A KÖRÖS-MENTI TDM EGYESÜLET IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÉKÉSSZENTANDRÁS, SZARVAS, KONDOROS TÉRSÉGÉRE Szarvas, 2013.szeptember 26. Előadó: Dr.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Magyar Fesztiválszövetség közgyűlése Százhalombatta, november 25. Dr. Faragó Hilda.
Advertisements

Dr Raffay Ágnes Dr Lőrincz Katalin Hajmásy Gyöngyi
Szakpolitikai reflexiók a turizmusfejlesztés területi kohéziós szempontú értékeléséhez április 25. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai.
A Turizmus sajátosságai a marketingben
Aktuális pályázati lehetőségek
Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Felelősségteljes idegenforgalmi fejlődés Bükön
Önkormányzatok idegenforgalmi feladatai Tegyünk együtt Fejér megye idegenforgalmáért Garán Éva.
Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén
HELYI ÉRTÉKET! A Vidékfejlesztési Terv Intézkedéseinek bemutatása.
A helyi termék szerepe és lehet ő sége Zala megyében Kovács Tünde, projektszakért ő Kerka völgy aranya, a méz - a helyi termékekért Zalamerenye, 2010.
Előadó: Mihály Mariann TDM menedzser TDM szervezetünk működéséről, eddigi munkájáról.
Tájékoztató a települési túraútvonalak létrehozásával kapcsolatos tapasztalatokról Márta Attila.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai pályázatok gazdaságélénkítő hatása az Észak-Magyarországi régióban.
„Gyógyító Régiók” A MÁTRAI GYÓGYINTÉZET Munkacsoportja Vezető: Dr. Urbán László A MÁTRAI GYÓGYINTÉZET Munkacsoportja Vezető: Dr. Urbán László.
SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
2011 – Sarkadi Eszter Harkányi Turisztikai Egyesület.
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
Ajkai Kistérség turisztikai helyzete
TDM Szakmai Nap november 21.
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Balogh Károly elnök Mór, november 10.. Turizmus Desztináció Menedzsment Professzionalizmus Partnerség Kooperáció Konszenzuskeresés Kontroll Innováció.
Ajkai Kistérség Idegenforgalmának jellemzői
Turizmus a Dél-alföldi régióban
Stratégiai tervezés.
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió Turizmusfejlesztési stratégia
Fejlesztési, stratégiai útmutató
„TI SZERETTEK ITT KINN, S MI OTT BENN…”. GYIMES FEJLŐDÉSÉNEK KÉRDÉSE A FOLKLÓRTURIZMUS TÜKRÉBEN. EGY TÖBBSZÖRÖSEN ELLENTMONDÁSOKKAL TERHELT KISTÉRSÉG PROBLÉMÁINAK.
Rekreáció és turizmus a Duna mentén
Dr. Faragó Hilda, az Országos Idegenforgalmi Bizottság titkára
Egészségturizmus fogalma
Budapest turisztikai Marketingje
Önkormányzatok turisztikai feladatai
A Fertő mente turizmusa Kundi Viktória PhD hallgató április 27.
A Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség jelene és jövője
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Hódmezővásárhely az alföldi művészváros
Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Orfűi desztináció (Sikonda, Magyarhertelend, Zöld völgy) Előadó: Horváth Viktória TDM menedzser, OrfűPécs,
Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli RMI Marketingterv prezentáció
Balaton régió turizmusában
Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
Az idegenforgalom lehetőségei a határmenti régióban Dobis Ildikó, Győr,
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
Falusi és agroturizmus jelene – jövője
A mi Velencénk: a turisztikai tér és miliő összefüggésrendszerének változásai a „Velencei tó kapujában” Wirth Gábor Doktorandusz SZIE Enyedi György RTDI,
INNO-REÁL Szövetség Civil Ágazati-szakmai Stratégiai Terv május 21.
Tourinform. Tourinform irodák 150 iroda 9 regionális szervezet 2 millió látogató Információk kiadványok rendezvények kiállítások továbbképzések.
Balaton Keleti Kapuja Kerékpáros Turisztikai Régió (tervezet)
TURIZMUS, KIÁLLÍTÁSOK Egyházi könyvtárak a 21. század elején EKE konferencia Budapest, OSZK március 25.
DESZTINÁCIÓK TURISZTIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK TELEPÜLÉS-SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Dr. Szalók Csilla „TDM Workshop”
Gyógyturisztikai szekció április 1. Bozzay Andrásné Nemzetközi Balneológiai Konferencia.
VI. Siklósi Idegenforgalmi Konferencia június 2. Sarkadi Eszter titkár, TDM munkaszervezet vezető Harkányi Turisztikai Egyesület.
Pécs és térsége turizmusának helyzete. Magyarország vendégforgalmi adatai ( KSH)‏ Látogatók száma: fő (=2007)‏ Vendégek száma a kereskedelmi.
Bodrogolaszi község turizmusfejlesztése Kérdőív a fejlesztés koncepciójának összeállításához értékelés.
Leader program és helyi termék a turisztikában. Helyi termék 76/2011 VM rendelet alapján: – LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén megtermelt,
MAGYAR-ROMÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A FALUSI TURIZMUSBAN Prof.Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár
Turisztikai klaszter Háromszéken (Székelyföldön) Szabó Tibor, elnök Háromszéki Panziók Egyesülete Sepsiszentgyörgy, december 10.
Dr. Bienerth Gusztáv prezentációja 2016.december 12.
Helyi Fejlesztési Stratégia intézkedéseinek bemutatása
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
HVS felülvizsgálat 6/2011. (II. 04.) IH közlemény.
Gerje-Körút „A közös program”
A határtérség.
A turisztikai desztináció menedzsment rendszer Magyarországon
Előadás másolata:

A KÖRÖS-MENTI TDM EGYESÜLET IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÉKÉSSZENTANDRÁS, SZARVAS, KONDOROS TÉRSÉGÉRE Szarvas, 2013.szeptember 26. Előadó: Dr. Glózik Klára egyetemi adjunktus

a desztinációs stratégia felépítése BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS Magyarország, Dél-alföldi régió, Békés megye turisztikai helyzete, trendek, keresleti jellemző A KÖRÖS-MENTI DESZTINÁCIÓ BEMUTATÁSA: Szarvas, Békésszentandrás, Kondoros FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK: rövid és hosszú távon MARKETING CÉLOK MEGHATÁROZÁSA MUNKACSOPORTOK ÖSSZEGZÉS

a stratégia lényege Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle! Vonzerők definiálása, feltárása vezet a megalapozott desztinációs stratégiához Felhasznált szakirodalom: Magyar Turizmus Zrt., KSH stb.

helyzetelemzés Magyarország turizmusa: legfontosabb küldő országok 2012-ben: Németo., Ausztria, Olaszo. Oroszo. Turizmus törvény? Dél-alföldi régió turizmusa – átalakulás (ÉARMI közös vezetés) Békés megye turizmusa – változás 2012. évi önkormányzati törvény miatt TDM-ek létrejötte a megyében Szakmai szervezetek szerepe

legfőbb értékünk a VÍZ!

SWOT analízis a desztinációra I. Erősségek: Gazdag, változatos természeti értékek Megfelelő szálláshelykínálat Gazdag épített örökség Megfelelő ár-érték arány A terület gazdag kulturális, nemzeti hagyományokkal rendelkezik Gyengeségek: Megfelelő úthálózat hiánya Viszonylag nagy távolság a fizetőképes kereslettől (Dunántúl és Budapest) Erős szezonalitás Programcsomagok, garantált, fakultatív programok hiánya A további fejlesztési beruházásokhoz szükséges tőke hiánya Egységes marketingkommunikáció, arculat hiánya Megfelelő színvonalú, nem csak a helyi lakosság igényeit kielégítő gyógyfürdő hiánya

SWOT analízis a desztinációra II. Lehetőségek: Az épített örökség idegenforgalmi hasznosítása Szolgáltatók együttműködésének erősítése (közös csomagajánlatok, programok) Fakultatív programok kialakítása A helyi hagyományok (gasztronómia, helyi termékek, hagyományok) erőteljesebb bevonása a turizmusba Földrajzi elhelyezkedés (A Történelmi Magyarország középpontja) lehetőségeinek kihasználása Növekvő igény az egészséges környezet, egészséges életmód iránt Veszélyek: Népesség elvándorlásának negatív hatásai, ebből következően a szakképzett munkaerő hiánya Országon, régión belüli leszakadás erősödése Versenytársak erősödése Szélsőséges időjárás: árvíz, belvíz, aszály Roma helyzet, mely már zavaró tényezőként lép fel az idegenforgalomban (épületek állapota-városkép)

szálláshelyek a desztinációban 4*-ostól a falusi szálláshelyig minden megtalálható, eltérő mértékben Kihasználtság: elsősorban a szezonban

turisztikai attrakciók a desztinációban Természeti: a legfontosabb a vizekre alapozott Szarvas és Békésszentandás tekintetében, KMNP, Arborétum Épített örökség: Kondorosi Csárda Kultúra: Vízi Színház, hagyományok, rendezvények – szerepük, szezonon kívüli rendezvények hiánya Új attrakciók megjelenése: Mini Magyarország Vendég-, és vendégéjszaka szám növelésére alkalmassá tenni!

vonzerők I.

vonzerők 2.

adatok a desztináció turizmusához Vendéglátóhelyek száma 2012 júniusában (Étterem,cukrászda és egyéb vendéglátóhely) Békésszentandrás:6 Kondoros:12 Szarvas:73 Összesen:91 Forrás: KSH

Ipartörténeti emlékek Kastély/kúria 5 Kiállítóhely Könyvtár Látnivalók Szarvas Kondoros Békés-szentandrás Egyházi épület 3 2 Emlékmű 15 6 7 Fürdő 1 - Ipartörténeti emlékek Kastély/kúria 5 Kiállítóhely Könyvtár Forrás: Tourinform - Szarvas

Látnivalók Szarvas Kondoros Békés-szentandrás Lovas turizmus 1 - Park 2 Síremlék Sport 7 Szálláshely 45 3 46 Természeti 4 Vendéglátó 25 Vízi attrakció Forrás: Tourinform - Szarvas

Nyertes ÚSZT pályázatok 2010-2012 Száma Összege Szarvas 85 db 7 202 096 081 Kondoros 13 db 630 288 458 Békésszentandrás 10 db 813 054 955 Összesen: Forrás: Tourinform - Szarvas 108 db 8 645 439 494

Nyertes Leader pályázatok 2010-2012 Száma Összege Szarvas 6 db 135 723 856 Kondoros 9 db 101 483 247 Békésszentandrás 10 db 258 540 561 Összesen: Forrás: Tourinform - Szarvas 25 db 495 747 664

adók Szarvas

adók Békésszentandrás

adók Kondoros

fejlesztési elképzelések Rövid távon Fakultatív programok összegyűjtése, rendszerezése, ezek megfelelő promotálása, cél a desztinációban eltöltött idő hosszabbítása Osztályoknak, családoknak interaktív játékok szervezése a településeken Információs pont kialakítása az Arborétumnál, a közlekedés megoldása (kerékpárbérlés, lovaskocsi, kisbusz). Arborétum és Mini Magyarország erőteljes bekapcsolása a térség turizmusába Helyi termékek (food és non-food) bevonása az idegenforgalomba (Gallicoop, Szarvasi Mozzarella, szarvasi kotyogó, helyi sörök) Fürdő pozícionálása, lehetőségeinek feltérképezése A települések utcaképének kialakításával kapcsolatos ajánlások az önkormányzatok felé Egységes arculat, marketingkommunikáció kialakítása Szemléletformáló rendezvények, fórumok szervezése, melynek lényege, hogy a helyi lakosság felismerje, milyen fontos szerepe van a turizmusnak a térség gazdaságát illetően.

fejlesztési elképzelések hosszabb távon I. A Csodaszarvas legendája köré épülő turisztikai termékek kidolgozás (Történelmi Emlékút, Országközép) Vízi Színház pozícionálása Szőnyeggyár bekapcsolása az idegenforgalomba (alapvetően két ponton kapcsolódhat: az épület, mint látványosság. A másik lehetőség a kézi csomózás, mint látványosság bemutatása. Furugy szerepe, erőteljesebb bekapcsolása a helyi desztinációba A kondorosi Batthyány-Geist kastély bekapcsolása a turizmusba, mindenképpen nagy összegű beruházás szükséges a helyreállításához Anna-liget, Erzsébet-liget hasznosítása: sport, kultúra: festészet, családbarát szolgáltatások, Kneipp-ösvény

fejlesztési elképzelések hosszabb távon II: Új rendezvények generálása: Tessedik Napok Tessedik Múzeum, Szárazmalom, Szlovák Tájház interaktívvá tétele Tessedik kultusz erősítése, esetleg Tessedik út kialakítása Tessedik Tanya felújítása, funkcióval, tartalommal való megtöltése, szintén komoly tőkebefektetést igényel Pályázati források felkutatása a nagy befektetést igénylő beruházásokhoz

versenytárs elemzés Gyomaendrőd Szentes miben áll erősségük és gyengeségük a desztinációval szemben: hasonlóságok és eltérések Gyula Békéscsaba versenytárs vagy partnerség?

marketing célok meghatározása Bevételek növelése, a kínálat bővítésével, a szolgáltatások minőségének javításával a turisztikai költés ösztönzése. A turisták és a vendégéjszakák számának, az átlagos tartózkodási időnek a növelése. A térség bevezetettségének, ismeretségének fokozása Magyarországon, bemutatása külföldön, a táj értékeinek, a kínálat, az egyedi jellegzetességek ismertetésével. A belföldi turizmus élénkítése, volumenének fokozatos növelése Részletesen mindez kifejtve a marketing stratégiában!

munkacsoportok létrehozatala A felvázolt fejlesztési elképzelések megvalósításához, továbbgondolásához, és gyakorlatba történő átültetéséhez hatékony lehet munkacsoportok kialakítása, amelyek koncentráltan egy téma kidolgozásáért felelősek. A munkacsoportok feladatai jól körülhatárolnak egy cselekvési ütemtervet, amely ha megfelelő munkacsoport kerül kialakításra, akkor garantálja a stratégiában lefektetett célok megvalósulását

Köszönöm a figyelmet! Dr. Glózik Klára egyetemi adjunktus glozik.klara@gk.szie.hu