Az informatikai szerződések dr. Ormós Zoltán Ormós Ügyvédi Iroda www.ormosnet.hu

AZ ELŐADÁS VÁZLATA A jogász szerepe IT szerződéseknél IT szerződésekről általánosságban Általános problémák, gyakori hibák Az egyes szerződéstípusok kérdései Speciális (ágazati) szabályok Gyakorlati feladat

(forrás: ismeretlen internetes népi bölcsesség) „Az informatika üzlet és az üzlet informatika” (forrás: ismeretlen internetes népi bölcsesség)

A jogász szerepe Növekvő jogászi részvétel, (talán) csökkenő jogászi idegenkedés, interdiszciplináris megközelítés Stratégia megértése, a játszmák átlátása Ügyvédi szerep: részben íródeák funkció, részben aktív szerep (tárgyaló delegáció szerves része) A műszaki kérdések és a jogi problémák kapcsolatának feltárása, kezelése Megbízó érdekeinek képviselete, de gyakran a felek közös érdekének képviselete (a műszaki emberek nem látják át a buktatókat, a jogi és üzleti kockázatokat) Kérdések tisztázása – pl. valóban van-e szükség vagyoni jogok átruházására? Jó kerítés = jó szomszéd! > jó szerződés, kivonat + nem magyar jog uralta szerződések, ünnepnap fogalom

A jogász szerepe a szerződés megkötése előtt az igények, a lehetőségek, kapacitások, források pontos felmérése, megfelelő biztosítékok beépítése mind a megrendelő, mind szolgáltató oldaláról EDS vs. Sky jogvita nagy jelentőségű ítélet háttér: Sky pert indított EDS ellen, mert állítása szerint EDS felülértékelte kapacitásait, és alul- a megrendelt rendszer telepítéséhez szükséges időt és költségeket 1. forgatókönyv: EDS rosszhiszeműen okozott kárt – 700m GBP 2. forgatókönyv: EDS hanyagságából ered a kár – 50m GBP (szerződéses max. körül) 3. forgatókönyv: az ügy bonyolultságára tekintettel nem lesz „precedens értékű” ítélet Ítélet: 200m GBP (határidők rosszhiszemű megadása) EDS: a HP vállalata. Az informatikai outsourcing üzletágat az EDS alapította közel fél évszázada. Sky: az Egyesült Királyság és Írország vezető több-csatornás televízió szolgáltatója. A 3. forgatókönyvhöz: „There is a legal axiom that hard cases make bad law.”

I. Szerződések az IT-ben Meghatározott gazdasági szektor sajátos szerződései Gyakran nem kifejezetten „informatikai” szerződés – tanácsadási szolgáltatások stb. Bizonyos fokú IT tudás elengedhetetlen a jogász számára is: A szerződéses feladatok meghatározása jelentős mértékben műszaki kérdés A műszaki / üzleti modell megértése elvárás, a megértés hiánya jelentős kockázat az ügyfél számára Informatikai szerződések és informatikai jog Kizárólag gyakorlati szempontok indokolják e fogalmak használatát, Így az elkülönülésüket is pusztán gyakorlati szempontok vezérlik: hogy mi tartozik ide, azt részben az határozza meg, hogy az informatikai cégek milyen sajátos tevékenységet végeznek, azaz amit más területen nem végeznek vagy nem ilyen volumenben végeznek (pl. szoftverhez kapcsolódó oktatás). DE itt az előadásban elsősorban a speciálisan IT tárgyú szerződésekről esik majd szó (eszközbeszerzés, IT szolgáltatások stb.) Fontos: az ilyen szerződéseket előkészítő, tárgyaló ügyvédnek értenie kell a mögöttes üzleti, műszaki kérdéseket is. Enélkül az ügyfél komoly kockázatnak van kitéve. Ezt az ügyfélnek is értenie kell - ha nem értem a szerződésben kezelendő problémát, akkor el kell magyaráznia.

II. IT szerződések sokfélesége Informatikai beszerzések Szoftverfejlesztés Licencelés (szoftver, adatbázis) Informatikai szolgáltatások karbantartás support adatfeldolgozás oktatás, mentoring stb. Kollokáció Szerverbérlet Hosting Elektronikus kereskedelem Domainregisztráció és –karbantartás A hírközlés/távközlés azonban elkülönülő terület még ma is A gyakorlati megközelítés miatt nem lehet az informatikai szerződésekről egyfajta „kimerítő felsorolást” tenni, és nincsenek „elfogadott rendszerezések” sem ezekről a szerződésekről, típusaikról. Az önkényességet nyíltan felvállalva a jelen előadásban a legérdekesebb, leginkább sajátos informatikai szerződéstípusokra kívánunk szorítkozni És nem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy ezeken kívül más szerződés ne lehetne informatikai szerződés. Mielőtt azonban az egyes szerződéstípusokra térnék, egy kitérőt kell tenni a távközlés területére. A távközlés és az informatika konvergenciáját (közeledését) régóta hallhatjuk. Ez alól az informatikai és távközlési szerződések sem kivételek, hiszen vannak átfedések: távközlési jogi szempontból távközlő hálózat a sajátcélú vagy különcélú hálózat, így pl. a LAN is, távközlési szolgáltató az Internet hozzáférést szolgáltató vállalkozás is, a távközlésben a hálózati szerződéseknek ugyanúgy része a kolokáció, ahogyan a szerverhotel/szerverfarm szolgáltatásoknak Mégis a távközlési jog igen kiterjedt önálló szabályokkal rendelkezik, ezért ellenáll annak, hogy bevonjuk az informatikai szerződések közé, marad az elkülönülés

II. IT szerződések – kötelmi jogi alapok Szerződési formakényszer Szerződés megkötése írásban, szóban vagy ráutaló magatartással szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni Szerződés alakja jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat (pl. felhasználási szerződés, kötbér kikötése) az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött

II. IT szerződések – kötelmi jogi alapok Szerződési biztosítékok olyan mellékkötelezettségek, amelyek célja a szerződés céljának megvalósulását, a szolgáltatás teljesítését biztosítani vagy a kötelezett teljesítési készségét, hajlandóságát fokozva, vagy az igény kielégítési alapját nyújtó vagyont (fedezetet) megerősítve, megnövelve Kötbér = penalty? kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni kötbér után kamat kikötése semmis kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól

II. IT szerződések – kötelmi jogi alapok Szerződési biztosítékok Zálogjog dologi jogi szempontból: olyan abszolút hatályú jog, amelynél fogva a jogosult mindenkitől követelheti igénye kielégítésének tűrését a zálogjog tárgyán kötelmi jogilag: szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely a főkötelezettség jogosultjának más jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít a zálogjog tárgyán, ha a kötelezett nem teljesítene zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés Bankgarancia szerződés a bank és a kedvezményezett között az alapjogviszony kötelezettje által a banknak adott megbízás alapján nem járulékos természetű, hanem az alapjogviszonytól független jogviszony általában viszontbiztosíték (óvadék, kezesség) fejében „Bankgaranciák háborúja”

II. IT szerződések – általános kérdések Szerződéstípus megválasztása Az IT szerződések általában atipikus szerződések: megbízási, vállalkozási, adásvétel, szállítási elemek keverednek benne Gyakori hiba a téves típusmegjelölés – tartalom szerinti megítélés Általában komplex szolgáltatások – a vállalkozás/megbízás elemei keverednek az egyes szolgáltatásokra

II. IT szerződések – kötelmi jogi alapok Megbízási és vállalkozási jogviszony Közös elemek Szerződés létrehozása: jogviszony tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges formában Szerződés tartalma: csak ellátandó feladat és határidő megállapítása, teljesítés módja megválasztható Munkavégzés folyamatossága: ált. eseti Önállóság: önálló, korlátozott megrendelői utasítások Kockázatviselés: megbízott / vállalkozó Munkavégzés helye: általában kötetlen, akár megbízó által kijelölt helyen, akár vállalkozó telephelyén

II. IT szerződések – kötelmi jogi alapok Megbízási és vállalkozási jogviszony Közös elemek (főszabályok, a szerződésben lehet eltérni) Szerződés létrehozása: jogviszony tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges formában Szerződés tartalma: csak ellátandó feladat és határidő megállapítása, teljesítés módja megválasztható Munkavégzés folyamatossága: ált. eseti Önállóság: önálló, korlátozott megrendelői utasítási jog Kockázatviselés: megbízott / vállalkozó Munkavégzés helye: általában kötetlen, akár megbízó által kijelölt helyen, akár vállalkozó telephelyén Munkaidő: nem meghatározott Munkaeszköz: saját munkaeszköz Díjazás: egyszeri alkalommal fizetett díj (megbízás lehet ingyenes is) Juttatások és jogosultságok: díj + amiben felek a szerződésben megállapodnak

II. IT szerződések – kötelmi jogi alapok Megbízási és vállalkozási jogviszony Tevékenység jellege Megbízás: ügyellátás, rendelkezésre állás (gondossági kötelem) Vállalkozás: gazdasági tevékenység (eredménykötelem) Munka ellátása Megbízás: ált. személyesen, de más is közreműködhet Vállalkozás: alvállalkozó, munkavállaló igénybe vehető

II. IT szerződések – általános kérdések Felelősségkorlátozás Felelősségkorlátozás szükségessége: szinte beláthatatlan károk lehetősége (nagyfokú támaszkodás az IT-re a vállalatok működésében pl. email leállása, adatok elvesztése MAL Zrt. felelősség Házon belüli megoldás kockázatviselése Ptk. 314. § (2) A szerződésszegésért való felelősséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. Gyakori felső korlát: szolgáltatási díjhoz igazítás Eseményenkénti, időszakonkénti korlát Kártípusokra vonatkozó korlátozás A felelősségkorlátozás az IT szolgáltatások elengedhetetlen kelléke, szükségszerű. A felelősségkorlátozásnál a hazai jogba „átkerült” jogintézményekhez külföldi jogi kapcsolódások: - német jog: reine Vermögensschäden - angol jog: pure economic loss + Bécsi Vételi Egyezmény: előreláthatóság Mindegyiknek a célja a megtérítendő károk körének szűkítése Nálunk azonban jelenleg a Ptk-ban nincs ilyen, a bírói mérlegelésre bízva Új Ptk. tervezete: „5:114. § [A kártérítés mértéke] (2) A szerződésszegés következményeként a károsult egyéb vagyontárgyában keletkezett károkat (következménykár) és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt. (3) Szándékos vagy súlyosan gondatlan szerződésszegés esetében meg kell téríteni a károsultnak azt a kárát is, amelyet a szerződésszegő fél csak a szerződésszegés időpontjában láthatott előre.”

II. IT szerződések – általános kérdések Felelősségkorlátozás Nem javasolt a felelősségkorlátozás elfogadása tipikusan megrendelő részéről: Jogszavatosság megsértése Jogszavatosságból fakadó igények alóli mentesítés (indemnification) Titoktartási rendelkezések Munkatárs védelem Common law elemek megjelenése főleg itt tapasztalható Lehetséges okai: angolszász dominancia (főleg licencszerződések), felelősségkorlátozás iránti erős igény ezek hazai alkalmazhatósága kérdéses – hogyan értelmezné a bíróság, érvényes kikötéseknek tekintené-e? közvetett kár, következményi kár adatvesztésért való felelősség üzemmenet-kiesés A felelősségkorlátozás az IT szolgáltatások elengedhetetlen kelléke, szükségszerű. A felelősségkorlátozásnál a hazai jogba „átkerült” jogintézményekhez külföldi jogi kapcsolódások: - német jog: reine Vermögensschäden - angol jog: pure economic loss + Bécsi Vételi Egyezmény: előreláthatóság Mindegyiknek a célja a megtérítendő károk körének szűkítése Nálunk azonban jelenleg a Ptk-ban nincs ilyen, a bírói mérlegelésre bízva Új Ptk. tervezete: „5:114. § [A kártérítés mértéke] (2) A szerződésszegés következményeként a károsult egyéb vagyontárgyában keletkezett károkat (következménykár) és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt. (3) Szándékos vagy súlyosan gondatlan szerződésszegés esetében meg kell téríteni a károsultnak azt a kárát is, amelyet a szerződésszegő fél csak a szerződésszegés időpontjában láthatott előre.” 16

II. IT szerződések – általános kérdések Gyakori probléma: külföldi szerződéssablonok átvétele Külföldi anyacég által alkalmazott szerződéssablon lefordítása Külföldi jogintézmények használata Kérdéses: érvényesség, értelmezés Leggyakoribb problémák: Jótállás Szavatosság (kellékszavatosság, jogszavatosság) Felelősségkorlátozások (vö. Ptk. 314. §) Szerzői jogi rendelkezések A felelősségkorlátozás az IT szolgáltatások elengedhetetlen kelléke, szükségszerű. A felelősségkorlátozásnál a hazai jogba „átkerült” jogintézményekhez külföldi jogi kapcsolódások: - német jog: reine Vermögensschäden - angol jog: pure economic loss + Bécsi Vételi Egyezmény: előreláthatóság Mindegyiknek a célja a megtérítendő károk körének szűkítése Nálunk azonban jelenleg a Ptk-ban nincs ilyen, a bírói mérlegelésre bízva Új Ptk. tervezete: „5:114. § [A kártérítés mértéke] (2) A szerződésszegés következményeként a károsult egyéb vagyontárgyában keletkezett károkat (következménykár) és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt. (3) Szándékos vagy súlyosan gondatlan szerződésszegés esetében meg kell téríteni a károsultnak azt a kárát is, amelyet a szerződésszegő fél csak a szerződésszegés időpontjában láthatott előre.” 17

II. IT szerződések – általános kérdések Szerzői jogi védelem Szjt.: 1999. évi LXXVI. törvény Ptk.: 1957. évi IV. törvény Btk.: 1978. évi IV. törvény egyéni, eredeti jelleg nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől Szabadalmi jogtól eltérés: forma ↔ tartalom nincs levédetés

II. IT szerződések – általános kérdések Szerzői jog tartalma A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége Személyhez fűződő jogok nyilvánosságra hozatal név feltüntetése mű egységének védelme nem ruházhatja át, jogok másként sem szállhatnak át a szerző nem mondhat le róluk Vagyoni jogok mű bármilyen felhasználása (pl. többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás) minden egyes felhasználás engedélyezése (felhasználási szerződés)

II. IT szerződések – általános kérdések A felhasználási szerződés engedély a mű felhasználására a felhasználó köteles díjat fizetni szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg szerző számára kedvezőbb értelmezés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot felhasználási engedély korlátozható Felhasználás módja szerint Földrajzilag Időben Cél szerint Stb.

II. IT szerződések – általános kérdések Szoftver szerzői jogi védelme Vagyoni jogok átruházhatósága Megengedett: Többszörözés, feldolgozás, fordítás, módosítás, ha az a szoftver rendeltetésével összhangban történik Biztonsági másolat készítése Szoftver tanulmányozása Az elgondolás vagy elv megismerése érdekében Interoperabilitás érdekében de: a megszerzett információ: nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra mással nem közölhető, kivéve, ha szükséges nem használható fel hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER) 58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre is. (2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is. (3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. (4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak. 59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi. (2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges. (3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje. 60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi; b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek számára nem vált könnyen hozzáférhetővé; c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra; b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi; c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez. (3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell. (4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1) bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap. (5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.

II. IT szerződések – általános kérdések Adatbázis szerzői jogi védelme Adatbázis meghatározása: adatok valamilyen rendszer szerinti gyűjteménye, ahol a rendezési elv szellemi tevékenység eredménye, az adatok elektronikus úton egyedileg hozzáférhetők, és az adatbázis előállítása jelentős anyagi, szellemi, valamint időráfordítással jár Szerzői jogi védelem: Itt nem az egyéni, eredeti jelleget részesíti védelemben a jogalkotó, hanem az adatbázis létrehozójának jelentős anyagi és időráfordítását méltányolja Szűkebb a szerzői jogi védelemnél: elsősorban a teljes v. jelentős részét védi csak kimásolás, terjesztés, on-demand hozzáférhetővé tétel jelentéktelen rész védelme: csak korlátozottan! rövidebb védelmi idő (15 év), szélesebb szabad felhasználási kör Vagyoni jogok átruházhatósága nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén ADATBÁZIS 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni. 84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás); b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy - a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon - a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a továbbiakban: újrahasznosítás). (5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. Szabad felhasználás: magáncélú másolás van, de nem a számtech eszközökkel működtetett adatbázisra  A jelentéktelen rész kimásolása / újrahasznosítása szabad felhasználás. + egyéb esetek (oktatási cél stb.) Hiába nevesíti a szerződés, hogy „az adatbázist a szerzői jog védi.”

II. IT szerződések – általános kérdések IT szerződések szerzői jogi kérdései Vagyoni jogok vagy felhasználási jog Felhasználási jogok terjedelme Szoftver forráskód kérdése Harmadik fél szoftvere

II. IT szerződések – általános kérdések Szoftverek fajtái a licenc alapján Fizetős: kereskedelmi Egyedi (dobozos, letöltött, újság melléklet, stb.) Nagytételes (Volume licence, „Select”, „Enterprise”, stb.) Fizetős: egyéb shareware adware, cardware, stb. Ingyenes Freeware Public domain csak otthoni használatra kereskedelmi használatra is ingyenes

II. IT szerződések – általános kérdések Az ügyvédnek kötelessége figyelmeztetni a feleket, ha a szerződésben olyan vagyoni jogok átruházását kötik ki, amelyek nem átruházhatók!! Bitorlás 329. § (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, a formatervezési minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 329/A. § (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. … (4) Aki a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

II. IT szerződések – általános kérdések Szolgáltatási szintek (service level agreement, SLA) Alapvető jelentőségű: ez jelenti a szolgáltatás színvonalának a meghatározását! Hálózat-teljesítmény, rendelkezésre állás, reakcióidő, sávszélesség, szolgáltatás eredményessége stb. Rendelkezésre állás: esetleg külön SLA napközbenre és éjszakára Díjak és költségek: pl. 99% és 99,99% közötti rendelkezésre állás között sokszoros lehet a különbség a költségek tekintetében!! Alapvetően érinti az ellenszolgáltatás összegét is. Az elvárt SLA szinteket a szolgáltatás/alkalmazás rendeltetése és üzleti jelentősége, valamint a kapcsolódó költségek határozzák meg Éves, havi, napi rendelkezésre állás? SLA mérés problémája Ki méri, hogyan? Hogyan ellenőrizhető a pontossága? A szerződések gyakran legnagyobb nehézsége a vállalt minőség meghatározása: - a legegyszerűbb az ún. gondossági kötelemre épülő üzemeltetés, amikor csak az elvégzett munkát és munkamennyiséget határozzák meg, de gyakorlatilag minőségi vállalást nem tesznek - a komolyan informatikai üzemeltetésinek nevezhető szerződések esetén azonban elkerülhetetlen egy meghatározott „szolgáltatási szint” (SL) vállalása. Ahány üzemeltetendő rendszer, annyi lehetséges SLA, de a leggyakoribbak: Rendelkezésre állás, kiesés max. időtartama, és hibajavítás szintje. Ezek egymás mellett és külön-külön is előfordulhatnak. Közvetlenül ügyfélnek végzett, egymásra épülő rendszerelemek üzemeltetésekor gyakori, hogy az ügyfél egyetlen rendelkezésre állásra kiváncsi csak Az SLA meghatározása NEM jogászi feladat, de gyakran előfordul, hogy a jogásztól e téren is proaktív magatartást várnak el, mivel sok esetben az üzemeltetést csak más fejlesztési szolgáltatások kiegészítéseként vállalják el, és ez esetben a cégnél hiányzik a megfelelő tapasztalatú műszaki szakember.

II. IT szerződések – általános kérdések SLA Kötbér („Szolgáltatási Kredit” stb.) SLA-tól való elmaradás: szerződésszegés! Szankció általában kötbér, de lehet díjcsökkentés stb. is Gyakori a kötbérkorlátok alkalmazása Kötbért meghaladó kár Elszámolás kérdései Kötbér Csak az igazi SL, aminek a nem megfelelő teljesítése közvetlenül szankcionálva van: ált. kötbérrel. Ettől függetlenül a nem teljesített hibajavítási SL „szerződésszegés”, és ez már önmagában lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfél az ezzel kapcsolatos kár megtérítését követelje (ellenkező szerződéses rendelkezés hiányában) Az üzemeltetés kimaradása igen magas összegű kárt is okozhat, ezért gyakori az összegszerű felső korlát (esetleges felelősségbiztosításhoz igazodóan). Ne feledjük, hogy a Ptk. alapján a súlyos gondatlansággal vagy szándékosan okozott kár érvényesen nem korlátozható

II. IT szerződések – általános kérdések Adatvédelem IT szolgáltatásokhoz kapcsolódó, IT szolgáltatások során gyakran kerül sor az adatok tárolására, kezelésére, feldolgozására hosting, szerverbérlet, adatfeldolgozási szolgáltatások, archiválás stb. gyakran a felek nem is látják a szerződés adatkezelési oldalát adatkezelés és adatfeldolgozás elválasztása adatfeldolgozással kapcsolatos feladatok (érintett tájékoztatása, bejelentés az ombudsman által vezetett nyilvántartásba) banktitok, értékpapírtitok, biztosítási titok stb. – eltérő védelmi forma, önálló kezelést igényel (gyakran összemossák az adatkezelés kérdéseivel) adatbiztonsági követelmények Lényegében objektív felelősség az adatkezelési szabályok betartásáért!!

II. IT szerződések – általános kérdések Adatbiztonság Az adatkezelés tárgykörének egyik vetülete, lényege az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés megakadályozása technikai intézkedések szervezési intézkedések eljárási szabályok. Az adatbiztonság kiemelt követelmény az adatkezeléssel / adatfeldolgozással járó IT szolgáltatásoknál: az Avtv. 10. § (2) bek. kifejezetten utal arra, „ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.” A szerződésekben rögzíteni kell az ezzel kapcsolatos követelményeket és az adatkezeléshez, adatbiztonsághoz kapcsolódó felelősségi szabályokat.

II. IT szerződések – általános kérdések Keretszerződések Felek közötti hosszabbtávú együttműködés – a fejlesztés rendszeressége Az egyedi feladatok rugalmas kezelése, az együttműködés feltételeinek előzetes rögzítése Speciális kérdések Megrendelő részére lekötött erőforrások Egyedi megrendelések folyamata (a folyamatos együttműködés „egységekre” bontása) Megrendelőlap vagy egyedi szerződés? Dokumentumok hierarchiája Teljesítés igazolása, elszámolás, számlázás Változáskezelés Díjak rendszeres felülvizsgálata (automatikus vagy egyedi)

II. IT szerződések – általános kérdések Alkalmazandó jog kikötése A felek bármilyen jogot kiköthetnek Célszerűen a szerződésben Főleg nemzetközi gazdasági kapcsolatok esetében van gyakorlati szerepe: mely fél állama szerinti jog (esetleg harmadik állam joga) alkalmazandó? Kikötés hiányában: a nemzetközi magánjogi tvr. szerinti szabályok Adásvétel: eladó Felhasználási szerződés: felhasználó Iparjogvédelmi jogok hasznosítása: használatba adó Megbízás: megbízott lakóhelye / székhelye szerinti jog De: Szerzői jogi kérdésekben annak az államnak a joga irányadó, amelyben a védelmet kérik Iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban: ahol a szabadalmat megadták vagy a bejelentést megtették

III. Informatikai beszerzések Adásvétel, szállítási szerződés Gyakran keretszerződésként – hosszú távú beszállítói együttműködés Garancia, szavatosság Tartós fogyasztási cikkek – kötelező jótállás csak fogyasztói szerződés esetén! Megrendelői elvárás a megfelelő garanciavállalás Szoftverbeszerzés (kereskedelmi forgalomban) EULA kérdései pl. OEM konstrukció és a jogkimerülés szabálya Szjt.: nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén

III. Szoftverfejlesztési szerződések Egyedi fejlesztésekre vonatkozik Besorolás kérdése: Vállalkozási elemek elsősorban Szerzői jogi szabályok jelentősége Specifikáció Kritikus jelentőségű a pontos meghatározás A specifikáció elkészítése gyakran már a teljesítés része (funkcionális követelmények alapján) Mérföldkövek nagyszabású projekt egységekre bontása (határidők, díjak, kötbérek) „vízesés-modell”: a mérföldkövek lineáris egymásra épülése „Leszállítandók”

III. Szoftverfejlesztési szerződések Teljesítés kérdései Tesztelés, átadás-átvétel Tesztelés (esetleg többszintű), hibajavítás, elfogadás, vélelmezett elfogadás, teljesítésigazolás Változáskezelés Eltérés az eredeti specifikációtól Megrendelő közreműködési kötelezettsége Szerzői jogi kérdések Felhasználási szerződés (EULA, licencszerződés) Forráskód, forráskódletét További kérdések később A szoftverfejlesztési szerződések elsődleges problémája, hogy miként tudjuk előre rögzíteni azt a fejlesztési folyamatot, ami gyakorlatilag rengeteget változik a fejlesztés során, és egyre nagyobb eltérés várható az előre lefektetett, a szerződésben rögzített folyamat (határidők, kijavítási és visszaadási fázisok) és a tényleges megvalósulás között. A fejlesztésben a legkellemetlenebb, hogy határidők vannak, és általános a csúszás, akár a megrendelő, akár a fejlesztő miatt. Sokat segít a jogász dolgán, ha maguk a fejlesztők jó szoftvermérnökök, és ennek megfelelően magas szintű szervezettséget biztosítanak a fejlesztési folyamatban. Sok esetben azonban magának a jogásznak is közre kell működnie a folyamat kialakításában A teljesítés fázisokra bontásánál módszertan lehet: Mérföldkövek beazonosítása (vízesés modell) Az egyes mérföldkövekhez tartozó leszállítandók (szoftverelemek, adatbázisok, dokumentumok, prototípusok) meghatározása Tesztelés, átadás-átvétel: Itt válik igazán kritikussá a specifikáció, a leszállítandók meghatározása. Ha ugyanis a) a felmerülő feladat benne volt a specifikációban, akkor hibajavítás, ingyenesen b) ha nem volt benne: változáskezelés, külön díj

III. Szoftverfejlesztési szerződések Szavatosság, garancia Hibajavítás az átadás után Egyedi fejlesztésű szoftver speciális szabályai (Szjt. „jövőben megalkotandó mű”): 4 hónap, ismételt visszaadás lehetősége Jogszavatosság, harmadik fél szoftvere Oktatás „Rendszerfejlesztés” Hardver, szoftver, egyéb elemek együttműködése Az elérni kívánt cél és az egyes komponensek együttműködése a lényeg Hibajavítás: Itt is kritikus a specifikáció, a leszállítandók meghatározása. Ha a) benne volt a specifikációban: hibajavítás, ingyenesen b) ha nem volt benne: kiegészítő szolgáltatás (külön szerződés gyakran), külön díjért Rendszerfejlesztés: A rendszerköltségekben is általában a HW-hez képest jelentősebb a szoftver költsége valamint sokak által a leginkább kritikusabb rendszerrésznek a szoftvert tartják (ez persze a megvalósítani kívánt rendszertől függ elsősorban) Így a rendszerfejlesztés során a fő problémák a szoftverfejlesztésnél említettekhez hasonlóak: - hogyan írjuk le a szerződésben a folyamat modelljét - milyen leszállítandók (dokumentum, rendszerelem) készülnek

III. Licencszerződések Szjt-ben szabályozott sajátos szerződéstípus Szoftverre, adatbázisra, védjegyekre, dokumentációkra stb. Vagyoni jogok átruházása vagy felhasználási jogok engedése? A vagyoni jogok csak egyes művek esetén átruházhatók (de pl. szoftver és adatbázis esetén lehetséges) Munkaviszonyban alkotott mű és megbízási, vállalkozási szerződések De: valójában nem minden esetben szükséges a vagyoni jogok átruházása! Ha a vagyoni jogok nem átruházhatók: megoldás lehet egy szinte teljeskörű felhasználási jog engedése Kizárólagos Teljes védelmi időre vonatkozó (megszűnés esetén is továbbél) Földrajzi stb. korlát nélküli Ez már szinte egyenértékű a vagyoni jogok átruházásával.

III. Licencszerződések Felhasználási jogok Kizárólagosság Kiterjedés Földrajzi korlátozás Felhasználási módok meghatározása (többszörözés, terjesztés stb.) Felhasználási célok szerinti korlátozások Alfelhasználási jog engedése Szavatosság, garancia Jogszavatosság, harmadik fél szoftvere Támogatási szolgáltatások

III. Forráskódletéti szerződés letéteményes a dolgot a szerződésben meghatározott módon köteles őrizni a dolgot nem használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges; e tilalom megszegése esetében felelős minden kárért, amely enélkül nem következett volna be. Ügyvédi letét írásbeli szerződés alapján letétkezelésre meghatározott rendeltetéssel (céllal) az ügyvéd részére átadott pénz vagy bírósági letétbe helyezhető érték teljesítési letét a letétként őrzött értéket a letevő rendelkezésének megfelelően harmadik személy számára szolgáltatja ki a letéteményes őrzési letét az előzetesen írásban megállapított feltételek bekövetkezte esetén a letevőnek köteles azt visszaszolgáltatni Forráskód ügyvédi letétbe helyezése gyakori megoldás a forráskód feltételes rendelkezésre állásának biztosítására ügyvédi felelősség terjedelme (csak a megőrzés, a forráskód tartalma nem!) Ha a vagyoni jogok nem átruházhatók: megoldás lehet egy szinte teljeskörű felhasználási jog engedése Kizárólagos Teljes védelmi időre vonatkozó (megszűnés esetén is továbbél) Földrajzi stb. korlát nélküli Ez már szinte egyenértékű a vagyoni jogok átruházásával.

III. IT infrastrukturális szolgáltatások Karbantartás, támogatás Megbízási jelleg, vállalkozási elemekkel is Szolgáltatási szintek (kiszállási idő stb.) Kötbérek Teljesítés ellenőrzése Kezdeti átadás, projekt végén visszaadás Üzemeltetés Megbízási jelleg, vállalkozási elemekkel Sajátos nehézségek: „best effort”, SLA

III. IT infrastrukturális szolgáltatások Szerverbérlet, szerverelhelyezés, kollokáció, hosting Az egyes szolgáltatások meghatározása, elhatárolása Környezeti feltételek Fizikai és logikai hozzáférés az eszközhöz Szerzői jogi kérdések: értesítési-eltávolítási eljárás, felelősség a tárolt tartalomért

IV. IT OUTSOURCING Szándéknyilatkozat jogi hatálya, előszerződés Átadás – visszaadás, munkajogi problémák, Ingatlan tulajdonjogi kérdések Szolgáltatások tartalma és minőségi követelmények Változtatás igénye, ellenszolgáltatás Harmadik személyekkel kötött szerződések

1. Átadás - visszaadás Eszközök Szerződések Munkavállalók adásvétel vételár eljárás Szerződések Munkavállalók

1.1. Munkajogi problémák Munkavállalói és munkáltatói jogok/kötelezettségek szimmetrikus áttelepítése Munkáltatói jogutódlás Mt. szerint - egy évig egyetemleges felelősség Gyakorlati példa: kollektív szerződés megváltozik Folyamatos munkaviszonynak számít Mt. 85/A. § (1) b) „A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (minősül a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.” ld. Még 2001/23/EK irányelv

1.2. Ingatlan tulajdonjogi kérdések Bérleti jog vagy használati jog ? A jog lejáratkori feltétlen és azonnali visszaszállásának opciója Alternatív megoldás

2. Szolgáltatások tartalma és minőségi követelmények Szolgáltatás színvonala, eredményessége Hálózat-teljesítmény, reakcióidő-előírások: egzakt mérési és jogérvényesítési nehézségek „benchmarking” – versenyjogilag aggályos lehet, már vannak eljárások, „best practices” – üzleti titok, know-how Garantált állásidő-maximum Szankciók (célszámokhoz kötve, szolgáltatás- „kreditek”) Megfordul a jogérvényesítés terhe Praktikus megoldások (pl.: alternatív hálózati útvonal biztosítása, back-up előírások)

2.1. Szolgáltatási szint megállapodás SLA Szolgáltatási szint megállapodás SLA – Service Level Agreement – jellemzően több, ún. teljesítménymutatón alapul – modul OS vs. full OS (KPI –Key Performance Indicator) a teljes rendszer működtetésére vonatkozó részletes követelményeket és eljárásokat tartalmazó dokumentum részei: definíciók, a szolgáltatások, a szolgáltatás minősítés, illetve a részletes szolgáltatás meghatározás (OLA)

2.2. SLA – szolgáltatási minőség szintjei Műszaki paraméterek Rendelkezésre állás Sebesség Pontosság Kapcsolódó humán tevékenységek hatékonysága Ügyfélszolgálat Hibaelhárítás Változások

2.3. SLA Műszaki paraméterek A normál üzem, az üzemszünet, és a korlátozott üzem aránya, a korlátozás mértéke Normál üzem esetén a szolgáltatás sebessége hibaaránya (A szolgáltatás pontossága gyakran nem definiálható ill. nem része az SLA-nak)

Példa: webes adatszolgáltatás SLA paraméterei Elérhetőség (%) Lehet-e kapcsolódni Sebesség Válaszidő (msec) Hibaarány Timeoutok, túlterheltségi jelenségek gyakorisága (%)

3. Szoftverfelhasználási szerződések Fontos eszközelem Háromszög jogviszony Praktikus megoldás: „company letter” Elhatárolás (meglepetés, hogy válaszolnak egyszer) Disztribútori vagy viszonteladói licenc (továbbiakban disztribútori): szoftver jogosultja és értékesítési lánc résztvevője között. A jogosultak külön szerződéshez köthetik az egyes műpéldányok terjesztésének jogát, így is szellemi tulajdonukon keresztül felügyelve az értékesítési láncot. Ettől függetlenül a futtatásra csak a végfelhasználó lesz jogosult, a terjesztő nem. Szoftvernél igen érdekes, hogy a jog a szoftvert tartalmazó műpéldányok terjesztésekor mennyiben beszélhetünk „tulajdonjog átruházásával való forgalomba hozatalról”. Ez ugyanis meghatározza a „jogkimerülés” elvének határvonalait is. Ez egy versenyjogi eredetű elv, és a lényege, hogy egy adott földrajzi határon belül forgalomba hozott, szellemi tulajdon által védett termékkel kapcsolatos egyes jogokat már nem lehet többé gyakorolni. Ezzel a szabállyal az értékesítési láncon való jogosulti kontrollt gyengítik. A szerzői jogi jogkimerülés elve lényegesen szűkebb mint pl. a védjegyi, de szoftver esetén így is talán túl tág értelmezést tesz lehetővé. Ha a disztribútori szerződést „a műpéldány tulajdonának átruházásával” való forgalomba hozatalnak tekintik, akkor ez azt is jelenti, hogy a szerzői jogi jogosult nem korlátozhatja, hogy a disztribútor után ki szerezheti meg a szofvert, ki lehet viszonteladó. A jogkimerülés nem érinti azt, hogy a végfelhasználó nem szerzi meg „magának a szoftvernek a tulajdonát”, és azt sem, hogy a végfelhasználó csak az EULA alapján használhatja a szofvert. Érintheti viszont a jogkimerülés az EULA olyan korlátozásait, miszerint a végfelhasználó nem ruházhatja tovább a szoftvert, sőt AD ABSURDUM azt is, hogy ki az EULA-t csak oktatásban részt vevő személy vagy az Enterprise Agreement hatálya alá tartozó személy szerezheti meg. Ez utóbbi értelmezés a disztribúció jelentős átrendeződésével járna. Egyelőre nincsen még e legutolsó kérdésben határozott és egyöntetű bírói gyakorlat. Rendszerépítőket feljogosító licencek: OEM = eredeti berendezésgyártó, az OEM által összerakott „hardverre” telepítve vagy más módon azzal összeépítve kerül a szoftver az end userhez. VAS = Value Added Solution: általában saját szoftverrel együtt az end user rendelkezésére bocsáthatja a harmadik fél szoftverét is. Fejlesztői és run-time elkülönítés: csak fejlesztői jellegű szoftvereknél. Fejlesztő részére lehetővé teszi, hogy a Fejlesztő által elkészített szoftver részeként, általában kisebb szoftver komponenseként a végfelhasználó rendelkezésére bocsássa harmadik fél szoftverét is. (Különbség a VAS-tól: ott a harmadik fél szoftvere nem egy komponens, hanem pl. egy operációs rendszer vagy egy productivity suit mint pl. az Office).

4. Változtatás igénye a szolgáltatás tartalmára vonatkozóan dinamikus szerződési formák (vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés) keretszerződés vagy előszerződések rögzített, maximált (tervezhetővé tett) árak (közbesz.) előre nem látható technológiák

V. Elektronikus kereskedelem Európai Unió Elektronikus kereskedelmi irányelv Elektronikus aláírási irányelv Hazai elektronikus kereskedelmi szabályozás Elektronikus kereskedelmi törvény (2001. évi CVIII. tv.) Elektronikus aláírási törvény (2001. évi XXXV. tv.) Távollévők közötti szerződéskötés (17/1999. (II. 5.) Korm rendelet) Kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. tv.)

V. Elektronikus kereskedelem Elektronikus szerződéskötés A szabályozás nem terjed ki az email-alapú szerződéskötésre! tájékoztatás a szerződéskötés folyamatáról hiba azonosításának és javításának lehetősége visszaigazolás a szolgáltató részéről megérkezés = „hozzáférhetővé válik” Írásbeliség: legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás Tájékoztatási kötelezettség a kereskedő adatairól a szerződés alapvető feltételeiről A fogyasztó elállási joga Szerződéskötés elektronikus levélben Az internetes értékesítés legegyszerűbb válfaja, amikor a kereskedő a honlapján csupán információkat tesz közzé magáról és az általa forgalmazott termékekről, a megrendelés, a szerződéskötés azonban már nem az internetes felületen keresztül történik, hanem elektronikus levélben (emailben). Ilyenkor az elektronikus kereskedelem számos jogi szabálya, követelménye nem érvényesül. Szerződéskötés online felületen Ezt a szerződéskötési utat rendezi az Elkertv részletesen. A hazai szolgáltatók általában csak részben felelnek meg ennek a követelménynek (pl. a kereskedő adataira vonatkozó tájékoztatás általában nem teljeskörű). Elállás A fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat az ilyen ún. „távollévők között kötött szerződés”-től. Attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte. A rendelkezés alapjául az a körülmény szolgál, hogy a fogyasztó ténylegesen nem fér hozzá szerződéskötéskor a kérdéses termékhez. Az elállási jog azonban több szempontból korlátos.

VI. Speciális (ágazati) szabályok Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások – kiszervezés Megengedett a kiszervezés, de ha annak során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, akkor speciális szabályok irányadók A szolgáltatónak rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézet köteles teljesíteni Adatvédelmi követelmények betartása PSZÁF bejelentés A hitelintézet felelős a megfelelő működésért Biztosítók , befektetési vállalkozások Hasonló szabályok Szerződéskötés elektronikus levélben Az internetes értékesítés legegyszerűbb válfaja, amikor a kereskedő a honlapján csupán információkat tesz közzé magáról és az általa forgalmazott termékekről, a megrendelés, a szerződéskötés azonban már nem az internetes felületen keresztül történik, hanem elektronikus levélben (emailben). Ilyenkor az elektronikus kereskedelem számos jogi szabálya, követelménye nem érvényesül. Szerződéskötés online felületen Ezt a szerződéskötési utat rendezi az Elkertv részletesen. A hazai szolgáltatók általában csak részben felelnek meg ennek a követelménynek (pl. a kereskedő adataira vonatkozó tájékoztatás általában nem teljeskörű). Elállás A fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat az ilyen ún. „távollévők között kötött szerződés”-től. Attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte. A rendelkezés alapjául az a körülmény szolgál, hogy a fogyasztó ténylegesen nem fér hozzá szerződéskötéskor a kérdéses termékhez. Az elállási jog azonban több szempontból korlátos.

VI. Speciális (ágazati) szabályok Elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény Tárgya: gyakorlatilag a központi elektronikus szolgáltató rendszer és az azon keresztül szolgáltatásokat nyújtók (közigazgatási szervek, majd bíróságok, nyomozó hatóságok, közüzemi szolgáltatók is) Pl. hatósági ügyintézés a központi rendszeren keresztül Végrehajtási rendeletek IT biztonsági követelmények azonosítás a központi rendszeren az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének szabályai központi rendszerhez csatlakozás részletes követelményei és folyamata Kiszervezési szabályok A központi rendszer üzemeltetése és a csatlakozott szervezetek szolgáltatásainak üzemeltetése terén is lehetséges Szerződéskötés elektronikus levélben Az internetes értékesítés legegyszerűbb válfaja, amikor a kereskedő a honlapján csupán információkat tesz közzé magáról és az általa forgalmazott termékekről, a megrendelés, a szerződéskötés azonban már nem az internetes felületen keresztül történik, hanem elektronikus levélben (emailben). Ilyenkor az elektronikus kereskedelem számos jogi szabálya, követelménye nem érvényesül. Szerződéskötés online felületen Ezt a szerződéskötési utat rendezi az Elkertv részletesen. A hazai szolgáltatók általában csak részben felelnek meg ennek a követelménynek (pl. a kereskedő adataira vonatkozó tájékoztatás általában nem teljeskörű). Elállás A fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat az ilyen ún. „távollévők között kötött szerződés”-től. Attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte. A rendelkezés alapjául az a körülmény szolgál, hogy a fogyasztó ténylegesen nem fér hozzá szerződéskötéskor a kérdéses termékhez. Az elállási jog azonban több szempontból korlátos.

VII. ITIL – IT Infrastructure Library Angol kormányzati kezdeményezésre és támogatással született a program, amely egy egységes szerkezetben próbálta meg dokumentálni a jó és sikeres gyakorlatot (best practice) – eredménye az ITIL Az informatikai szolgáltatásmenedzsment egymással együttműködő folyamatok együttese, amelynek feladata, hogy az ügyféllel megállapodott szolgáltatási szinteken biztosítsa az informatikaszolgáltatás minőségét. Az ITIL módszertan leírja és definiálja a kulcsfolyamatokat és egy keretet az informatikaszolgáltatás irányítására. A sorozatban több mint 40 kötet látott napvilágot és ez lett az alapja és névadója a kialakult módszertannak. Az ennek nyomán megszületett brit kormányzati ajánlás a 10 legfontosabb témakört kiválasztva hozta létre ITIL néven azt az informatikai szolgáltatásirányítási, üzemeltetési módszertant, amely az óta „de facto” nemzetközi szabvánnyá vált. Az ITIL először az angol kormányzat és közigazgatás területén terjedt el. Az elterjedésben természetesen közrejátszott, hogy kormányzati ajánlás lett és a közigazgatási területen általában megkövetelték az alkalmazását. Az ITIL-t számos nemzetközi informatikai cég is elfogadta és támogatja, így pl. a Hewlett Packard, Microsoft, IBM stb. Ezek a cégek saját gyakorlatukba beépítették az ITIL terminológiáját és megközelítését

VII. ITIL – az informatikai szolgáltatásmenedzsment részei Szolgáltatásbiztosítás Szolgáltatási szint menedzsment Rendelkezésreállás menedzsment Informatikaszolgáltatás-folytonosság menedzsment Kapacitásmenedzsment Informatikaszolgáltatás pénzügyi irányítása Szolgáltatástámogatás Ügyfélszolgálat Incidensmenedzsment Problémamenedzsment Változáskezelés Konfigurációkezelés Kiadáskezelés SLA rendelkezésre állás, megbízhatóság, javíthatóság, szervízelhetőség, biztonság, ellenállóképesség kockázatokkal és katasztófákkal szembeni sérülékenység túlterheltség minimalizálása, megfelelő infrastuktúra, sem nem sok, se nem kevés költségkeret tervezés, költségkimutatás és költségterhelés, kezelje az incidenseket és az igényeket, kapcsolatot biztosítson a többi folyamathoz zavar esetén a normál szolgáltatási feltételek visszaállítása, amilyen gyorsan az lehetséges, minimalizálva a üzleti tevékenységre gyakorolt káros hatását az informatikai infrastruktúrán belüli hibák által okozott incidensek és problémák üzleti tevékenységre gyakorolt káros hatásának a minimalizálása, megakadályozása minden változás gyors és hatékony kezelésére szabványos módszerek és eljárások használatát biztosítsa annak érdekében, hogy a változással összefüggő incidensek szolgáltatás minőségre gyakorolt hatását minimalizálja magában foglalja minden informatikai komponens azonosítását, rögzítését és jelentését, beleértve azok verzióját, alkotó részeit és kapcsolatait A kiadáskezelés végzi a hardver és szoftver ütemezését, tervezését, építését, konfigurálását és tesztelését

AZ ELŐADÁS VÁZLATA A jogász szerepe IT szerződéseknél IT szerződésekről általánosságban Általános problémák, gyakori hibák Az egyes szerződéstípusok kérdései Speciális (ágazati) szabályok Gyakorlati feladat

Az előadás diái hozzáférhetőek a Facebook adatlapomon (Ormós Zoltán) Ormós Ügyvédi Iroda tel: (36-1) 312-4007 fax: (36-1) 354-1113

Köszönöm a figyelmet ! www.ormosnet.hu