Levegőtisztaság- védelem Tiszta levegő Levegőtisztaság- védelem

Tiszta levegőt! „Fejlődő országban ne igyál vizet, fejlett országban ne vegyél levegőt!”

Természeti eredetű levegőszennyezés 1815: kitör a Tambora vulkán (Indonézia) A levegőbe került összesen mintegy 150 milliárd köbméter kőtörmelék, vulkáni hamu és egyéb anyag. Meghalt hatvanezer ember. A telek szokatlanul hidegek voltak, a nyár pedig gyakorlatilag megszűnt, ami miatt gyenge volt a termés, így éhínség és járványok törtek ki. Írországban a nyári hónapok alatt 142 napon át esett az eső, míg Észak-Amerikában júniusban havazott, júliusban és augusztusban pedig számos folyó befagyott.

Eyjafjallajökull – 2010. Az elmúlt 1100 évben az Eyjafjallajökull négy alkalommal lépett működésbe: 920-ban, 1612-ben, 1821–23 között és 2010-ben. 2010. évben két kitörés volt, az első kitörés március 20-án, a második kitörés április 14-én. A második kitörés erőssége becslések szerint 10-20-szor nagyobb volt, mint az elsőé. Nagy mennyiségű vulkáni eredetű részecske került az atmoszférába. Ezen részecskék közt nagy arányban voltak jelen üvegszemcsék, ami főleg annak köszönhető, hogy a gleccser vize a lávát hamar megszilárdította és így képződött az üveg. Ezért vált nagyon kockázatossá a légi közlekedés.

Emberi tevékenység okozta levegőszennyezés A XIX. században Wales déli részén a Tawe folyó völgyében hozták létre az akkori idők legjelentősebb fémipari központját. Az üzem virágzása idején kb. 400 kémény okádta a füstöt a kis völgyben. 1880-ban az itt élő emberek átlagéletkora mindössze 24 év volt.

Emberi tevékenység okozta levegőszennyezés Az emberi - vagy antropogén - légszennyezés fő forrásai: Gázok: Főleg a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származnak: széndioxid , a metán  és a dinitrogén oxid (üvegházgázok), nitrogén-oxidok , a kéndioxid , a szénmonoxid  és a szénhidrogének széles skálája (illékony szerves vegyületek, röviden VOC-ok). Részecskék: A szennyezők másik típusa a részecskékből álló anyag, amelyhez a levegőben lebegő részecskék széles skálája tartozik.

Következmények: üvegházhatás Üvegházhatás: Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni a Föld légkörébe, a felszínről visszasugárzott energia egy része azonban nem jut ki belőle, mert a légkörben megtalálható por és üvegházhatású gázok nem engedik ki. Milyen mértékű éghajlatváltozást képes elviselni az ember?A megindult légköri változások miatt a globális átlaghőmérséklet kb. 1,2-1,3° C-os emelkedésével kell számolni. A jelenlegi környezetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően további lassuló emelkedés után a középhőmérséklet stagnálása várható, amely alig 2 °C fokkal jelentene magasabb értéket, mint ami az ipari forradalmat megelőzően volt jellemző. Ha azonban a középhőmérséklet emelkedése meghaladja a 2° C-ot, az már drámai változásokat okozhat a Föld éghajlatában és ökoszisztémájában. A tíz legmelegebb év 1850 óta (Forrás: National Climatic Data Center, 2005) helyezés év 1. 1998 2. 2003 3. 2002 4. 2004 5. 2001 6. 1997 7. 1995 8. 1990 9. 1999 10. 2000

Következmények: globális felmelegedés A globális átlaghőmérséklet 2° C-os emelkedésének várható következményei: Emberek millióit fenyegeti majd éhínség, malária és árvizek, illetve milliárdokat az ivóvíz hiánya. Jelentős környezeti katasztrófákkal kell számolni a sarkvidékektől egészen a trópusokig. Gazdasági összeomlás vár a legszegényebb, valamint a fejlődő országokra, különösen a dél-szaharai afrikai országokra, Dél-Ázsiára és Délkelet-Ázsia, valamint Latin-Amerika egyes államaira. A tengerek szintjének megemelkedése beláthatatlan emberi veszteségeket okozhat tulajdonképpen bárhol a világon, főként azonban a fejlődő országok alacsonyabban fekvő területein, mint pl. Bangladesben, Dél-Kínában, de a tengerszintnél mélyebben elterülő európai államokban is (Belgium, Hollandia, Északnyugat-Németország). A természetes élővilág pusztulása az életszínvonal zuhanását és hatalmas gazdasági veszteségeket okozhat, főként a legszegényebb és a fejlődő országokban.

Következmények: hibridizáció 2006-ban az Északi-sarkvidéken egy vadász egy barna foltos jegesmedvét lőtt. A genetikai vizsgálat eredményéből kiderült, hogy egy jegesmedve anyától és egy grizzly apától származó hibrid került puskavégre. Ez volt az első, hogy igazoltan vadon élő jegesmedve-grizzly hibridet észleltek. 2010-ben már második generációs, hibrid anyával és grizzly apával rendelkező medvét is lőttek. A hibrid példányok természetes körülmények között általában kiszelektálódnak: gyakran már a világrajövetel előtt elpusztulnak, vagy terméketlenek lesznek.

Következmények: kiszáradás 1960-ban még a Föld negyedik legnagyobb tava. 2004-re az Aral-tó elveszítette korábbi területének 75, vízmennyiségének 90%-át. évi 50 ezer tonna halat jövedelmező halászat is megszűnt a tavon. Az 1950-es években leírt gazdag ökoszisztéma java része kipusztult. Az Aral-tó vizének só-koncentrációja az 1960-as 9,6-10,3‰-ről 27-30‰-re emelkedett.

Következmények: szélsőséges időjárás Magas-Tátra katasztrófa (2004.11.19.): 170 km/órás bukószél 4 millió köbméter kidőlt fa Várhatóan 50-70 éves regenerációs idő

Következmények: Tengerszint emelkedés A világtengerek szintje átlagosan 20 és 70 centiméterrel emelkedik ebben az évszázadban, de ezek az értékek helyenként magasabbak is lehetnek. Egy méteres emelkedés öt millió km2 területet árasztana el a világ alacsonyan fekvő területeiből, elpusztítva az összes termőföld harmadát és ötven millió környezeti menekültet hagyva maga után. Ötméteres tengerszint-emelkedés 670 millió ember életterét veszélyeztetné. A számítások helyi, rövid ideig tartó árhullámra vonatkoztak. 2004 decemberében az Indiai-óceánon pusztított cunami legmagasabb hulláma elérte a 30 méteres magasságot, a tengerpartokon pedig világszerte egymilliárd ember él. Az EU-ban 68 millió embert érinthet a várható tengerszint-emelkedés. Az emelkedő tengerszint elől menekülve 100 millió, jelenleg a tengerszint feletti egy méteres térségben élő embernek „kell majd máshová mennie”.

Következmények: Szmog 2010. december 6. 1100 óra 100 % - egészségügyi határérték

Levegőtisztaság-védelmi célok, szükséges intézkedések A levegőtisztaság-védelem stratégiai célja, hogy az ország minden településén a levegő minősége feleljen meg a jogszabályban előírt követelményeknek. A nem szennyezett területeken a levegő jó állapotának megőrzése a célkitűzés. Jogszabályi előírás alapján azokra a területekre, ahol a légszennyezettség meghaladta a határértéket a környezetvédelmi hatóságok az érintett hatóságok közreműködésével szennyezettség csökkentő intézkedési programokat dolgoztak ki.

Levegőtisztaság-védelmi célok, szükséges intézkedések A közlekedés okozta légszennyezés csökkentése, amelyet csak az alábbi feladatok összehangolt végrehajtásával lehet megoldani: a közlekedési-szállítási igények mérséklése a településfejlesztés, az informatika, a logisztika, az ipar és kereskedelempolitika, valamint a gazdasági szabályozás eszközeivel; a nem motorizált közlekedés elterjesztése infrastruktúrájának fejlesztésével; a tömegközlekedés személyközlekedésen belüli részaránya jelenlegi szintjének megőrzése eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztésével; a környezetbarát közlekedési-szállítási módok (vasút, belvízi hajózás, kombinált áruszállítás) közlekedésen-szállításon belüli részarányának növelése eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztésével; a gépjárműállomány átlagos emissziós állapotának javítása a jogi szabályozás továbbfejlesztésével (az újonnan forgalomba helyezett gépkocsikra vonatkozó szigorú előírások bevezetésével), a gépjárműállomány megújulási ütemének felgyorsításával, az üzemben lévő gépjárművek környezetvédelmi ellenőrzésére vonatkozó szabályozás szigorításával; az üzemanyagok minőségének javítása (szigorú minőségi előírások bevezetése); megfelelő közlekedési infrastruktúra hálózat kialakítása (elkerülő utak, megfelelő minőségű közúthálózat, vasúthálózat).

Levegőtisztaság-védelmi célok, szükséges intézkedések A légszennyezés (emisszió) folyamatos csökkentése: Az előírás szerint Magyarországon 2010-ig a kén-dioxid kibocsátást 50%-kal, a nitrogén-oxid kibocsátást 17 %-kal, az illékony szerves anyag (VOC) kibocsátást 33 %-kal, az ammónia kibocsátást pedig 27 %-kal kell csökkenteni az 1990. évi szinthez képest. Valamennyi jelentős légszennyezést okozó tevékenységnek 2007. október végéig meg kell felelni a legjobb elérhető technika követelményeinek, nem léphetik túl a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket. Mivel a légszennyezés átterjed a határokon, a magyarországi környezet állapotára pozitív hatással bírhat, hogy a szomszédos államok közül több szintén a közösségi előírásokat érvényesíti. Ezek között szerepel a határokon átnyúló problémák megoldására a kapcsolat felvételi és közös intézkedési kötelezettség is.

Levegőtisztaság-védelmi célok, szükséges intézkedések Egyes légszennyező tevékenységek és technológiák részletes szabályozása: A hulladékégetésre, a nagytüzelő berendezésekre, egyes illékony szénhidrogént kibocsátó technológiákra részletes szabályozás van érvényben, Csak az előírásokat mindenben kielégítő tevékenységet engedélyezhetnek a hatóságok.  Nagy tüzelőberendezések esetén 2004. december 31-re megtörtént a teljes átalakítás, nem működik határérték feletti szennyezést okozó erőmű. Az 1998-2004. közötti időszakban jelentős fejlesztések zajlottak, tüzelőanyag-váltás történt (kb. 120 mrd Ft ráfordítással). Veszélyes hulladék égető berendezések esetén: 2005. június 30-ig a 20 veszélyes hulladék égető korszerűsítése megtörtént; a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő 19 hulladékégető bezárásra került.

Levegőtisztaság-védelmi célok, szükséges intézkedések Ózonbontó anyagok csökkentése   A Montreáli Protokollal (1987) vállalt kötelezettség szerint az ózonréteget károsító anyagok felhasználását az elmúlt időszakban, több jogszabályi módosítás alapján jelentősen szigorítottuk.  Egyes, a szabályozás alá vont anyagok felhasználását betiltottuk, mások használatát erősen lekorlátoztuk.

Tiszta levegő VÉGE a második előadásnak