SZELLŐZŐ ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK I. ALAPFOGALMAK LÉGTECHNIKA I. ALAPFOGALMAK MÓRA FERENC SZAKKÖZÉPISKOLA HŰTŐ-KLÍMATECHNIKAI DIASOROZAT

Az emberi test állandóan hőt bocsát ki, melynek mennyisége függ a fizikai tevékenységtől. E mennyiség a nyugalmi állapotban 58 W/m2, az emberi test minden négyzetméterére számítva. Az emberi test átlagos felülete 1,8 m2. A beltéri levegő felveszi az emberi test által fejlesztett hőt, ezért a beltéri levegő hőmérséklete a komfortérzetet meghatározó paraméter. Köztudott, hogy a legkellemesebb belső hőmérséklet télen 20-220C, nyáron pedig 22-240C. A páratartalom rendkívül magas vagy alacsony értéke nem előnyös. Az ajánlott relatív páratartalom 20-65%

Légsebesség a tartózkodási zónában: Az ajánlott lég sebesség 240C hőmérsékletnél 0,15 m/s az emberek számára szolgáló tartózkodási zónában (azaz a helyiség padlójától mért 1,8 m magasságig és az oldalfalaktól 0,15 m távolságig terjedő zónában). A grafikon segítségével megbecsülhetők a légsebességek a helyiségben. A pontosabb számításokhoz a szabványokat kell alkalmazni.

A KÖZÉRZETET BEFOLYÁSOLÓ EGYÉB TÉNYEZŐK: Ruházat - a viselt ruházat fajtája befolyásolja az emberi test hőtermelését. A ruházat hőszigetelésének megbecsülésénél használt mértékegység a CLO. Egy 155 m2K/kW hőellenállású ruházat hőszigetelési hatása 1 CLO. Portartalom - a külső levegő különböző forrásokból származó port hordoz. Ez a levegő bizonyos mértékig megtisztul, amikor áthalad a légkezelő berendezésen, a légszűrő osztályától függően. A különböző helyiségekben megengedett porterhelést a szabványok határozzák meg. Zajszint - befolyásolja az emberek közérzetét. A klímaberendezések zajforrások lehetnek. A légkezelő berendezés optimális megválasztásával jelentősen csökkenthető a zajszint. Gáz- és szagtartalom - befolyásolja az emberek közérzetét és termelékenységét. Szabványok határozzák meg a gázszennyeződés megengedett szintjét a különböző létesítményekben.

A komfortérzet feltételei: A komfortérzet különböző tényezőktől függ, de ezek közül a legfontosabb a helyiségben lévő levegő állapota. Ezen állapot jellemzői a következők: . hőmérséklet és páratartalom a helyiségben . a levegőmozgás sebessége . a helyiség falainak hőmérséklete További paraméterek, például: a friss levegő %-os aránya, a levegőben lévő különböző gázok részaránya, a zajszint és egyéb tényezők (fényviszonyok és a viselt ruhák) is fontos szerepet játszanak. A tervezőnek a klíma- és légkezelő berendezést úgy kell megterveznie, hogy a rendszer lelke (a légkezelő berendezés) elegendő mennyiségű és megfelelő állapotú levegőt fújjon be a helyiségbe.

Levegő állapot jellemzők különböző létesítményekben:

LÉGSZÁLLITÁS: A légszállítás[m3/h] az a levegőtérfogat, melyet egy légkezelő berendezés légcsatornákon keresztül egységnyi idő alatt befúj a helyiségbe (vagy elszív onnan, elszívó berendezés esetén). Egy helyiség befújt / elszívott légmennyiséget az épület tervezésénél kell meghatározni. A légszállítást általában az alábbi tényezők alapján számítják ki: . a hőcsere okozta levegőtérfogat (csökkenés vagy növekedés) . a páratartalom-változás okozta levegőtérfogat (csökkenés vagy növekedés) . a légcsere-szám . az egy főre számított friss levegő mennyisége . gázokkal vagy gőzökkel való szennyeződés mértéke (MAK) . a helyiség számára minimálisan szükséges friss levegő térfogata

Összes áramlási veszteség :Δp [Pa] az a nyomásveszteség, mely a légcsatornában létrejövő súrlódási nyomásveszteség, a helyi /ütközési/ nyomásveszteségek összegével egyenlő. Az ütközési (alaki)nyomásveszteségeket a légcsatorna irányának és áramlási keresztmetszetének változásai, valamint a beépített szerelvények, légrácsok okozzák. A dinamikus nyomás az a nyomás, mely a levegő megfelelő sebességre történő felgyorsításához szükséges. A ventilátor által létrehozott összes nyomás a következő két tényezőből tevődik össze: . légcsatorna méretezés eredményeként szükséges nyomás . a berendezés szerkezeti elemei által okozott nyomásveszteségekből. A légkezelő berendezéseket maximum 2.000 Pa össznyomásig ajánlják használni.

A ventillációs légmennyiség kiszámítása a szükséges légcsere-szám figyelembevételével A létesítmény Légcsere- rendeltetése szám Előadóterem 6 - 8 Bank 2 - 3 Könyvtár 3 - 5 Üzletközpont 3 - 6 Garázs 4 - 6 Mozi, színház 4 - 6 Iskolai osztályterem 3 - 5 Konyha 10-30 Laboratórium 5 -15 Áruház 4 - 6 Uszoda 3 - 4 Szállodai szoba 4 - 8 Irodahelyiségek 3 - 8 Raktár 1 - 2 Üzlethelyiség 4 - 8 Étterem 8 -12 Üzlethelyiség 6 - 8 Ruhatár 4 - 6 Szerelő műhely 3 - 6 Fontos tudni, hogy a légmennyiség légcsere-szám alapján történő meghatározása egy egyszerűsített módszer - nem veszi figyelembe a helyiség hőterhelését, a helyiségben tartózkodó emberek számát, valamint a szennyeződés koncentrációját. A táblázatban szereplő érték irányértéknek tekintendő.

LÉGMENNYISÉG KISZÁMÍTÁSA A SZEMÉLYEK SZÁMÁTÓL FÜGGŐEN Normál esetben Vi értéke személyenként a 20...60 m3/h közötti tartományba eshet, a létesítmény típusától függően. Ezzel a módszerrel kiszámított légmennyiség minden esetben a helyiségbe minimálisan bejuttatandó légszállítást jelenti.