció szolgáltatások szabad mozgása és a hatékonyság javítása szolgáltató vállalatok más tagállamokon belüli működése minőség javítása integrált közlekedési rendszereken keresztül EU és harmadik országok közötti kapcsolatok javítása Legfontosabb: fenntarthatóság egyensúly a vasút, közút, légi és vízi közlekedés között Gazdaságossági szempontok

Közlekedési hálózatok

5. Az unió pénzügyei

A közös költségvetés A költségvetés bevételeit képezik: Tradicionális bevételek: – vámbevételek – agrárbevételek (2%-ra csökkent) Forgalmi adó egy része, GNP-forrás: maximum a GDP 1,27 százaléka (2000-06) Bírságok, illetékek stb. Az uniós költségvetés nem lehet deficites! Bizottság elkészíti, Minisztertanács megvitatja és elfogadja, Parlament módosító indítványokat tehet.

Az unió bevételeinek alakulása http://europa.eu/abc/budget/working/index_hu.htm

Pénzügyi eszközök -Bevételek Tagállami befizetések, uniós adók (ÁFA, vámok)

Pénzügyi eszközök - Kiadások Hivatal, általános gazdaságpolitika, szakpolitikák - Éves költségvetés van Közös Agrárpolitika – 42,6% Strukturális Intézkedések – 36,4% Belső politikák - 7,9% Külső fellépések – 4,5% Igazgatás – 5,5% Csatlakozási előkészületek – 1,9% Kompenzáció – 1,2%

Az unió költségvetése: kiadások

Kiadások - 2009

Költségvetés - 2010

Pénzügyi eszközök - Ellenőrzési rendszer - A Bizottság készíti elő, A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését (okt. 5-ig) Végrehajtásáért a Bizottság, A végrehajtás ellenőrzéséért a Számvevőszék felelős („Unió pénzügyi lelkiismerete”) - Szempontok: Számviteli, adminisztratív, morális

Pénzügyi eszközök - A pénzügyi rendszer megújítása Agenda 2000: - CAP (47%) -Strukturális műveletek (33%) - Belső politikák (6,5%) - Külső tevékenységek (6,5%) - Adminisztratív kiadások (5%) - Tartalékok (1-2%) - Előcsatlakozási eszközök - Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002-től) Az Agenda 2000 elfogadásával a közösségi költségvetés határozza meg a közösségi politikák alakulását, és nem fordítva.

6. Az unió gazdasági-pénzügyi intézményrendszere

Intézményrendszer 1.1 Parlament (Strasbourg) Unió állampolgárainak érdekeinek képviselője (általuk közvetlenül vannak a képviselők megválasztva 2,5 évente) Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését Parlament hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját új tagállamok belépése esetén a csatlakozási szerződésekhez is hozzájárulását kell adnia

Intézményrendszer II. 1.2 Bizottság (Brüsszel) - 20 tag (5 évre) - funkciók: javaslattevő, döntés előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző 1.3 Miniszterek tanácsa (Brüsszel) - EU elsődleges, döntéshozó, jogalkotó szerve 2-6 alkalommal évente tagjai a tagállamok kormányainak képviselői (általában az adott témáért felelős miniszterek)

7. Magyarország és az unió

V. Magyarország és az unió A magyar gazdaság helye az unióban a külforgalom négyötöde uniós támogatások: GDP 3,5 % Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között Közös EU-versenytörvény, Egységes pénznem A környezetvédelmi irányelvek összehangolása Közös agrár- és halászati politika

V. Magyarország és az unió – Előnyök - hátrányok Egy tanulmányból a csatlakozással kapcsolatos feladatokról

V. Magyarország és az unió - A hazai szabályozás Uniós jog átvétele Az EU szervei képezik a magyar külpolitika fő színterét

V. Magyarország és az unió - Nemzeti fejlesztési terv foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése gazdaság,közlekedés,társadalom megújulása, környezet és az energetika,területfejlesztés és az államreform feladatai

A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere Az intézményrendszer 3 szinten épül fel: KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság OPERATÍV PROGRAM Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek PROGRAMON BELÜL

A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere 2004-2006 Kifizető Hatóság Monitoring Bizottság Irányító Hatóság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek

A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere 2004-2006 Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Főosztály (Irányító Hatóság) Monitoring Bizottság Pénzügyminisztérium (Kifizető Hatóság) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Közreműködő Szervezet) Környezetvédelmi projektek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Közreműködő Szervezet) Közlekedési projektek Lebonyolító Testületek és végső kedvezményezettek

Fejlesztéspolitikai intézményrendszer 2007-2013 PARLAMENT KORMÁNY FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ TESTÜLET NEMZETI FEJLESZTÉSI TANÁCS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Irányítóhatóságok 6+1 db …… Közreműködő szervezetek REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 7 db …. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK

Köszönöm a figyelmet! További információ: www.localmonitoring.eu Robert.kovacs@localmonirtoring.hu

Melléklet

Integrációelméletek, integrációs formák, előnyök és hátrányok Liberális és neoliberális iskola munkamegosztás-elméletek konfliktuselméleti iskola dirigisták funkcionalisták

Integrációs formák Preferenciális vámövezet (kedvezmények) 2. Szabadkereskedelmi terület (liberalizált kereskedelem) 3. Vámunió (egységes kereskedelempolitika) 4. Közös piac, egységes piac (termelési tényezők szabad áramlása, szabványosítás) 5. Gazdasági unió (gazdaságpolitikák integrációja, közös pénz) 6. Politikai unió

Regionális politika témái Vállalkozástámogatás Pénzügyi tervezés Együttműködés és hálózatba szervezés Egészségügy Információs és kommunikációs technológiák Kultúra Foglalkoztatás és oktatás Idegenforgalom Energia Kutatás és innováció Környezetvédelem és éghajlatváltozás A legkülső régiók Közlekedés Értékelés Városfejlesztés

Célkitűzések és alapok

Eu egyeztetési eljárásai

Eu döntéshozatali eljárásai