Mi mennyi, pontosabban: Mi micsoda? Fogalmi rendzavarás társadalom- biztosítás ügyben Dr. Kincses Gyula Zell am See 2007.

Társadalombiztosítás és szolidaritás

3/26 A szolidaritási elv szükségessége •A személyes jövedelempozíció és az egészségügyi szükséglet fordított arányban van, –abban életszakaszunkban tudnánk megfizetni az egészségügyi ellátást, amikor a legkevésbé van rá szükségünk, –a betegség általában szegénnyé tesz. •A betegség-terhek olymértékben növeked- nek, hogy azt a hagyományos kisközösségek már nem tudják kiegyenlíteni.

4/26 A kockázatközösségek fejlődése •Kisközösségi öngondoskodás (család, faluközösség) •Család-fenntartó modell kialakulása: a család- fenntartó kieső jövedelmét pótolni kell. –Bányatárs-ládák •homogén kockázatok kisközösségi, társadalmi csoporton belüli megosztása •szolidaritás a generációk és az egészségesek, betegek között –Bismarck féle társadalombiztosítás •a szolidaritás kiterjesztése a társadalmi csoportokra - a munkáltatók is belépnek a kockázat-finanszírozók közé –A teljes társadalomra kiterjedő kockázatközösség •NHS •Kötelező teljeskörű társadalombiztosítás

5/26 A nemzeti kockázat-közösség fogalma Egy olyan szolidaritás elvű kockázat-közösség, amely •Mindenkire kiterjed, azaz teherviselésre képes állampolgár semmilyen okból nem maradhat ki a teherviselésből. (nem csak alkalmazottak) •A kockázatok kezelése biztosítás-matematikailag a teljes lakosságra kiterjed, azaz –az egyes ellátás-szervező csoportok (biztosítók) nem a saját bevételükből gazdálkodnak (fejkvóta vagy keresztfinanszírozás) –egyes kiemelt kockázatok az egész populációt terhelik, nemcsak a szolgáltatás-finanszírozót. •A nemzeti kockázat-közösség nemcsak egyintézményes modellben értelmezhető.

6/26 A szervezett társadalmi gondoskodás (egyének védelmének) eszközei •Szolidaritási elv (CSAK a TB!!!) lényege: kockázatközösség és jövedelemtranszfer –Munkáltatók– munkavállalók –a szegények– gazdagok között, –Egészségesek– betegek és között –Aktív korúak – inaktívak között –Férfiak – nők között –Ágazatok között (bankszféra – mezgazdaság…) –Egyes biztosítók között (gazdag és szegény területek, kockázati portfolio) •Kockázatporlasztás (bármelyik biztosítás, TB is!) lényege: kockázatmegosztás –horizontális és időbeni (kockázat-közösség): üzleti biztosítások, részben az egészség-pénztárak –csak időbeni: egyéni előtakarékosság (Egészségszámla)

7/26 Az egészségügyi rendszerek felosztása A két meghatározó csoport: •Állami rendszer a leginkább rászorultaknak, a többieknek piac vagy önszerveződés (önkéntes biztosítások, vállalati prémium, vállalati szervezett ellátás (HMO), egyéb szolgáltató-vásárló közösségek, MSA, stb.) •Kényszer-szolidaritás a lakosság egészének vagy nagy-részének: –adóból fenntartott egészségügyi rendszerek, –társadalombiztosítási rendszerek.

8/26 Az adó alapú rendszerek fő csoportjai •Brit (Beveridge) modell: dekoncentrált állami szervezet. (ÁNTSZ +OEP…) •Skandináv modell: területi önkormányzatok által fenntartott és működtetett egészségügy (1989 előtt Magyarországon ez volt!) •„Déli modell”: alapbevetően állami rendszer, de egyes ágazatokban „ágazati biztosító” jelleggel külön ellátási rendszerek lehetnek.

9/26 A biztosítási rendszerek •Alap-felosztás –Társadalombiztosítás elvű –Kockázat elvű (üzleti modell) •Részvétel –Kötelező (TB, de nem csak ott!) –Önkéntes •Intézményrendszer –Egybiztosító - Több-biztosító –Egyszintű- többszintű

10/26 Magánbiztosító – magánbiztosítás- Fogalmi különbség-tétel •Ma már mindenki tudja, hogy nem az a meghatározó, hogy az egészségügyi szolgáltatást költségvetési szerv, vagy magánszolgáltató nyújtja, hanem, hogy közszolgáltatásként, vagy magánfinanszírozású szolgáltatásként nyújtják. •Ugyanez a helyzet a biztosításnál is: a meghatározó az, hogy a biztosítás milyen típusú (TB vagy üzleti), nem pedig az, hogy a szervezet nonprofit, vagy profitorientált.

11/26 A szolidaritás elvű és az üzleti biztosítók különbségei * a pénzbeni ellátások részben befizetés-arányosak

Nemzetközi kitekintés

13/26 Közös problémák Európában •Egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik, Európa meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a verseny- képességet a globalizált piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával. –Demográfiai torzulás –Technológiai robbanás –Politikai stabilitás – a szerzett jogok garantálhatósága. •Ez mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát fogja eredményezni.

14/26 Európai tendenciák •A fenti kérdésre nincs egyetlen „európai” vagy „korszerű” válasz, csak tendenciák vannak: –minden országban erősödik a nemzeti kockázat- kiegyenlítés. –a makro szintű költség-kontroll minden országban erősödő szempont, ezért •a szolgáltatások valamilyen korlátozása jellemző (csomag., co-payment, stb.), •az országok zömében (még az állami egészségügyi rendszerekben is!) erősödnek a verseny-elemek. (vagy „csak” szolgáltatói verseny, vagy biztosítói is)

15/26 Európa egészségügyi rendszerei

16/26 A társadalombiztosítási rendszerek az EU tagállamokban

17/26 Forprofit szereplők a kötelező egészségbiztosításban

18/26 Működési költségek több-biztosítós társadalom-biztosításban Ország 2003 (OECD) Adminisztratív költségek a biztosítók költségvetésében % Eü. adminisztratív költségei összes eü kiadáson belül % Ausztria 3% Belgium 3,7 Csehország 4% Franciaország 7,7 Hollandia 4,3 (2004) Luxemburg 10,7 (2004) Németország 5,66 ( üzemi pénztárak 4,6%) 6,0 Szlovákia* 4% tv. szerint Svájc 6%4,8 Magyar kieg biztosítás 10-15%

Magyarország, 2007.

20/26 Miért kell változtatnunk? A jelenlegi rendszer •Nem igazságos (nem valós a szolidaritás, egyenlőtlen eloszlás, hálapénz, magánérdekű privilégiumok) •Nem garantálja a hatékonyságot és minőséget (gyenge szektor-management) •Nem fenntartható –nem finanszírozható –humánerőforrással nem ellátható

21/26 Alapelvek - tények •Adaptív szociális biztonság •A teherbírásnak megfelelő csomag •Modernizáció, illeszkedés az EU trendekbe

22/26 Melyek a legfőbb, legtöbbet hangoztatott célok? •Szolidaritás –Fenn kell maradnia a nemzeti kockázatközösségnek –Senki nem maradhat megfelelő ellátás nélkül. –Nem alakulhatnak ki szegényeket, illetve gazdagokat biztosító társaságok, az ellátás minden biztosítottnak egyenlően jár. •Biztonság –Politikától független stabil rendszer –Fokozatos átmenet, evolutív modell •Verseny –Finanszírozói verseny (vitatott) –Minőségi verseny a szolgáltatók között (a szakmai és gazdasági racionalitás korlátai között)

23/26 Választási lehetőségek •Erős, egyintézményes alapbiztosítás, verseny a kiegészítő biztosításban –Szűkebb kötelező alapbiztosítás, melyet erős, relatíve független állami szerv biztosít, emellett kiterjedt önkéntes biztosítások •Több biztosítós rendszer regionális állami monopóliumokkal –A kötelező egészségbiztosítást több szervezet nyújtja, de ezek „ügyfélköre” valamilyen területhez kötődik, a lakosok nem választhatnak biztosítót. •A beteg választásán alapuló több biztosítós rendszer –a kötelező társadalombiztosításban egyenlő feltételek és kötelességek mellett állami és magánbiztosítók versenyeznek, amelyek közül a biztosítottak szabadon választhatnak.

24/26 A modellek ismert ellenérvei •Egy + erős kiegészítő –Csökkenti a társadalmi kohéziót –Nem távolodik a politikától –A kiegészítőben magas a működési költség –Lehetne, de nem működik •Területi monopóliumok –Nincs verseny, a beteg választása erősen korlátozott –Alulkezelésre ösztönöz. •Versengő több-biztosító –Nem szolidáris –Drága, forráskivonást eredményez –Alulkezelésre ösztönöz

25/26 A több-biztosítós modellek értékelése •A két modell választása alapvetően értékválasztás kérdése. –Az egyik modell az ellátás-szervezésből fakadó hatékonyság-javulásra épül, –a másik a verseny okozta minőség és hatékonyság-javulásra. •Minden modell kompromisszum, hiszen az értékek egy része (pl. ár és minőség, verseny és szabályozottság) konkuráló értékek.

26/26 Összegzés I. •A változások elkerülhetetlenek, és a változtatási kényszer nagyobb, mint gondoljuk. •A modellvitát le kell fejteni a rárakódott politikai szerepektől, és szakma alapon kell újrakezdeni. De a döntés értelemszerűen csak politikai döntés lehet! •Általában nem úszható meg a jóléti rendszerek reformja, és a szerzett jogok, és erre rájátszó politikai „gesztusok” miatt ez nem lesz konfliktus-nélküli. •A jogegyenlőség nem jelent jogérvényesítési egyenlőséget, tehát a féltett szerzett jogok a sérülékeny rétegek számára csak a jogtárban léteznek. Ezért a reformnak reális ígéreteket kell tartalmaznia, és nem nem-működő értékeket kell védeni.

27/26 Összegzés II. •A több-biztosítós rendszer bevezetése után két társaság lesz csalódott: –akik szidták, –akik dicsérték. Mert a változások csal lassan mennek végbe. •Valamennyi felvetett aggályra lehet választ, garanciát adni, csak ezzel a változás lényegét, értelmét zárjuk ki. Amelyik gyógyszernek nincs mellék- hatása, annak hatása sincs!

28/26 Köszönöm a figyelmet