Észtország Zskf

Mi az észt siker titka? •1998: Egy, az EU-hoz csatlakozni vágyó sereghajtó államok közül •2004: Az információs társadalom kialakítása tekintetében abszolút vezető pozíciót foglal el Kelet-Közép Európában •Azt keressük: mi áll a modernizáció hátterében?

Multikulturalizmus •Az észt piac kicsi, a lakosság alacsony száma és az ország kis mérete miatt •Médiapiac: 67 TV csatorna, ebből 1-2 észt, sok orosz, angol, finn •Nem éri meg szinkronizálni a tévében futó filmeket, ezért tehát eredeti nyelven, felirattal vetítik őket

Multikulturalizmus •Mindennapos a nem észt (angol- a lakosság 25%-a beszéli, orosz, német, finn) szó a háztartásokban, másrészt, aki nem érti meg ezeket a nyelveket, annak muszáj olvasnia (a feliratokat), ha tévézni akar •Könnyebben tanulnak meg a gyerekek olvasni és a passzív nyelvtudásuk is jobb lesz, mint azoknak a fiataloknak, akik ennek nincsenek kitéve, pl a magyarok

Multikulturalizmus •Ugyanakkor az orosz kisebbség (30%-nyi) óriási társadalmi problémát jelent Észtországban és a tolerancia sem automatikus, főleg, hogy az oroszok az itteni rendszerváltáskor nem kaptak automatikusan észt állampolgárságot

Rokonság a finnekkel és az északi mentalitás meghatározó szerepe •Közelebb áll a nyelvük egymáshoz és szinte megértik egymást, még mentalitásban is •Egy célzott modernizációs folyamat során az észtek egyre inkább képesek felvenni az északi mentalitást, metódusokat, társadalmi reakciókat

Rokonság a finnekkel és az északi mentalitás meghatározó szerepe •Az észtek azon munkálkodnak, hogy ne legyenek kelet-európaiak, és – ellentétben a magyarokkal – nem akarnak nyugat-európaiak sem lenni •Elsősorban azért, amiért az északiak (a skandinávok) lenézik a nyugat-európaiakat, mert egyszerűen fejlettebbek, társadalmi felelősségvállalásban, életszemléletben, a természethez való viszonyukban, sajátos jóléti kapitalizmusukban és vállalkozási éthoszukban, vallásosságukban, átlátható életvezetésükben és egyenességükben

Rokonság a finnekkel és az északi mentalitás meghatározó szerepe •Balti, szovjet tagköztársaságból egyre inkább észak-európai mintaállam lesznek, és nem csak a Finnországhoz való földrajzi közelség járul hozzá ehhez, és ahhoz, hogy egyedülállóan sikeresek legyenek az Unióhoz újonnan csatlakozó országok közül. Az észtek ellesik – és ami sokkal fontosabb képesek is alkalmazni – az északi, finn metódusokat, mentalitást, világszemléletet, megoldásokat. Tehát leginkább ez az észt siker hátterében álló „titok”.

Lehet-e minta Magyarország számára? •Mindezek miatt az észtek nem jelenthetnek egy az egyben másolható mintát Kelet- Közép-Európa, így Magyarország számára sem, de rengeteget lehet tanulni tőlük, pl. nekik is volna okuk a panaszra: ha nem jönnek az oroszok, hol tartanának most, hanem megragadják a kínálkozó alkalmat. Így lehet az, hogy bár távolabbról indultak, mint az Unióhoz most csatlakozó versenytársaik egy jó része (például a csehek vagy a magyarok) de ugyanannyi idő alatt előrébb is jutnak, lassacskán Észak-Európa integráns részévé válva.

Milyen „belülről” az észt csoda? •Az egész országban nincs kifejezetten információs társadalommal foglalkozó oktatás, vagy társadalmi informatika, csak programozás meg felhasználói informatikai ismeretek tanítása. •Minden információs társadalommal foglalkozó intézmény kicsi, kevés a kulcsember •Hiányzik az informatikai minisztérium, mint önálló tárca

Milyen „belülről” az észt csoda? •Program a digitális analfabétizmus alapítvány 100 ezer embert képzett a 2000-es évek elején, hogy javítsa az információs írástudásukat. Ez az észt társadalom közel hét százaléka. A bankszektor összefogva a telekommunikációs cégekkel és még néhány céggel, jól felfogott piaci érdekből úgy döntött, hogy elindítja és kifizeti százezer ember PC-re oktatását, csak hogy úgy mellékesen piacot teremtsen saját magának.

Milyen „belülről” az észt csoda? •A történet folytatása azonban szomorú: a projekt tavaly véget ért és végül az egészet mozgató kulcsfigura állást váltott •A legfrissebb észt sikersztori: Free Internet telephony that just works: ingyen internet telefon, ami egyszerűen csak működik így szól, az ingyenes internetes telefonálást lehetővé tévő Skype jelmondataSkype

Milyen „belülről” az észt csoda? Program a pedagógusoknak: a kormányzat elindította a pedagógusi PC programot (amiben kezességet vállalt, hogy a programban részt vevő pedagógusok a lízingbe adott készülékeket ki fogják fizetni a saját keresetükből a hitelező bankoknak), a magántőkének is megtetszik az ötlet és további kormányzati források híján saját maga folytatja a programot, mivel a pedagógusok megbízhatóan fizetnek.

Milyen „belülről” az észt csoda? •Az állam szimpla fontoskodásból nem roppantotta meg az alulról, a biznisz szférából jövő kezdeményezéseket a kilencvenes években azzal, hogy nincs még róla törvény (pl. az elektronikus aláírásról), ezt még nem lehet csinálni. Sőt, amikor elkészült a saját kormányzati rendszere, abba a bankszektorban addig használt azonosító kártyával is be tudtak lépni az állampolgárok még, ha korlátozott jogokkal is.

Milyen „belülről” az észt csoda? •Ennek az az eredménye, hogy legutóbb az észteknél az adót visszaigénylők 60%-a elektronikus formában nyilatkozott arról, hová szeretné visszakapni a pénzét. És ma már családi pótlékot is egyetlen elektronikus űrlap kitöltésével lehet igényelni az addigi öt hivatalhoz tartozó, nyolc aláírást megkövetelő processzust pedig eltüntették.

Milyen „belülről” az észt csoda? •Az észt titok nyitja nem az, hogy az észtek hamarabb kezdték el az egész információs társadalmat, vagy hogy kicsik, esetleg, hogy földrajzilag közel vannak a finnekhez. Hanem ők maguk: az észteknél működik az, amire máshol csak vágynak: van politikai elköteleződés az információs társadalom kiépítésére, van politikai konszenzus a pártok között, szóba állnak egymással a politikusok, az akadémikusok, a gazdasági vezetők és a civilek, sőt, szót is értenek egymással. Bizalommal vannak egymás iránt.

Mi hajtja az észteket? •A tízmilliós Magyarországon a relatíve kevés internetező ellenére sem merül fel, hogy a magyar internet egyszer csak eltűnhet, míg az egy millió beszélőt tartalmazó észt közösségben ez sokkal hangsúlyosabb gond: a virtuális nemzethalál az észt nyelvű tartalmak eltűnése nem is annyira csak egy hagymázas vízió. •Elvégre, csak az van meg az interneten észtül, amit ez az egy millió észt oda feltesz. Nekik maguknak kell a tartalmat generálni és ez ekkora nemzetméretnél nem is olyan egyszerű, például sokkal kevesebb az újságíró és média munkás, mint más, nagyobb országokban, miközben a nemzetközi hírmennyiség, amit közvetíteni kell, tulajdonképpen ugyanannyi, mint egy nagyobb nemzet esetében

Mi hajtja az észteket? •Nem véletlen tehát, hogy felmerül az automatizálás kérdése: az angol tartalmat szoftverek segítségével ültessék át észtre, ami eszméletlen emberi erőforrás felszabadítással járna és az ilyen munkák helyett produktívabb, kreatívabb tevékenységeket tenne lehetővé a tartalom ipar bizonyos dolgozóinak a számára. A paradox csupán az, hogy éppen attól, hogy ez a nyelv ilyen kicsi, a piac is elenyésző méretű, így gazdaságilag nem éri meg kifejleszteni az észt nyelvre nyelvfelismerő stb. alkalmazásokat, ez a nagy világcégeket nem érdekli, leginkább csak az észtek vannak oda a kérdésért, és ismerik fel saját jól felfogott érdekükből a fontosságát.

Mi hajtja az észteket? •Innentől kezdve azonban ez az automatikus tartalom-generálási kérdés nem tisztán piaci, hanem egyúttal nemzeti kérdés lesz, stratégiai prioritássá válik amivel összecseng, hogy az egyszerű felhasználók a tartalom/szolgáltatások nyújtását inkább a vállalatok-állam felelősségének tartják (miközben a hozzáférésben inkább a személyes felelősséget hangsúlyozzák).

Mi hajtja az észteket? •Az észt siker titka a társadalmi hozzáállásban kereshető. Az észteknél például alacsony az internettel kapcsolatos negatív diskurzusok száma (persze azért itt is előfordulnak pedofíliával foglalkozó cikkek, de nem uralják a közbeszédet), és nagyon úgy tűnik, hogy nem olyankor veszik elő az internetet, amikor mondjuk mi Magyarországon. Ha náluk felrobbantanának egy villamost (mint nálunk a Nyugatinál), akkor az eseményhez nem az internetes bombarecepteket asszociálnák a hírekben, hanem az orosz kisebbséget; cinikusan fogalmazva míg nálunk az internet a mumus, náluk az oroszok.

Mi hajtja az észteket? •Az internet gyors elterjedésének és az észt sikernek az egyik legfőbb oka a technológiára való nyitottság: az észtek elhiszik, hogy az internet tényleg a világot hozza közelebb hozzájuk, elhiszik azt a mítoszt, hogy az internet a világot varázsolja az ember ujjaihoz, és nem akarnak kimaradni ebből a csodából. Ezt csak erősítik a jól működő kapcsolati hálók, amik erős kommunikációt feltételeznek, ami egyrészt igényli a modern kommunikációs technológiákat, másrészt a terjedés csatornáját is jelentik, ahogy felismerik a barátok-ismerősök, hogy a dolog működik és jó.

Mi hajtja az észteket? •Az a Nyugat, amihez mi magyarok csatlakozunk egyre inkább tartósnak tűnő szerkezeti-működési válságban van, ami folyik, az leginkább káosz- menedzsmentnek nevezhető, nincsenek reális jövőképek (ld. például a lisszaboni stratégia elnagyoltságát és tarthatatlanságát). Ezzel szemben az északi államoknál valamifajta jövőkép és az ahhoz igazodó napi politika jobban kitapintható, miközben persze az is igaz, hogy a jóléti állam átalakulását itt is le kell vezényelni. Az észtek sikerrel integrálódnak egy északi modellbe, míg a magyarok vigyázó szemeiket a Nyugatra vetik, ami ebben az esetben a mélyülő strukturális gondokkal küszködő kontinentális Európát jelenti.

Az észt jövőkép •Persze az északi modellhez való felzárkózás korántsem konfliktusmentes, így az észtek modernizációs útja sem. Az észtek jövőképének keretét ugyanis egyszerre adja egy jóléti állam és egy ultraliberális alapon álló piac megteremtése, ami nagyjából kizárja egymást.

Az észt jövőkép •Egyelőre a két tendencia: szabad piac és gondoskodó állam egyszerre látszik érvényesülni. Előbbire jó pl. az egyik legnagyobb észt bank története, amit fiatal srácok alapítottak a kilencvenes években: a bankoláshoz ugyan nem értettek, de jól éreztek rá arra, hogy ez a szektor hatalmas fejlődés előtt áll. Miután a semmiből létrehoztak egy országosan is elismert céget, jó pénzért eladták külföldi befektetőknek.

Az észt jövőkép •A jóléti államra pedig a 2004 januárjától bevezetett 1 éves anyasági segély lehet példa, ami kuriózum az észt szociális ellátórendszerben.

Problémák az észt-modellben •A humán erőforrások korlátozott rendelkezésre állása észtül: miközben a kis méretű társadalom sok szempontból előnyös, a hátránya kétségtelenül meg van, hogy főleg a speciális feladatokra kevés szakembert találni. Ennek ellenére az észtek számos világraszóló sikert értek el az elmúlt években (pl. az eKormányzat Akadémiával) a paradox ebben csupán az, hogy így még külföldön is keresettekké váltak. Ez tovább ront azon a helyzeten, hogy kevés a hazai szakember, míg sok a feladat, mert most már külföldön is dolgoznak. Pl. a kazahok kifejezetten észt e-kormányzati tanácsadókat kértek.

Problémák az észt-modellben •A hétköznapi különbségek tekintetében: a fogyasztás sem egészen olyan keretek között zajlik, mint a finneknél. például Észtországban nincs IKEA áruház, de sok más nagy áruházlánc sem képviselteti magát pl.Tesco-t, Auchan. •Az indok kézenfekvő, eleve kicsi a piac és kicsi a vásárlóerő ez aztán olyan ellentmondásokat szül, hogy a 80 kilométerre lévő Finnországban (másfél óra hajóval) olcsóbb ruházkodni, bútorokat beszerezni, nagyobb a műszaki cikkek kínálata stb., mint Észtországban. •Így aztán a legtöbb áruház helyi kézben van, az észtek saját maguknak építették őket, így legalább a saját igényeikhez jobban igazodnak

Miért az észtek jelentik a mintát? •Ma már olyan világhírű projekteket tudnak felmutatni, mint az eKormányzat Akadémia, az évek óta működő kormányzati gerincháló (X- road), az iskolai internet Tigrisugrás projektje, mert a társadalom több mint fele rendszeresen internetezik és hét-tizede használja az internet banki szolgáltatásokat (több mint teszem azt az etalonnak számító Finnországban). Észtország nem gazdagabb, mint Magyarország és történelmünk is sok hasonlóságot mutat, míg azonban az elnyomásból nekik a majd én megmutatom népmesei hős mentalitása maradt (a tubli), nálunk inkább a széthúzás és a hamis mítoszokba menekülés.

Miért az észtek jelentik a mintát? •A sikerük titka? Az észt fejlesztések kiszámíthatósága (a kilencvenes évek óta minden évben a GDP 1%-át költik az információs területre és okosan beosztva ennyi is elég volt nekik), a megértésre törekvő konszenzusos politika, a kis méretű hatékony igazgatás és az alulról jövő kezdeményezések támogatása. Ennek köszönhetően mára Európa szerte elismerik az észt modell sikereit. Persze ehhez nyitott társadalomra, felelős politikusokra és határozott jövőképre is szükség volt. Vajon mi is hiányzik ezek közül minálunk?

A 2004-es állapot legfőbb jellemzői •Az internet-használók aránya több mint 50 százalék, azaz nagyobb, mint például Írországban vagy Spanyolországban. A cégvilágban az internet-penetráció 80 százalék feletti. Az észtek 70 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal – ez az arány eléri az uniós átlagot. A nemzetközi összehasonlító rangsorokban minden IKT, információs társadalom, e-kormányzat vonatkozású mutató tekintetében - legtöbbször Szlovéniával fej-fej mellett - vezető pozíciót töltenek be a kelet- közép-európai térségben. Közel egymillióan e- bankolnak Észtországban.

Internet-penetráció Észtországban

A 2004-es állapot legfőbb jellemzői •Az év talán legnagyobb szabású kezdeményezése gyanánt az észt hírközlési miniszter a Microsofthoz fordult annak érdekében, hogy az ország legújabb nagyszabású IT-programja is sikeres legyen. Mezlis Atonen észt gazdasági és hírközlési miniszter azzal az ötlettel állt elő, hogy a szoftveróriás csatlakozzon a balti ország legújabb nemzeti programjához. Észtországban hamarosan nyilvánosságra hozzák az „Internetet Mindenkinek!” projektet, amely nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint hogy az ország minden egyes háztartásában, még a legtávolabbi vidéki épületekben is legyen internet-hozzáférés.

A 2004-es állapot legfőbb jellemzői •Az elképzelés szerint a kormányzat lenne az internet-szolgáltató. A balti állam tehát egyfajta kísérletet készül tenni, és ehhez hívja partneréül a Microsoftot. A miniszter elmondta: Észtország nem anyagi támogatást, hanem a megszokottól eltérő kereskedelmi és licencpolitikát, valamint rugalmasságot várna a szoftvercégtől. •Az ország tehát nem lassít, tovább halad a megkezdett úton, és talán ez az eltökéltség és lépésről lépésre történő tudatos fejlesztés a legfontosabb.

Kreatív feladat •Mi az a blog? Mit gondoltok a blogokról? •Miért nem éllovasa az információs társadalomnak Magyarország? Mi lehetne a zászlóshajó Magyarország számára?

Köszönöm a figyelmet!