Biztonság http://www.biztostu.hu/course/view.php?id=16 Készült a biztostű.hu oldal felhasználásával Nagy Gyula

Felhasználó-azonosítás Minden informatikai biztonsági rendszer alapja. Rendet és védelmet csak arra építve lehet tartani, ha a felhasználókat azonosítani lehet. A felhasználók azonosítása alapvetően három módszerrel oldható meg: Tudás: mit tudsz? Birtok: mi van nálad? Biometria: fizikai-biológiai értelemben ki vagy? Legalább kettő kell a közepes biztonsági szint eléréséhez!

Jelszavak 1 Legalább havonta cserélni Felhasználó által kitalált jelszavak: Megjegyezhető szavak száma nagyságrendekkel kisebb, mint a teljesen véletlenszerűen választott karaktersorozatoké. PIN-kód: ahol garantálni lehet, hogy a próbálgatások száma csak nagyon kevés legyen. Számítógép által generált jelszavak: A gép által generált jelszavak véletlenek, és általában számok és betűk teljesen rendszertelen egyvelege. Kérdés és válasz kódok (challenge-response codes): „Hogy szólítod a feleséged?”, „Mi a kedvenc állatod?”,

Jelszavak 2. Egy havonta cserélni Kombinációs jelszavak: A „fél és fél” vagy más néven kombinációs vagy összetett jelszavak Jelmondatok, jelmondat alapú betűszavak: A jelmondat változatossága jelentősen nagyobb, mint az értelmes szavaké. @#1e2v! A kocka el van vetve! Algoritmikus jelszavak: saját algoritmust készítünk, több helyre is lehet jelszavunk, a hely neve is a jelszóban van, ha a leggyengébb helyen feltörik a jelszót, a többi még megmarad. Az algoritmusba be kell vonni számokat is. YBL@#1e2v! A1112

Birtok avagy kulcs alapú felhasználó-azonosítás A felhasználó tulajdonában van valamilyen tárgy,ami egyedi és egyediségénél fogva mással össze nem téveszthető módon azonosítja őt A kulcs eltulajdonítható. A kulcs letiltható. A kulcs másolás úgy, hogy annak birtokosa azt ne vegye észre. Másolhatatlanság. Egyszerűen másolható, csak olvasható avagy passzív kulcsok (például vonalkód). Memóriával rendelkező, írható-olvasható avagy aktív kulcsok (például memória-chipkártya). Másolás ellen védett, művelet végrehajtásra, rejtjelezésre képes intelligens eszközök (például intelligens kártya).

Chipkártyák Memória-kártya, chipkártya A chipkártyák egyszerűbb fajtája, a memória-kártya kizárólag információ tárolásra szolgál (telefonkártyák, törzsvásárlói kártyák, parkolókártyák, a magyar diákigazolvány) Intelligens-kártya vagy smartcard Az intelligens kártya gyakorlatilag egy kisméretű számítógép: processzorral, operatív- és tároló-memóriával, Feltételezve, hogy az intelligens kártya képes úgy tárolni rejtjelkulcsokat, hogy azokhoz fizikailag hozzáférni nagyon nehéz, a nyilvános kulcsú kriptográfia alkalmazásával megoldható, hogy ezen titoknak a birtoklását a kártya úgy bizonyítsa, hogy közben magát a kulcsot ne árulja el. Az ilyen azonosítási módszereket nevezzük zero-knowledge azonosítási módszernek.

Logikai hozzáférés-védelem Az emberi visszaélésekkel szembeni védekezés alapmódszere, hogy az információkhoz való hozzáférést korlátozzuk, a jogosultságokat ellenőrizzük, és biztosítjuk, hogy a felhatalmazott személyek férhessenek hozzá a szükséges információkhoz Hozzáférésen minden az információval kapcsolatos művelet elvégzését értjük. Ezek a műveletek általában a következők: olvasás, módosítás, létrehozás, törlés, futtatás. A hozzáférés-védelmekkel kapcsolatosan három fő problémát említhetünk meg: hibamentes implementálás, felhasználók azonosítása, jogosultságok megadása. A programozási hibákból biztonsági lyukak keletkezhetnek, nehezen deríthetőek ki. Így az ilyen és más biztonságtechnikai módszereknél a hibamentes implementálás nehezen teljesíthető.

Naplózás (audit) Egy rendszerben a bejelentkezéseket, kijelentkezéseket, illetve a hozzáférési szempontból kritikus műveleteket naplózni lehet (kell), az esetleges visszaélések vagy behatolási kísérletek felismerésének érdekében. A hitelesség biztosítása érdekében a naplófájlnak magasabb biztonsági szinten kell elhelyezkednie, mint az adott felhasználónak, azaz a felhasználó a naplófájlt direkten ne változtathassa. Szigorú naplózásról beszélünk, ha egy művelet elvégzésének szándékát még a művelet végrehajtása előtt biztonságosan naplózzuk. A naplózás védelmi szerepének betöltéséhez a létrejött napló állományokat rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az esetleges visszaélésekre valóban fény derüljön.

Biztonságos kommunikáció Az, hogy két távoli fél biztonságosan szeretne kommunikálni egymással a konkrét esetektől függően jelentősen eltérő követelményeket is jelenthet. Az, hogy mit tekintünk biztonságosnak nagyon függ az adott szituációtól: előfordulhat például, hogy a másik fél megbízható azonosítása alapkövetelmény, de lehet, hogy éppen az anonimitás biztosítása a kulcskérdés. A biztonságos kommunikációnak több egymástól függetleníthető és mégis egymással összefüggő összetevője van.

Nyilvános kulcsú titkosítás Általában a titkosítási eljárásoknál egyetlen kulcsot használunk. A nyilvános kulcsú titkosításnál kettőt: egy titkost és egy nyilvánost. Mindkettő kulccsal lehet kódólni is, és dekódolni is. Az egyik kulccsal kódolt üzenetet a másik kulccsal tudom dekódolni. A nyilvánost beíratjuk a telefonkönyvbe.

Bizalmasság … Z A A B C Ha B titkos (bizalmas) üzenetet akar küldeni A-nak, akkor azt kódolja A nyilvános kulcsával. A megkaphatja a kódolt üzenetet (bárki megkaphatja) és dekódolja azt A titkos kulcsával (a sajátjával, hiszen csak neki van meg). B azt tudhatja ebből, hogy levelét A-n kívűl senki más nem olvashatja „Bizalmasság”, de azt nem, hogy tényleg megkapta-e. Ha A megkapta a levelet nem tudhatja, hogy az biztosan B-től jött-e. „Hitelesség” C Z C titkos Z titkos ? A B A titkos B titkos

Biztonságos kommunikáció Titkosítás: adatvédelmi fogalom, azt az eljárást foglalja magában, amikor egy információt birtokosa titkossá minősít. Esetünkben kriptográfiai módszerekkel végzett rejtjelezéstjelent. Rejtjelezés: kriptográfiai módszerekkel egy információ olyan módon való kódolása, hogy az ne vagy csak nagyon nehezen lehessen kikövetkeztethető. Kriptográfia: a rejtjelezésnél tágabb fogalom, a digitális aláírás, a felhasználó azonosítás protokollja Kriptoanalízis: kriptográfiai eljárások erősségét vizsgáló módszerek. Kriptológia: a kriptográfiát és a kriptoanalízist is magában foglaló tudományág.

Biztonságos kommunikáció tulajdonsági, illetve követelményi Biztonságos nyugtázás: annak garantálása, hogy két fél egy tranzakció végrehajtásáról úgy meg tudjon győződni, hogy mindkét fél végrehajtottnak, vagy mindkét fél félbeszakadtnak tekintse az adott tranzakciót. Megbízható harmadik fél bevonásával oldható meg e követelmény teljesítése. A Bizánci-probléma. Sértetlenség: Annak garantálása, hogy hibamentesen (változás nélkül ér célba egy elküldött üzenet, illetve egy esetleges hiba detektálható, így újraadással javítható). Hitelesség: A hitelesség a sértetlenségen felül a vevő fél felé garantálja, hogy az adott üzenet a feltételezett küldőtől származik és annak tartalma nem módosult. Letagadhatatlanság: nem csak a vevő felé, hanem tetszőleges harmadik személy felé is igazolható, hogy egy adott üzenetet (megrendelést, nyilatkozatot) a valódi küldő küldte, tettét letagadni nem tudja.

Biztonságos kommunikáció tulajdonságai, illetve követelményi Bizalmasság: A biztonságos kommunikáció kapcsán legtöbben a bizalmasság, avagy titkosság biztosítását értik. Távoli azonosítás: Amennyiben két fél személyesen még nem találkozott. A távoli azonosítást az úgynevezett elektronikus igazolványok rendszerével, illetve ezen igazolványok hitelességét biztosító PKI (Public Key Infrastructure) infrastruktúrával oldják meg. Anonimitás: Bizonyos alkalmazások esetén (pl. vásárlás, szavazás) az azonosítással ellentétesen éppen az anonimitás, a kommunikáló fél személyazonosságának elrejtésén van a hangsúly. Az anonimitás több szinten biztosítható (a visszakövethetetlen szinttől a pszeudó-azonosítókig), mely szintekhez más és más módszerek tartoznak.