Katonai logisztika (előadás a Doktori képzésben 2012-2013 tanév) NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET MŰVELETI LOGISZTIKAI TANSZÉK Katonai logisztika (előadás a Doktori képzésben 2012-2013 tanév) Prof. Dr. Báthy Sándor HHK Katonai Logisztikai Intézet Műveleti Logisztikai Tanszék Elérhetőség : „A” épület 7. emelet 750 –es iroda Tel.: HM 29-122 E-mail cím: bathy.sandor@uni-nke.hu

Feldolgozandó témák: - A katonai logisztika a logisztika sajátos területe. - Az MH és a SZÖVETSÉG logisztikai rendszere. - A NATO stratégia logisztikai következtetései. - Az MH logisztikai támogató rendszerének felépítése. A NATO reagáló erők logisztikai támogatásának sajátosságai. Az ellátási lánc menedzsment. A logisztikai vezetés a katonai vezetés része.

Irodalomjegyzék: Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika Magyar Világ Kiadó 1998 Szegedi Zoltán-Prezenszki József: Logisztika-menedzsment Összhaderőnemi Logisztikai Doktrína (Tervezet) 2005 NATO Logisztikai Kézikönyv Szövetséges Összhaderőnemi Logisztikai Doktrína AJP-4 MC 0477 NRF Katonai Koncepció, 2003. jún. 18. MC 0526 Az NRF műveletek logisztikai támogatásának irányelvei (2005. jún. 15) MC 0319/2 NATO Logisztikai Alapelvek és Iránymutatások, 2004. máj. 28. MC 0326/2 NATO Alapelvek és Iránymutatások a Műveletek Eü. Biztosítására, 2004. ápr. 7 MC 0334/2 NATO Alapelvek és Iránymutatások a Befogadó Nemzeti Támogatásra, 2005. jan. 19 MC 0336/2 NATO Alapelvek és Iránymutatások a Mozgások és Szállítások Végrehajtására, 2002. márc. 15 Átalakítás az USA-hadsereg logisztikájában Eredeti cím: Tansformation in Army Logistics Írta:McKay,R;Flowers,K. Megjelent a Military Review 2000. évi szeptember-októberi számában 44-50. p. A német fegyveres erők új irányzata A jövőbeni Bundeswehr új képességei és struktúrái Anyagi és hadfelszerelési koncepció a jövőbeni fegyveres erők számára Eredeti cím: Die neuausrichtung, der deutschen streitkräfte Neue fähigkeiten und neue strukturen für die Bundeswehr der zukunft Material-und ausrustungkonzept für die streitkräfte der zukunft Írta: Lange.M. Megjelent a Soldat und Technik 2001. évi 3. számában, 8-14.p., és 6. számában, 15-19.p.

LOGISZTIKA FILOZÓFIA MÓDSZEREK RENDSZEREK FOLYAMATOK ellátási elosztási gazdasági eredmények

A LOGISZTIKA FUNKCIONÁLIS FELOSZTÁSA ÉS ALAPTÉTELE raktározás készletgaz-dálkodás csomagolás komissiózás kiszállítás áruelosztás anyagellátás értékesítés termelés fogyasztói termelési logisztika disztribúciós log. információs logisztika, hulladékkezelési logisztika Az ellátás optimális, ha mennyiséget, minőségben, időpontban (időszakban), helyre a – megfelelő Megjegyzés: A „megfelelőt” a vevő illetve az ellátást igénylő határozza meg. optimális költségek mellett biztosítja.

A fejlődés lépcsőfokai A logisztika fejlődését a gazdaságban általában négy szakaszra osztja a szakirodalom. H.P.Stabenau, a téma jeles német szakértője szerint ez a négy fázis a következő: I. fázis: Az 1960-as években az Amerikai Egyesült Államokban a logisztika alkalmazásának célja a disztribúció optimalizálása. Vezérelv: fizikai disztribúció II. fázis: A termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében. Vezérelv: szerződésteljesítés III. fázis: Készletoptimalizálás. Vezérelv: JIT * és CIM* * IV. fázis Kooperáción alapuló vezetési koncepció. Vezérelv: CIL * * *, mint a logisztikai menedzsment bázisa. Logisztikai ellátási lánc *”Just in time”, azaz „éppen időben szállítás”. *”Computer Integrated Manufacturing”, azaz „számítógéppel integrált gyártás”. A vállalat minden területét, a fejlesztéstől, a konstrukciótól kezdve a termelésen át, egészen a kiszállításig ugyanazon információ-, és adatbázisba integrálják. A CIM minden vállalati tevékenységet átfog a műszaki és termelési területen. * * *”Computer Integrated Logistics”, azaz „számítógéppel integrált logisztika”.

Logisztikai szemlélet jellemzői Rendszerszemlélet - makro - meta logisztikai rendszer mikro Folyamatorientáltság - anyag- és termékáramlás - információáramlás - okmány és - pénzáramlás Keresztmetszeti funkció A beszerzés, termelés, értékesítés területeit a személyügyhöz és a pénzügyhöz hasonlóan átfogja. Összköltség-szemlélet Az egyes területek költségeinek csökkenése más területek költségnövekedését okozza (pl. szállítás-raktározás). Törekvés a magas színvonalú vevőkiszolgálásra. Az ellátási lánc alaptétele, a piaci verseny mozgatója.

A logisztika mint integrált interdiszciplináris tudomány anyag-áramlás technika anyagáramlás technológia gyártás technológia közlekedés technika és technológia szolgáltatás technika és technológia LOGISZTIKA informatika kommuni-kációs technika rendszer-technika üzem-gazdaság-tan marketing

A logisztika duális eredménytényezői költségcsökkenés teljesítménynövelés - rövidebb átfutási idők - jobb szolgáltatási színvonal (szállítási megbízhatóság a határidők betartsa, a rendelések teljesítése) - készletcsökkenések - a redundanciák optimalizálása - nagyobb forgalom - a rugalmasság növelése a logisztikai duális eredménytényezői korszerűsítetési beruházások teljesítménynövelő beruházások - az anyagmozgatás automatizálása - struktúra optimalizálás - termelékenység növelése - az információ-feldolgozás és az irányító rendszerek automatizálása - információs rendszerek az áttekinthetőség növeléséhez

TERMELÉSI, GYÁRTÁSI LOGISZTIKA Alapvető területei: A kutatás, a tervezés, a gyártás, valamint az anyagátvétel. Ezért a termelési vagy gyártási logisztikához soroljuk a következőket: A szerződések kötését, a minőség biztosítását, az eszközök és a tartalék alkatrészek beszerzését, a megbízhatóságot és hibaelemzést, az eszközök-felszerelések biztonsági szabványait, a specifikációs és gyártási folyamatokat, az üzemi próbákat és teszteket, a kodifikációt, a dokumentációt, a konfiguráció ellenőrzését és módosítását, a szabványosítást és katonai vonatkozásban a kompatibilitást és interoperatiblitást. A termelési, gyártási logisztika a reál szféra taktikai szintjén az üzemi logisztika egyik olyan meghatározó alrendszere, amelynek főbb ismérveit a termelés, gyártás anyagellátása, az anyagáramlás sebessége és a készletgazdálkodás mutatói képezik.

FOGYASZTÓI LOGISZTIKA Alapvető területei: A termék átvétele, raktározása, szállítása, karbantartása, az üzemképesség fenntartása, működtetése, továbbá az anyagok elosztása. Ezért az ellátási, beszerzési logisztikához soroljuk a következőket: Az anyagkészletek ellenőrzését, az eszközökkel történő ellátást és eszközgyártást, a szállítások és anyagkezelések irányítását, a megbízhatóságot és hibabejelentést, a biztonságos és szakszerű raktározást, valamint az ezekhez elengedhetetlenül szükséges oktatást. A beszerzési, ellátási logisztika a reál szféra taktikai szintjén az üzemi logisztika egyik olyan fontos alrendszere, amelynek meghatározó összetevőit a beszállítási megrendelések és a beszállítások megtervezése-megszervezése, valamint készletgazdálkodások mutatói képezik.

A LOGISZTIKAI TERVEZÉS A logisztikai rendszer költséghatékony és haszonorientált működését szolgálja úgy, hogy a mindenkori piac igényeit és követelményeit messzemenően figyelembe veszi. A logisztikai tervezésben támaszkodni kell a különböző matematikai és statisztikai módszerekre, rendszertechnikára, rendszerelméletre, a marketingpolitikára, az anyag- és információs eljárásokra, az optimalizálási, a folyamat és más, a tervezést jól szolgáló új és hatékony valamint a versenyképességet segítő eljárásokra. A logisztikai tervezéshez információ (és információs rendszer) szükséges, mégpedig a kellő időben, mennyiségben, minőségben, gyorsan és megbízhatóan, de megfelelő költséggel. Így beszélhetünk primér, szekunder és tercier információról. A primer információ a piacról érkezik, a szekunder információ a szállítást megelőzi vagy követi és a tercier információ a vezérlések nyugtázását, a bizonylatok elkészítését hajtja végre. A logisztikai tervezés felosztható vertikális tagozódásban a stratégiai-, a taktikai és az ún. operatív szintekre. Stratégiai szinten kidolgozzák a logisztikai stratégiai koncepciókat, rendszereket, controllingeket és a gyártó- és elosztóhelyek illetve az úgynevezett logisztikai központok telepítését. Taktikai szinten a beszerzési, ellátási-, valamint a termelési, gyártási és az értékesítési, elosztási logisztikai kérdéseit jelenítik meg.

A japán 5-S módszer Japán Angol (magyar) Jelentése Jellegzetes példák Seiri Structurize (a felépítés meghatározása Szervezet gyors hulladék eltávolítás Seiton Systematize (rendszerezés) Rendezés az írásos anyagok 30 másodpercen belüli kiértékelése Seiso Sanitize (ésszerűsítés) Tisztítás Tisztán egyéni felelősségi rendszer bevezetése Seiketsu Standardize (szabványosítás) Szabványosítás A készletezési rendszer átvilágítása Shitsuke Self-discipline (önfegyelmezés) Fegyelmezési rendszer kialakítása Az 5-S módszer napi gyakorlattá való tétele

A vállalati logisztika felépítése A stratégiai szinten a logisztikai menedzsment található. A taktikai és az operatív szinten már külön jelenik meg az üzemi logisztika négy részrendszere:

KATONAI LOGISZTIKA A logisztika mint tudomány elméletének katonai alkalmazása. Célja a katonai rendszer alaprendeltetés szerinti feladata – a fegyveres harc, illetve az erre való felkészülés – végrehajtásának támogatása. Szűkebb értelmezésben a katonai rendszer – a katonai szervezetek közötti és az azokon belüli – termék- (anyag- és eszköz-) áramlásának (készletgazdálkodás, elosztás, szállítás, tárolás, anyagmozgatás), szélesebb értelemben a katonai rendszer erőforrásai (élőerő, eszköz, anyag, energia, létesítmények és szolgáltatások, valamint – különleges erőforrásokként – a pénz, az idő és az információ) kezelésének (megszervezésének és optimális hasznosításának) tervezésére, szervezésére, irányítására és lebonyolítására irányuló tevékenységeket (folyamatokat), az ezeket végző szervezeteket és a tevékenységek végrehajtására vonatkozó szabályzókat integráló komplex rendszer. Hadtudományi Lexikon

NATO LOGISZTIKA A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. A legszélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki: az anyagok1 tervezése és fejlesztése, beszerzése, raktározása, szállítása, elosztása, fenntartása-karbantartása, kiürítése és kiosztása; személyszállítás; létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása; szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása; orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása. 1 Anyag és eszköz a legtágabb értelmében, amely magába foglalja a gépjárműveket, fegyvereket, lőszereket, üzemanyagokat, stb.

A KATONAI LOGISZTIKA ÉRTELMEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE VI. Leo (866-912) a „Háború művészetének összefoglaló magyarázata” c. művében a következőket írta: „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret és az időt. A terepet a haderő mozgásának megfelelően, és az ellenség ellenállóereje szerint kell értékelni. Ezeknek a feladatoknak megfelelően szükséges szabályozni, besorolni a saját haderő mozgását.” Puysegur francia marsall a „raktárháborúk” időszakában a logisztika tárgyát és tartalmát a mozgás megszervezésében, illetve a mozgás és az anyagellátás összehangolásában jelölte meg. H. Jomini (1779-1869) tábornok a logisztika szót a francia „Major général des logis”-ból származtatta (németül Quartiermeister), vagyis olyan tisztek csoportjából, akiknek a feladata a csapatok elszállásolása, oszlopban rendezése, ellátása, raktárainak telepítése és tábori elhelyezése. K. Clausewitz (1780-1831) a logisztikát nem tekintette a hadtudomány részének, annak csupán kiszolgálási funkcióit emeli ki. A clausewitzi nézetek elterjedése után a porosz utas hadtudományban ellátó- és szállító szolgálatról beszélnek, amelynek elmélete a harcászat, hadművelet és hadászat elméletébe integrálódik. A „logistica” szó az olasz sajtóban jelenik meg újra az 1935-36-os olasz-abesszín háború ellátási problémái elemzésével összefüggésben. A második világháborúban az angolszász hatalmak ismételten logisztika kifejezést használják a hadsereg ellátásával, felfegyverzésével, mozgatásával kapcsolatban. 1945 után elmélete a nyugati hadtudomány szerves részévé válik.

TÁMOGATÁS HARCTÁMOGATÁS HARCI KISZOLGÁLÓ TÁMOGATÁS TŰZTÁMOGATÁS LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS HADMŰVELETI (HARC) BIZTOSÍTÁS ADMINISZTRATÍV TÁMOGATÁS Megjegyzés: Ált/27 2007-es módosítás a harci kiszolgáló támogatás elemeinek meg nevezése: erők nem harci műszaki támogatása, logisztikai támogatás, kör-nyezetvédelem, pénzügyi biztosítás, egészségügyi biztosítás, adminisztratív támogatás, térképészeti és katonaföldrajzi támogatás, elhelyezési infrastrukturális biztosítás, repülés biztonsági támogatás.

A NATO LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSI KONCEPCIÓJÁNAK ELEMEI A logisztikai támogatási koncepciót alátámasztó fő alapelvek az együttműködés, a koordináció, a hadműveletek elsőbbsége, a rugalmasság és a szinergia. A logisztikai erőkifejtés koordinációját és bizonyos korlátozásokkal, a Befogadó Nemzeti Támogatás-i egyezmények/megállapodások tárgyalására, valamint az anyagi készletek és eszközök újraosztására vonatkozó jogkört egyensúlyba kell hozni az erők ellátásának a hozzájáruló nemzeteknél maradó végső felelősségével. A logisztikai koordinációs testületeknek rendszerint a Többnemzetiségű Összhaderőnemi Logisztikai Törzs (CJ-4) szerves részeit kell képezniük. A kibővített koordinációs igények, azaz a szerződéskötések területe, az ingatlangazdálkodás és a többnemzetiségű logisztika, szükségessé tehetik egy, a Többnemzeti Összhaderőnemi Harci Kötelék (CJTF) igényének megfelelő Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Központként (MJLC) ismert központi koordinációs szerv létrehozását. AJP-4

NATO LOGISZTIKAI ALAPELVEK - Közös felelősség: A nemzeteknek és a NATO hatóságoknak közös felelősséget kell viselniük a többnemzeti NATO- műveletek logisztikai támogatásáért. Ez a közös felelősség arra ösztönzi a nemzeteket és a NATO-t, hogy működjenek együtt a támogatások megszervezésében és a logisztikai képességeket, erőforrásokat hatékonyan és gazdaságosan használják fel. A logisztika kereteiben egyesített szabványosítás, együttműködés és többnemzeti jelleg megfelelő alapot teremt a logisztikai támogatások rugalmas és hatékony igénybevételéhez és ezáltal járul hozzá a művelet sikerességéhez. Jog- és hatáskör; Műveleti elsőbbség követelménye; Együttműködés; Koordináció; Szavatolt biztosítás; Elégségesség; Gazdaságosság; Rugalmasság; Láthatóság és átláthatóság. MC 319/2

Többnemzeti logisztika A saját haderőket támogató nemzeti logisztikai megoldások mellett, ahol a nemzetek és/vagy a NATO parancsnokok között keletkezett eseti kölcsönös megegyezések alapján nyújtják a támogatást, a többnemzeti logisztikának az alábbi három fajtájával növelhető a többnemzeti jelleg: Előre tervezett kölcsönös támogatási, Befogadó Nemzeti Támogatási (HNS), harmadik fél által nyújtott támogatási szolgáltatási (TPLSS) szerződések, amelyek a NATO és/vagy a nemzetek között két- vagy többoldalú megállapodások alapján biztosíthatóak. Egy nemzet – nemzeti alárendeltségben maradva – hivatalosan vállalja egyes támogatások, illetve szolgáltatások nyújtását a többnemzeti haderő egészének vagy részeinek (pl. logisztikai vezető nemzet -LLN, logisztikai szerepkörre szakosodott nemzet –LRSN). A feladatszabás jog- és hatáskört NATO parancsnok gyakorolja. Egy vagy több nemzet hivatalosan vállalja a többnemzeti haderő egészének vagy részeinek támogatását, olyan módon, hogy a műveleti irányítás a többnemzeti parancsnok jog- és hatásköre marad (pl. MILU). MC 319/2

A NATO STRATÉGIÁVAL JÁRÓ LOGISZTIKAI KÖVETKEZTETÉSEK Rugalmasság Stratégiai mozgékonyság, mozgatás és szállítás Többnemzetiség Szabványosítás Befogadó Nemzeti Támogatás (HNS) A harcképesség fenntartása Együttműködés és koordináció

NATO SZABVÁNYOK / SZINTEK ÉS FOGALMAK / (Kevésbé nehéz elérni HADMŰVELETI, ANYAGI ÉS ADMINISZTRATIV SZABVÁNYOK SZINTJEI (Igen nehéz elérni) EGYSÉGESSÉG Például a NATO országok légierői 23 vadászgép tipust tartanak rendszerben.) CSERESZABATOSSÁG (Egymásközti kicserélhetőség ) Közös eljárások a felszere- lés vagy a doktrina terén. INTEROPERABILITÁS Az eszközök képessége a cserélhetőségre, módosítás nélkül. (Elérhető az új tagoknál kb. 10 év. ) KOMPATIBILITÁS Képesség arra, hogy szolgáltatást nyújtsanak, illetve fogadjanak el egymástól. (Kevésbé nehéz elérni és minimális szint ) Képesség az ugyanazon környezetben való műkö- désre az egymásra való zavaró hatás nélkül. “A szabványosító és interoperabilitás kiadásai NATO csatlakozás küszöbén “ Dr Csabai GYörgy ZMNE SVKI vezető kutató

TÖBBNEMZETI ELLÁTÁSRA ALKALMAS TÁMOGATÁS Ellátási osztály Nem-zeti HNS/ Szerző-déses Több-nemzetiségű Többnemzetiségű Szerepkörre szakosodás MILU Vezető nemzet (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) 1. I. Osztály, Friss x 2. I. Osztály, Harci 3. Víz (ömlesztett) 4. Víz (palackozott) 5. II. Osztály 6. III. Osztály (ömlesztett) 7. III. Osztály (olaj/kenőanyagok) 8. IV. Osztály 9. V. Osztály 10. Szállítás 11. Kikötői tevékenységek 12. Fenntartás/Javítás 13 Karbantartás/Helyreállítás

BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS (BNT) Egy befogadó nemzet által békeidőszakban, válság, vagy konfliktus esetén a befogadó nemzet területén elhelyezkedő, illetve átvonuló szövetséges erők és szervezetek számára nyújtott polgári és katonai segítség. Az ilyen segítségnyújtás alapja, a befogadó nemzetek, a küldő nemzetek és/vagy a NATO parancsokságok között megkötött egyezményekből származó kötelezettségvállalás.

Az ellátási lánc egy lehetséges modellje Beszállító Termelő Nagy-kereskedő Kis-kereskedő Fogyasztó Logisztikai szolgáltatás Információáramlás Anyagáramlás Szegedi Zoltán-Prezenszki József: Logisztika-menedzsment

Háborús színtér logisztikai rendszere Közlekedési (utánpótlási) övezet (zóna) Harci övezet Háborús térség Háborús színtér Az USA honi területi bázis Hadszíntér Háborús (had-) színterek közötti utánszállítási vonalak Háborús (had-) színtéren belüli utánszállítási vonalak Logisztikai bázis Hadászati logisztika Hadműveleti logisztika Harcászati logisztika

Elosztó Bázisú Logisztika Logisztikai rendszer (háló) Támogatás integrálója Globális összekapcsolás Honi bázis Harcos erő Hadszíntéri logisztikai lehetőségek Hadászati logisztikai bázis

NATO műveleti támogatási hálózat Jelmagyarázat: COP: Közös Műveleti Terv CT: Küldemény Nyomon Követés HNS: Befogadó Nemzeti Támogatás ITV: Szállítás Alatti Nyomonkövetés JLSG: Egyesített Logisztikai Támogató Csoport JOA: Egyesített Műveleti Terület OSG: Műveleti Támogató Kapu POD: Kirakó Kikötők POE: Berakó Kikötő RIC: LOGREP jelentési kód RIL: Jelenthető Árucikk-adat Listák RSOM: Stratégiai felvonultatás, fogadás, állomástatás és előrevonás (továbbküldés) RSOMI: Fogadás, Gyülekeztetés, Előrevonás, Összekovácsolás és Integráció SPS: Általános Prioritási Rendszer TAV: Műveleti készletek teljes átláthatósága, nyomon követése TOA: Átalárendelés

LOGISZTIKAI VÉGREHAJTÓ SZERVEZET Logisztikai vezetési rendszer RÉGI ÚJ PK TÖF és HDM törzs PK Helyettesek LOG.TÖ. TISZTEK TÖF LOGF Koordináló tisztek Log főnök Szaktisztek Orvos Közl. Javító LOGISZTIKAI VÉGREHAJTÓ SZERVEZET HARCOLÓK Vezetés Döntés előkészítés Szakmai együttműködés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!