Katonai logisztikai alapismeretek 3. előadás

Az előadások a következő témára: "Katonai logisztikai alapismeretek 3. előadás"— Előadás másolata:

1 Katonai logisztikai alapismeretek 3. előadás
Derzsényi Attila alezredes NKE HHK KLI Műveleti Logisztika Tanszék Tel:

2 Háborús színtér logisztikai rendszere
Közlekedési (utánpótlási) övezet (zóna) Harci övezet Háborús térség Háborús színtér Az USA honi területi bázis Hadszíntér Háborús (had-) színterek közötti utánszállítási vonalak Háborús (had-) színtéren belüli utánszállítási vonalak Logisztikai bázis Hadászati logisztika Hadműveleti logisztika Harcászati logisztika

3 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS

4 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS
1951. június 19-én Londonban kiadott NATO SOFA Egyezmény: a „fogadó állam” kifejezést alkalmazzák, szemben a későbbi­ekben általánossá váló „vendéglátó nemzet” kifejezéssel. USA katonai szakszótár szerint a Befogadó Nemzeti Támogatás: „civil és/vagy katonai támogatás, melyet egy nemzet egy másik nemzettel kötött kölcsönös megállapodás alapján, saját területén a külföldi erők részére biztosít békében, válság, rendkívüli események, vagy háború idején” 1992 NATO szakbizottság felállítása, melynek feladata volt a Befogadó Nemzeti Támogatás irányelveinek kidolgozása. 1994- ben a NATO Katonai Bizottsága - MC - kiadta az MC 334 „NATO Principless and Policies for Host Nation Support (HNS)” című anyagot. Az időközben bekövetkezett változásokra való tekintettel a NATO Katonai Bi­zottsága ben ismételten napirendjére tűzte a témát és változatlan címmel, de módosított tartalommal kiadta az MC 334/1 jelű anyagot.

5 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS
A BNT definíciója: „Egy befogadó nemzet által békeidőszakban, szükségállapotok, válság, vagy konfliktus esetén a fogadó nemzet területén elhelyezkedő, működő, illetve átvonuló szövetséges erők és szervezetek számára nyújtott polgári és katonai segítség. Az ilyen segítségnyújtás alapját a fogadó nemzetek, a küldő nemzetek és / vagy a NATO illetékes szervei között megkötött megállapodások képezik.”

6 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS

7 BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS
A BNT, mint szervezetszerű támogatás kiegészítése, kiemelkedő jelentőséggel bír a válságreagáló erők logisztikai támogatásának rendszerében. A Befogadó Nemzeti Támogatás elemei lehetnek: - Létesítmények, objektumok; - Kormányzati szervek, önkormányzatok, nemzetgazdasági szereplők; - Kisegítő személyzet; - Eszközök; - Anyagi készletek és szolgáltatások igénybevétele

8 ALAPELVEK Felelősség elve Erőforrások biztosítása Jogkör Együttműködés
A nemzetek és a NATO szervek kollektíven felelősek a NATO tevékenységek Befogadó Nemzeti Támogatásáért. Azonban a NATO-nak átadott erők támogatásáért a nemzetek felelősek. Felelősség elve A felvonultatott erők támogatásának egyik alapvető kiegészítése, amelyről a fogadó nemzetek kapacitásaiknak megfelelően, a nemzeti törvényhozás és a nemzeti prioritások alapján a legnagyobb mértékben fognak gondoskodni Erőforrások biztosítása A NATO parancsnok számára biztosítani kell a megfelelő jogkört a Befogadó Nemzeti Támogatás megtervezésére, azonban ez a jogkör nem befolyásolhatja a küldő nemzetek által megkötött egyezményeket. Jogkör Fontos a fogadó nemzet, a küldő nemzetek és a NATO szervek közötti együttműködés az erőforrások biztosítása tekintetében. Együttműködés

9 ALAPELVEK Koordináció Gazdaságosság Átláthatóság Költségtérítés
Fontos az erőforrásokért való versengés, valamint a hadművelet eredményességének szempontjából a Befogadó Nemzeti Támogatás tervezésének és végrehajtásának a NATO és a nemzeti szervek közötti koordinációja. Koordináció A Befogadó Nemzeti Támogatás tervezésének és végrehajtásának az erőforrások leggazdaságosabb felhasználását kell tükröznie Gazdaságosság a NATO erőket támogató megállapodásokra vonatkozó információkat az illetékes NATO parancsnok és a küldő országok rendelkezésére kell bocsátani Átláthatóság A Befogadó Nemzeti Támogatás költségtérítése a fogadó nemzet, a küldő nemzetek és a NATO szervek közötti megállapodás tárgyát képezi Költségtérítés

10 IRÁNYELVEK általános irányelvek;
A Befogadó Nemzeti Támogatás tervezése a hadműveleti tervezés integráns része (ezzel egy időben történik) és a logisztikai tervezésbe kell beintegrálni. A fogadó nemzet és a NATO parancsnokok felelősek a Befogadó Nemzeti Támogatás megtervezéséért és az Egyetértési Nyilatkozat kialakításáért (Memorandum of Understanding, továbbiakban: MOU). A Befogadó Nemzeti Támogatási megállapodásokat a tervezési folyamat során a legkorábbi alkalommal meg kell kötni, illetve a hatékonyság érdekében a NATO által koordinált BNT megállapodásokra kell törekedni, melyek számát, amennyire lehetséges egyetlen MOU-ra kell korlátozni. Az igénybevett erőforrásokért, szolgáltatásokért járó ellenérték finanszírozható nemzeti alapból, vagy megosztott többnemzetiségű alapból, illetve NATO forrásból. A minőségbiztosítás is nagyon fontos a BNT megállapodásokban, különösen az élelmiszer, a víz és az egészségügyi támogatás tekintetében

11 IRÁNYELVEK 2. a NATO parancsnokra vonatkozó irányelvek;
A NATO parancsnokok számára garantálva van azon jogkör, hogy a küldő országok nevében eljárva, azok előzetes egyetértésével, letárgyalják és megkössék a BNT egyezményeket. 3. a küldő nemzetre vonatkozó irányelvek; A küldő nemzetnek meg kell határozni a BNT igényeit minden egyes egység típus esetében, valamint a befogadó nemzettel –ahol lehetséges a NATO parancsnokokkal – le kell tárgyalni a BNT biztosítását, illetve az azokban bekövetkezett változásokról értesíteni kell a befogadó nemzetet, vagy a NATO parancsnokot 4. a fogadó nemzetre vonatkozó irányelvek Az erőforrások igénybevételét állami jogszabályok és államközi szerződések alapján elfogadott (SOFA, MOU, TA, SOR), a hadműveleti terv részét képező támogatási tervek garantálják. Status of Forces Agreement (SOFA): Fegyveres Erők Jogállásáról Szóló Egyezmény Technical Arrangement (TA): Technikai Megállapodás Statement of Requirement (SOR): Szükségleti Jegyzék

12 TERVEZÉS 1. fázis: Stratégiai tervezés: a Befogadó Nemzeti Támogatás igényének benyújtása és az Egyetértési Nyilatkozat (MOU) kidolgozása, valamint aláírása a fő feladat. Elsőbbséget élveznek a már meglévő MOU-k, vagy hasonló megállapodások, amelyeket meg kell vizsgálni a művelethez való alkalmazhatóság végett. 2. fázis: A kiinduló Szükségleti Jegyzékek (SOR) kidolgozásának fázisa. Ekkor kerülnek végrehajtásra a NATO műveleti parancsnokság, a küldő nemzetek által a helyszíni szemléknek a megszervezése, biztosítása és a feladat tisztázása. 3. fázis: A Befogadó Nemzeti Támogatás biztosítására irányuló Technikai Megállapodások (TA) kidolgozása, amelynek tartalmazni kell a BNT nyújtásának irányelveit, módszereit, követelményeit és eljárásait. A TA tartalmazza a MOU-ból kimaradt pénzügyi alapelveket és módszereket, a vám intézkedések pontosítását, a károsodás és veszteség megállapítására vonatkozó megállapodások tisztázását, valamint a környezetvédelmi feladatokat. 4. fázis: A részletes Szükségleti Jegyzék (SOR) kidolgozása. A NATO parancsnokságtól és a küldő nemzetektől megküldött Szükségleti Jegyzékek feldolgozása és a nemzeti tervek kidolgozása. Ezen SOR tartalmazza a küldő nemzetek igényeit, illetve a befogadó nemzet esetleges hiányosságait. 5. fázis: Az Összhaderőnemi Végrehajtási Megállapodás (Joint Implementation Arrangement, JIA) kialakításában való részvétel, amely magába foglalja a BNT terveinek véglegesítését, jóváhagyását és a szerződések megkötését.

13 EU korridorok Magyarországon
13 13

14 Páneurópai folyosó Mo-i szakasza
A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz. Az V. folyosó a délnyugati országhatártól északkeleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Szerbia felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú. A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km. A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km

15

16 RSOM Az RSOM komplex és összetett feladatrendszer, melynek fázisai bár időben és térben elkülönülnek, de egymásra épülnek. Egy lehetséges többnemzeti, összhaderőnemi erő alkalmazása esetén általában az APOD kirakó légi kikötőben az ACC légierő-parancsnokság, míg az SPOD tengeri kikötőben az LCC erői hajtják végre az RSOM-műveleteket a JLSG mint összhaderőnemi vezetési elem irányítása alapján. Az RSOM-művelet fázisai: 1. Erők fogadása (Reception) 2. Erők állomásoztatása (Staging) 3. Erők integrációja (Integration) 4. Erők előrevonása (Onward movement)

17 RSOM Az RSOM (Reception Staging and Onward Movement) Erők fogadása, állomásoztatása, integrációja és előrevonása: az NRF-erők (erők) stratégiai szállítását követő, rendkívül összetett és komplex logisztikai feladatrendszere, amely során a nemzetek által felajánlott NRF-alegységek, -személyek, -harcfelszerelések, NRF-harci-technikai eszközök és anyagok a műveleti terület tengeri-, légi- vagy vasúti kikötőiből telepítésre kerülnek az adott felelősségi zónába a műveleti feladataik végrehajtása érdekében. A műveleti feladatra történő integráció, azaz a készenlét elérését követően megkezdik műveleti feladataik végrehajtását és készek folyamatosan működtetni a nemzeti logisztikai ellátó csatornákat. Az RSOM a műveleti tervezési folyamat szerves része, amelynek a korai szakaszában, stratégiai szinten elemzik a végrehajtására hatással levő összetett feladatrendszert annak érdekében, hogy biztosítsák az NRF-művelet megbízható és időbeni végrehajtását. Az RSOM sikeres végrehajtása érdekében a stratégiai elemzésen és értékelésen kívül a szükséges erők és képességek biztosítása is része lett a SHAPE-erőtervezési konferenciának.

18 RSOM

19 RSOM reception 1. APOD: – az NRF ACC (Air Component Command) Légierő Komponens Parancsnokság vezeti az APOD-műveleteket(Air Point of Disembarcation) kirakó repülőtér . (Repülőgépek kirakása, személyi állomány állomásoztatása, felszerelések szállítása stb.) – NSE: (National Support Element) nemzeti támogató csoport a. Az ACC utasításai szerint mozgatja a személyi állományt és a felszereléseket közvetlenül a tartózkodási körletbe. b. személyi állomány okmányainak ellenőrzése stb. 2. SPOD:(Sea Point of Disembarcation) kirakó tengeri kikötő – Az NRF LCC felelős az SPOD-műveletekért. – Vezető nemzet NSE: a. SPOD-menedzsert jelöl ki; b. vezeti a nemzeti erők SPOD-műveleteit; c. támogatást biztosít a nemzetek részére a harci felszerelés, anyagok, konténerek szállítására a különböző körletekbe. Nemzeti NSE-erők: – erőt és eszközt biztosít a hajók kirakásához; – biztosítja a nemzeti erők érkezésekor a kirakást; – irányítja az anyagok mozgatását a kijelölt körletekbe az LCC TMC50, azaz a Hadszíntéri Mozgáskoordináló Központ utasításai alapján.

20 RSOM- Staging Feladatok az RSOM-művelet erőinek állomásoztatása (Staging) fázisában – NRF LCC RSC: Felelős a tartózkodási körletek (nemzetenként minimum egy) tervezéséért, kijelöléséért az NRF-parancsnok prioritásai alapján. A tartózkodási körlet általában 1000 fő befogadására képes, és zászlóaljméretű erők részére jelölik ki. A tartózkodási körletekben történik a harci-technikai eszközök szállítási helyzetből harchelyzetbe állítása, az anyagok, ellátmányok alegységenkénti ismételt csoportosítása és málházása, az előírt CDOS megalakítása. A napi harci javadalmazás (CDOS) megalakításával szembeni elvárás NRF-erők alkalmazása esetén 7 CDOS az alegységeknél málházva, 8 CDOS a nemzeti előretolt logisztikai bázison (raktárban) 15 CDOS a műveleti területen szintén raktározva, alegységekhez történő kiszállításhoz, felhasználáshoz előkészítve. A nemzeti ellátócsatorna felkészül további, műveleti igények szerinti utánpótlás szállítására, evakuációs feladatok végrehajtására. A tartózkodási körletben végrehajtandó feladatok befejezését követően a kötelékeket átcsoportosítják a gyülekezési körletekbe (Assembly Area AA54).

21 RSOM a műveletintegráció (Integration)
Az erők integrációját, a készenlét elérését az AA-ban hajtják végre, melynek időtartama általában két nap. Az erők integrációjának célja a nemzetek által felajánlott erők képességeinek, harci alkalmazáshoz való készenlétének elérése. Az RSOM feladatrendszernek ebben a fázisában kell végrehajtani a harci technikai eszközök, anyagi készletek feltöltését, az előírt és a készenlét eléréséhez szükséges összes ellenőrzést is. Az ellenőrzések maradéktalan végrehajtásához minden területre kiterjedően célszerű már előre kidolgozni egy úgynevezett „Chek list-et,” azaz egy jól átgondolt és alaposan összeállított „ellenőrzési listát”.

22 RSOM-műveleti erők előrevonása (Onward Movement)
Az RSOM-művelet integrációs fázisának befejezését követően, a TOA hatálya alá történő helyezés után, a részt vevő erők végrehajtják az előrevonást az AOO-ba, azaz a felelősségi zónába a kijelölt harcrend felvétele érdekében. Nagyobb távolság esetén, a CSC Konvoj Támogató Központ és a nemzeti NSE állományába tartozó NMT, azaz a Nemzeti Mozgás Koordináló Csoport támogatásával, a JLSG Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport vagy az NRF LCC MCC instrukciói alapján hajtják végre az előrevonást.

23 NATO reagáló erők (NRF)
NRF-erők műveleti területre történő stratégiai szállításának NATO-számítási normája 3500 mérföld, az EU-norma 6000 km. Ismerve az NRF-erők lehetséges alkalmazásának követelményeit, a stratégiai szállítás lehetséges távolságát, a valószínű NRF-műveleti terület jellemzőit, jogosan vetődnek fel az alább felsorolt kérdések: Hogyan jutnak el a Szárazföldi Parancsnokság alárendeltségébe kijelölt NRF-erők, -eszközök, -anyagok a hazai bázisokról a lehetséges műveleti területre? Kinek, milyen feladatokat és mikor kell végrehajtani ahhoz, hogy a kijelölt NRF-erők a megkövetelt szintű készenlétet elérjék a műveleti területen, és logisztikailag feltöltve készek legyenek egy esetleges NRF-műveletben való részvételre, ismételt feltöltés esetén napon keresztül? Ki tervezi, szervezi és biztosítja a feltételeket a szövetségi rendszerben? Milyen kockázati tényezőket kell figyelembe venni? Mi a szövetség feladata és kötelessége? Mi a küldő nemzet feladata és kötelessége? Milyen feladatokat ró az NRF a hozzájáruló nemzetekre a művelet logisztikai támogatása, a harcképességek fenntartása terén? Mi történik akkor, ha az NRF-erők a tervezett 30 nap (esetleg nap) alatt nem képesek végrehajtani a tervezett műveleti feladataikat? Az RSOM szerves része az NRF-műveletek tervezési és parancsnoki munkafolyamatának. Különböző NATO-okmányok és nem utolsósorban a közelmúltban megjelent MC 0526 „Az NRF-műveletek logisztikai támogatásának irányelvei” adnak útmutatást az RSOM-műveletek végrehajtásáról, de részleteiben nem elemzik a nemzetek és a különböző, főleg logisztikai vezetési pontok, elemek feladatait.

24 A NATO erők várható alkalmazása és stratégiai szállítási elvei
Berakó repülőtér Kirakó repülőtér BÁZIS KÖRLET Összpontosítási körlet Gyülekezési körlet Béke helyőrség Fogadó Nemzet ALKALMAZÁSI TERÜLET Berakó kikötő Kirakó kikötő Hadfelszerelési anyagok Jogkörátadás Személyi állomány 24

25 25