Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária Oktató: Kovács Katalin raffai@sze.hu; kovacsk@sze.hu http://rs1.sze.hu/~raffai

Témavázlat 1. általános áttekintés: az IR/IT értelmezése, szerepe, jelentősége, szemléletek, alkalmazások 2. fejlesztési módszertanok és fázisok 3. az üzleti folyamatok és az IR feltárása, analízise, modellezése 4. a rendszer elemeinek meghatározása (statikus nézet) 5. a rendszer állapotának és viselkedésének vizsgálata és modellezése, funkcionális nézet 6. a tervezési dokumentáció jelentősége: vizualizáció, szabványosítás, támogatás (CASE)

A képzés formája elméleti előadások PowerPoint bemutatóval meglévő integrált alkalmazások, fejlesztési támogatás animációs szemléltetése szoftver segítségével gyakorlat: az elméleti anyaghoz kapcsolódó szituációs gyakorlatok, feladatok, esettanulmány, szakmai viták, konzultációk, egyéni feladatmegoldások

Félévi követelmények a félév kollokviummal zárul: írásbeli vizsga írásbeli dolgozat: gyakorlati modellfeladat megoldása elméleti kérdések a vizsga ismeretanyaga: előadások, kötelező és javasolt irodalom ismeretanyaga és a slide-ok, jegyzetek alapján

Miről lesz szó? információrendszer, információtechnológia az IR/IT hatása a szervezetre, hiányosságok, problémák, a fejlesztést kiváltó tényezők a szervezetfejlesztésben érdekeltek és céljaik a tudatos, módszeres, fejlesztési munka szükségessége IR fejlődési korszakok (3 korszakos modell)

Adat Információ Tudás Rendszer

Az információ: olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

Az adat (mint az információ megjelenési formája): olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az esetleges későbbi felhasználás céljából a működő környezetben végbemenő változások, meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek): a valós világnak, az abban létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az azok között fennálló, értelmezett kapcsolatoknak , okozati összefüggéseknek az emberi tudatban történő visszatükröződése.

Információkategóriák feldolgozhatóság szerint információ jellege alapján információforrás, az információtartalom teljessége, valamint a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória.

Feldolgozhatóság szerint: kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható. Kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak. Fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

Információk jellege szerint: Primér információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik. Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

Információforrás szerint: belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések). Külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk): pontatlanabbak, megbízhatatlanabbak.

az üzleti/szervezeti folyamatok Az információ erőforrás stratégiai tényező versenyfaktor az üzleti/szervezeti folyamatok katalizátora

Rendszer Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese. Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

Struktúra A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája. Statikus szemlélet Dinamikus szemlélet A rendszer elemeit, és az elemek meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét specifikálja. A rendszer elemeinek a célok elérése érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke. Alrendszer: a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer többi része. Szinergia: a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

Szervezet: konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert: a rendszer célja, a rendszer környezete, a működés feltételei, az erőforrások (eszközök, gépek, épületek, berendezések stb.) komponensek (feladatok, funkciók, munkák) a rendszer vezető szerve.

Gazdálkodó szervezet működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.

Célrendszer

A gazdálkodó szervezetek alrendszerei stratégiai alrendszer (célok, tervezés, irányítás) piackutatás, marketing, termelési/szolgáltatási alrendszer logisztikai: beszerzés, áruátvétel; készletgazdálkodás; értékesítés, kiszállíłtás pénzügyi, elszámoló rendszer (controlling) humánerőforrás gazdálkodás office tevékenység: adminisztráció, hivatali munka

A szervezet számára fontos célkitűzések legfontosabb célok A szervezet számára fontos célkitűzések növekvő haszon fogyasztók növekvő megelégedettsége csökkenő költségek növekvő bevételek magasabb minőségi színvonal növekvő termelékenység növekvő piaci részesedés növekvő fizetőképesség gyorsuló sebesség legkevésbé fontos célok

A szervezeti keret Szervezeti struktúra: a szervezetek egységekre tagolódása, az egységek közötti kapcsolatok, kapcsolatrendszer, a döntési, az irányítási, és az ellenőrzési feladatok egyes szintjei. Kialakulását számos tényező befolyásolja (a működés elemeinek, mint folyamatok, munkatársak, funkciók, egymáshoz való viszonya, a környezet stb.)

Alapvető szervezeti formák lineáris szervezet funkcionális szervezet mátrix szervezet

Lineáris szervezet egyvonalas egydimenziós: egyfajta szempont szerinti megosztást alkalmaznak pl. termékek, funkciók jól áttekinthető, egyszerűen változtatható dinamikusan alkalmazkodik a változó környezethez kisvállalkozások, Betéti társaságok nagyobb szervezetek esetében rugalmatlan

Funkcionális szervezet többvonalas egydimenziós hierarchikus felépítés – alá/fölérendeltségi viszonyok az egyes szervezeti komponensek funkcionális területenkénti elválasztása (stratégiaalkotás, gyártás, fejlesztés, logisztika stb.)

Funkcionális szervezet minél mélyebb a szervezeti egységek megbontása, annál nehezebb a horizontális elemek együttműködése, annál hosszabb az irányítási és visszacsatolási útvonalak egyik változata: a bürokratikus szervezet szigorú előírásoknak való megfelelés, állandó felügyelet teljesítményfigyelés

Mátrix szervezet a funkcionális és a termék szerinti strukturálási elv együttes alkalmazásának eredménye többdimenziós szervezeti modell alapvetően funkcionális megosztású léteznek azonban önálló, az egymás melletti egységeket átfogó projektek rugalmasak probléma: kettős irányítás (funkcionális egységek vezetői és a projektvezetők)

Mátrix szervezet hasonló elven szerveződő szervezetek: a háromdimenziós tenzorszervezetek a termék, valamint a területek szerinti megosztási elveket együtt alkalmazzák

Folyamatos fejlődési modell a legtöbb vállalat eredményeit a folyamatos fejlődési modell metodikáját alkalmazva éri el A modell lényege: pontosan fel kell tárni és dokumentálni a jelenlegi üzleti folyamatokat, meg kell találni azt a mértékrendszert, amellyel a termékeket a felvevő piac igényei kielégíthetők, meg kell határozni az elvárt eredmények elérését biztosító folyamatokat, a fejlesztési lehetőségeket, és meg kell valósítani a fejlesztési elképzeléseket, mérni és értékelni kell a fejlesztés hatékonyságát, és szükség szerint ismét be kell avatkozni a folyamatokba. fokozatosan, inkrementális módon biztosítja az üzleti tevékenység hatékonyságának növekedését

BPR Üzleti folyamatok újjászervezése

BPR: Business Process Re-engineering

BPR a szakirodalmakban eltérő terminológiákkal találkozhatunk újjászervezés vs. újraszervezés vs. újratervezés??? design – tervezés re – át-, újra-, újjá szavak közötti értelmezésbeli különbségek BPR lényege: teljesen új alapokra helyezi a szervezeti komponenseket és a folyamatokat – nem a „még egyszer, ismét, újra” szavakon van a hangsúly

Mi nem tekinthető újjászervezésnek? a korszerű technológiai lehetőségeket kihasználva automatizálunk folyamatokat az elavult IR korszerűsítése, új IT lehetőségek alkalmazása az érintetlenül hagyott szervezetben a szervezet öncélú kiiktatása, hierarchiaszintek kiiktatása, karcsúsítás

Újjászervezés vs. hatékonyságnövelő módszerek növekvő fogyasztói igények – minőségi megoldások BPR-tól való félelem – nem a magas költségek, hanem a humán tényező (stabilitás, biztos megszokott formák, vezetői pozíciók és folyamatok) riasztja vissza a felsővezetőket a lassúbb, fokozatos inkrementális fejlesztés kevesebb kockázattal és áldozattal jár

Ellenállás a BPR megoldással szemben legnagyobb veszély tartás a szervezeti változásoktól hosszú fejlesztési idő túl nagy a BPR projekt fejlesztés kockázata nagyon magasak a fejlesztési költségek kevésbé kockázatos tényezők

TQM TQM: Total Quality Movement vagy Management Lényege: egy vállalat akkor tud minőségi eredményeket produkálni, ha a teljes üzleti folyamat minden feladatát a minőségi eredmények szem előtt tartásával végzi, hajtja végre

TQM és a BPR a két módszer alapvető célkitűzési megegyeznek különbség: az üzleti folyamatok fejlesztésének módja [Davenport] TQM: folyamatos, inkrementális fejlesztést jelent az iterativitás és a végnélküliség sajátosságait magában foglalva BPR: radikális fejlesztési célokat definiál, a várható eredmények elérését egy adott időtartamon belül definiálja

TQM vs. BPR TQM fejlesztés BPR innováció A fejlesztés jellege Evolúciós Revolúciós (forradalmi) Kiindulási alap Meglevő folyamatok Új állapot, „tiszta lap” A változtatás módja Inkrementális Radikális A változtatás gyakorisága Folyamatos Egyszeri Időigény Sok rövid szakasz Hosszabb időszak Megközelítés bottom-up Top-down Feladatok jellege/kiterjedés Funkción belüli, szűkebb Funkciók közötti, rendszerszintű Változás jellege Munkaszervezés Szervezeti struktúra Kockázat Mérsékelt Magas Elsődleges eszközök Statisztikai elemzések Információtechnológia A változás típusa Kulturális Kulturális/strukturális

Az újjászervezés után folyamatokban gondolkodás, team munka (egyenrangú, nagyfokú önállóságú tagok), alkalmazotti felelősség növekedés szerepek megváltozása – szervezeti struktúra laposodik teljesítményértékelés (munkában töltött idő helyett), eredmények alapján történő díjazás vállalati kultúra – nem a főnök, az ügyfél a vevő a meghatározó, akik a váll. jólétét meghatározzák, laopsodás miatt közvetlenebb kapcsolatba kerül az alkalmazottakkal, fogyasztókkal

A folyamatszemléletű gondolkodás a korábbi funkciószemléletű megközelítés helyett folyamatszemléletű gondolkodás a TQM már előrevetítette a folyamatszemléletű gondolkodás jelentőségét BPR fejlesztések középpontjában a folyamatok állnak

A szervezeti működés folyamatszemlélete

Az üzleti folyamat az üzleti folyamatok olyan lépések sorozataként értelmezhetők, amelyek bemeneti hatásokra kimenetként mások számára szükséges termékek, szolgáltatások egy sorozatát produkálják a szakirodalomban számos definíció létezik: „az elérni kívánt eredmények megvalósítását szolgáló, egymással kapcsolatban levő tevékenységek összessége” [Davenport-Short] „azoknak a tevékenységeknek az összesége, amelyek egy vagy több bemeneti komponens hatására a fogyasztó számára értéket jelentő kibocsátást szolgáltatnak” [Hammer- Champy]

Az üzleti folyamat előre definiált, értéket teremtő kibocsátást eredményeznek, értékteremtő átalakító tevékenységgel, transzformációval: inputként fogyasztási javakat használnak fel, és elvárt fogyasztói igényeket elégítenek ki, jól definiált kezdetük és befejezésük van ismételten végrehajtódnak

Az üzleti folyamat a végrehajtáshoz szereplőkre van szükség (emberi tényezők, gépek, berendezések) működésük során erőforrásokat használnak fel üzleti célokat elégítenek ki rövid távú: végrehajtott folyamat hosszú távú: általános üzleti célok

IR: Információrendszer Az információrendszer alapvető erőforrásként adatokat gyűjt, tárol, továbbít és használ fel annak érdekében, hogy az alaptevékenység végzéséhez újabb, hasznos információkat szolgáltasson. Alapvető célja: az információ-előállítás, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szűntetnek meg, és növelik a végzett tevékenység hatékonyságát.

Téves szóhasználat információs rendszer vs. információrendszer jelzős szerkezet, olyan rendszer, amelynek vannak információi, amellyel kapcsolatban ismerünk adatokat információrendszer az információk egységes, az alapmodellt tükröző rendezett, szervezett együttese  rendszere

Az információrendszer sajátosságai absztrakt jelleg: az IR a valós világ absztrakciója diszkrét jelleg: az IR állapotterét egyértelműen azonosítható állapotok alkotják konzisztencia: a bemeneti adatok csak meghatározott szabályok szerint átalakítva szolgáltatják az elvárt eredményeket/állapotokat

Az információrendszer sajátosságai felbonthatatlanság: a tranzakciós műveleteket vagy teljes egészében vagy sehogy sem kell végrehajtani tartósság: a műveletvégzés után az eredményeket meg kell őrizni

Az információrendszer sajátosságai kommunikativitás: az IR elemeit a működő rendszerkomponensek közötti együttműködésre, üzenetek továbbítására, vezérlésére kell felhasználni nyitottság: biztosítani kell az IR elemeit a rendszerhatáron kívüli elemekkel

Információrendszer a rendszer célja szerint Végrehajtás-orientált Vezetési IR Feladat: a szervezet rutinfeladatainak kezelése, a tevékenységekhez szükséges dokumentumok előállítása. Feladat: elemzések, kimutatások készítése a hatékony tervezési, irányítási, döntési tevékenységhez.

Információrendszer az adatok állapotváltozásait vizsgálja Tranzakció-orientált Adatintenzív IR Az adatrendszer állapota bizonyos események hatására megváltozik. Az adatokat bizonyos állandóság jellemzi.

Tudás, mint szervezeti tőke Az anyagi erőforrások a munkavégzés során elhasználódnak. A tudásjavak halmozódnak, szaporodnak. másokkal megosztott ismeret új ismereteket produkál, vagyis korlátlan fejlődési folyamatot eredményezek

IT: Információtechnológia fejlesztési, projektirányítási és végrehajtási elvek, módszerek és eszközök, számítógéppel támogatott feldolgozási eszközök, módok és technikák, kommunikációs hálózatok, valamint anyagi folyamatok automatizált támogatása, amelyek segítségével lehetővé válik a valós folyamatok hatékony megvalósítása.

Információs társadalom Azt az újfajta társadalmat, amelyben az információs technológiák meghatározó szerephez jutnak, amelyben földrajzi és politikai határok nélkül egyre több ember számára válik lehetővé, hogy a nemzetközi számítógép-hálózatokon keresztül munkahelyi, mobil vagy akár otthoni PC-k segítségével kommunikáljanak a világ bármely, akár legeldugodtabb részén levő embertársaikkal és óriási információtömeghez jussanak nevezzük információs társadalomnak.

Az új korszak legfontosabb jellemzői Az új korszak általános sajátosságait két tényező határozza meg: Információtechnológia: a számítógépek képességeinek és teljesítményének növekedése Hardver területen Szoftver vonatkozásában Korszerű távközlési lehetőségek: új, gyors adatátvitelre képes, vezeték nélküli távközlés széleskörű elterjedése.

Információtechnológia - Hardver Teljesítmények növekedése: kapacitások, képességek teljesítmény/ár viszony kedvező változása Személyi számítógépek hozzáférhetősége, általánossá válása Hálózati alkalmazások korszerűsítése Szabványok létrehozása, kompatibilitás biztosítása

Információtechnológia - Szoftver A kifejlesztett hardver eszközök képességeinek maximális kihasználása A hálózati operációs rendszerek képességeinek bővítése Alkalmazói szoftverek körének és képességeinek bővítése a teljesítmény/ár hányados alacsony szinten tartása mellett Felhasználóbarát grafikus felületek kialakítása és alkalmazása

Információtechnológia - Szoftver Nyitott rendszerek kifejlesztése és alkalmazása Nemzetközi hálózatok szolgáltatásainak bővítése: globális kapcsolatok megteremtése Osztott adatbázisok létrehozása Multimédia alkalmazások általánossá tétele A szoftverfejlesztési tevékenység hatékonyságának növelése: CASE, 4GL, 5GL megoldások

Korszerű távközlési megoldások Hálózatok digitalizálása Szélessávú adatátvitel megvalósítása Vezeték nélküli távközlés Szolgáltatások körének bővítése, üzenetfogadás, továbbítás

Korszerű távközlési megoldások Számítógép-hálózatok létrehozása, működtetése Innovatív alkalmazások (információ-keresés, WWW) Elektronikus adatforgalom lebonyolítása EDI: a papír nélküli üzleti-közigazgatási tevékenység

Információtechnológia == Számítógéppel támogatott információfeldolgozás Az IT: konceptuális módszertani és eszközrendszer, amely lehetővé teszi az információk kezelését, biztonságos tárolását társadalmi-gazdasági környezet, amelyben az emberek, technológiák és egyéb erőforrások különböző műveleteket végeznek a valós folyamatokat reprezentáló adatokon.

Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre Gazdasági változások új iparág létrejötte  informatikai, távközlési ipar új munkahelyek globalizálódás  az üzleti tevékenység világméretűvé válása: közvetlen elektronikus információ- és dokumentumcsere biztosítja a megrendeléseket, szerződéseket egészségügy területén: prevenció

Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre Államigazgatás, közigazgatás Jobb munkaszervezés a megfelelő, naprakész, releváns információk birtokában  vállalati belső döntési mechanizmus működésének segítése Gyorsabb ügyintézés országos, egységes szintű adatbázisokkal Leegyszerűsödik a nemzetközi kapcsolatrendszer  közvetlen, azonnal kapcsolatok a világ vezetői között

Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre Kultúra, ismeretszerzés Új elvárások az oktatás területén Általános hozzáférés a világ kulturális kincseihez  múzeumokban, könyvtárakban való böngészés, virtuális séták

Telekooperáció, távmunka - Alkalmazottak Előnyök Rugalmas időbeosztás Csökken a munkába járási idő és a vele járó stressz Munkahely-változtatás nem jár lakóhely változtatással Csökken a baleseti veszély és a megbetegedések Költségcsökkentés: utazási, ruházkodási, étkezési Megnövekedett bizalommal van a munkáltató az alkalmazottal szemben Magasabb színvonalú életmód: több idő jut a családra Hátrányok A munkavállaló szociálisan elszigetelődik Egyenlőre csak bizonyos szakmákban lehet Komoly önfegyelemre és önkontrollra van szükség a munka határidőre történő teljesítéséhez

Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók Hátrányok Fejlett számítástechnikai és telekommunikációs módszereket és eszközöket kell alkalmazni, ami drága Precízen, egyértelműen kell a feladatokat megfogalmazni Mérhető teljesítménycélokat kell megfogalmazni Előnyök A munkavállalás nem lakóhelyhez kötött Könnyebb a megfelelő munkaerőt megtalálni Munkaerőt lehet szerezni azokból az országokból, ahol az olcsó

Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók Hátrányok Megnövekszik, minőségileg megváltozik az ellenőrzési tevékenység Magasabb ellenőrzési költségek Nehezebb a személyes kontaktusteremtés és tartás Jogi kérdések megoldása: nyugdíj, beteg, balesetbiztosítás Előnyök Lehetővé válik a teljesítmények objektív mérése Működési és fenntartási költségek csökkenése Szociális támogatás csökkenése

Az információs társadalom megteremtésének kérdései A kulcsszerep a kormányoké! Feladatuk: a kialakulás körülményeit és feltételeit biztosítani A verseny erősítése, ami a távközlési költségek csökkentéséhez vezet Munkajog megváltoztatása a rugalmasabb munkamódszerekhez Széles réteg számára biztosítani az új technológiákhoz való hozzáférést Biztonság növelése a hálózati környezetben Szellemi tulajdon és a személyi adatok védelmének biztosítása

Az információs társadalom problémái Információszabadság, nyilvánosság Adatvédelem véletlen vagy szándékos rongálástól, lopásoktól A frekvenciák korlátozott volta, amelyeket engedélyeztetni kell Elszigetelődés Szoftverkalózkodás, szoftverhamisítás (BSA – Business Software Alliance)

Az IR/IT dominanciája Az IT gazdasági, társadalmi hatása

Az elektronikus gazdaság Néhány fontosabb terület: az elektronikus üzletvitel, elektronikus vásárlás, elektronikus fizetőeszköz, távmunka.

Az elektronikus üzletvitel B2B Business to business elektronikus üzletvitel/üzletmenet, elektronikus kereskedelem egymással kapcsolatban álló üzletfelek elektronikus csatornákon keresztüli együttműködése

Az elektronikus üzletvitel A vállalkozások egymás közötti tranzakcióinak szabványos, elektronikus adatátvitellel (pl. EDI-kapcsolat), vagy nyilvános hálózaton történő lebonyolítása. Különböző tevékenységek: termékek, szolgáltatások elektronikus forgalmazása, e-értékpapír kereskedés, e-pénzátutalás, megrendelések, szállítólevelek stb.

Az elektronikus üzletvitel EDI vs. nyilvános hálózat

Az elektronikus üzletviteli tevékenységek Kategóriák a kapcsolódó partnerektől függően: vállalkozások közötti kapcsolatok, a vállalkozás és a fogyasztó közötti kapcsolatok, az üzleti szféra és a közigazgatás közötti kapcsolatok.

Vállalkozások közötti kapcsolatok B2B: Business to Business vállalkozások közötti információs és kommunikációs technológiákon alapuló együttműködés pl. szállítóval való kapcsolat, ahol a készletfigyelés, a rendelés a szg.rendszer feladata

A vállalkozás és a fogyasztó közötti kapcsolatok B2C Business to Consumer termékek, szolgáltatások a fogyasztók felé történő értékesítése és az ezzel kapcsolatos feladatok elektronikus végrehajtása.

Az üzleti szféra és a közigazgatás közötti kapcsolatok B2A Business to Administration információszerzései, és ügyintézési tevékenységek elektronikus úton történő végzése. C2A: ügyfél és közigazgatás közötti kapcsolat (pl. elektronikus adóbevallás)

Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései pretrade feladatok vevőszegmentálás kereskedelmi tranzakció fizetési eljárás post-trade feladatok

Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései pretrade feladatok: keresgélés a felkínált, un. dinamikus katalógusban. A raktárnyilvántartó modullal összekötve a vásárlandó mennyiség rendelkezésre állásáról is tájékoztatást nyújt, sőt foglalást végez.

Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései vevőszegmentálás a már ismert vevőket azonosítani kell a vásárlási szokások alapján különböző árkonstrukciókat lehet felajánlani, szállítási feltételeket teljesíteni a kedvezmények megállapítása automatikus is lehet

Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései kereskedelmi tranzakció: különbséget kell tenni a virtuális szolgáltatások és a valós termékek között. a virtuális termék a hálózaton azonnal leszállítható a fizikailag is megjelenő termék szállításáról gondoskodni kell.

Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései fizetési eljárás: on-line fizetési mód, amelyre a hitelkártyás fizetés használatos. elterjedtebb az off-line fizetési mód.

Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései post-trade feladatok: vásárlás utáni dokumentálás, okmányokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok (szállítási engedélyek, vámügyintézés stb.)

Elektronikus vásárlás B2C A B2C megteremti annak lehetőségét, hogy: az eladó a termékeit a világhálón bemutassa és felkínálja, a vevő pedig a termékeket megrendelhesse Biztonság, fizetés egyre biztonságosabb.

Az IR/IT hatása a szervezetre mértékrendszer infúzió: a szervezet kulcsfolyamatai mennyire függenek az IR/IT-től  a függőség mértéke diffúzió: milyen mértékben alkalmazza a szervezet az IT-t a munkájához  az IR/IT decentralizáltságának foka 

Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák az IR/IT figyelmen kívül hagyja a vállalati célokat a rendszer nem azt szolgáltatja, amit elvárnak tőle a fejlesztett rendszerek nem integráltak, az információ-erőforrás-felhasználása az önálló alkalmazásokkal nem hatékony

Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák nincsenek releváns információk hiányos, ellentmondásos, pontatlan és lassú a vezetés információval való ellátottsága következetlen döntések az IT infrastruktúra kialakításában

Az IR/IT fejlesztésben érdekeltek céljai tulajdonosok és a CEO: hatékonyságnövelés, előnyszerzés a menedzsment és a felhasználók: alkalmazás, a meglevő folyamatok automatizálása, napi feladataik hatékonyabbá tétele CIO, belső IT szakemberek: szervezeti igények kielégítése, személyes szakmai előrelépés IT szállítók: új termékek/szolgáltatások széleskörű terjesztése üzleti partnerek: előnyszerzés az együttműködésből

Az IR fejlesztést kiváltó tényezők alkalmazás-portfólió + infrastruktúra érdekszféra külső üzleti környezet belső üzleti környezet külső IR/IT lehetőségek belső IR/IT környezet IS/IT fejlesztés IR/IT stratégia jövőbeli alkalmazás-portfólió

A belső IR/IT környezet Informatikai infrastruktúra meglévő hardver, hálózati elemek, rendszerszoftver alkalmazások Alkalmazás portfolió

Alkalmazás-portfolió Azoknak a szoftvereknek az összessége és rendszerének architektúrája, amelyet a felhasználó a munkavégzéséhez használ.

Szakszerűtlenül végzett fejlesztési munka A „Fejlesztő” a feladat nagyvonalú ismeretében azonnal programozni kezd, majd ezt a programot javítgatja. Eredmény: rosszul működő alkalmazás, bosszankodó felhasználó

Szakszerű fejlesztés Szisztematikus, a feladathoz illeszkedő módszertannal végzett fejlesztési tevékenység az életciklus minden fázisában. Eredmény: az igényeket kielégítő eredmények megelégedett alkalmazottak

Az IR fejlődés korszakai 1. AF: adatfeldolgozás a működési hatékonyság javítása 2. VIR: vezetői munka támogatása releváns információk a vezetésnek 3. SIR: stratégiai tevékenység támogatása a versenyképesség javítása a tevékenység átformálásával

Az IR fejlődés korszakai

Az IR/IT fejlődés három korszakos modellje ‘60-as évek ‘70-es évek ‘80-as évek ‘90-es évek adatfeldolgozás  működési hatékonyság vezetői információrendszerek  menedzsment támogatása stratégiai IR  üzleti előnyök szerzése Intelligens on-line megoldások  tudásalapú társadalom

Az adatfeldolgozási alkalmazások sajátosságai DP/TPS DP: Data Processing (adatfeldolgozás) TPS: Transaction Processing Systems Cél: Információfeldolgozási feladatok hatékonyságának növelése költségcsökkentés révén Nagytömegű, strukturált, tranzakció-jellegű, belső vállalati adatok feldolgozásának automatizálása Meglevő funkciók támogatása, saját adatállományokkal rendelkező feldolgozások végrehajtása Alkalmazások futtatása külön számítóközpontokban

Az DF alkalmazások sajátosságai Fejlesztési szempontok: Strukturált szemlélet, teljes életciklust lefedő fejlesztési módszertanok felhasználói igények világos megfogalmazása hatékony projektirányító módszerek kidolgozása Technológiai lehetőségek és a számítástechnikai szakemberek képességeinek kihasználása a technológia és az emberi képességek hatékony kihasználása Az IT vezetés feladatai: elvárt működésű és minőségű szoftvertermék átadás a szükséges erőforrások beszerzése és üzemeltetése

A DF rendszerek problémái Funkcionális egységekhez rendelt önálló, egymástól független adatállományok – az adatállományok közötti kapcsolatteremtés csak manuálisan. A döntési információk jellege: A vállalat egészét érintő, több funkcionális egység adatait átfogó elemzések. A vezetői igények leírása egyszerű, ismétlődő algoritmussal nem lehetséges. Azonnali válaszok igénye.

A vezetői IR alkalmazások sajátosságai ’70-es évek második fele: igény a vállalati adatok egységes kezelésére – központi adatbázis ’80-as évek eleje: PC-k megjelenése MIS: Management Information Systems

A vezetői IR alkalmazások sajátosságai Cél: a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása: A vállalti tervezési és irányítási folyamatok felgyorsítása. releváns információk, elemzések a vezetés részére. a menedzsment-folyamatok támogatása. a menedzsment idejének hatékony kihasználása. a belső üzleti folyamatok információhátterének biztosítása.

A vezetői IR alkalmazások sajátosságai A vezetői IR fejlesztési szempontjai: Az információk és felhasználási céljuk megértése. A meglevő állapothoz és elvárásokhoz legjobban illeszkedő adatbáziskezelő-rendszer kiválasztása. Az elszigetelt funkcionális egységek állományiból adatbázis létrehozása. Az adatbázisok kapcsolatának megteremtése a hatékony visszakeresés, elemzés érdekében. A technológiai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása.

A vezetői IR alkalmazások sajátosságai Az IT vezetés feladatai: hatékony adatkezelési eljárások és szolgáltatások kialakítása és biztosítása a felhasználó számára. gyors reagálás a felhasználók változó igényeire az erőforrások hatékony kihasználásával. a felhasználók megtanítása a lehetőségek kihasználására.

A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai SIS: Strategic Information Systems IR/IT megoldások szerepének menedzsment részéről történő felismerése. Információfolyamatok összehangolása a szervezeti folyamatokkal. Cél: a szervezet versenyhelyzetének javítása, üzleti előnyök szerzése

A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai A SIS rendszerek alkalmazásának előnyei: az elemzésekhez belső és külső (partnerek, az iparág egyéb résztvevői) információk, Célja nem az adatok feldolgozása, hanem olyan információk generálása, amelyekkel javítható a termék/szolgáltatás minősége, színvonala, ráfordítási ktg.ek csökkenthetőek, a határidők tarthatók. Közvetlen kapcsolattartás a vevőkkel elősegíti az ügyfél igényeinek megértését. Kiemelt hangsúly a humánerőforrás kezelésére.

A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai Fejlesztési szempontok: IT erőforrások és az üzleti folyamatok összehangolt együttműködésének megteremtése. a stratégiai tervezési munka támogatása a meglévő belső és külső adatok felhasználásával (elemzések, optimalizálás, modellezés, prognosztizálás). a belső és a külső információk összekapcsolása elektronikus partnerkapcsolatok kiépítése.

A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai Az IT vezetés legfontosabb feladata a stratégiai alkalmazási területek specifikálása: az információ-erőforrás integrálása az üzleti értéknövelő folyamatokba. a szervezet és az ügyfelek, partnerek közötti hatékony kommunikációs útvonalak kiépítése és alkalmazása. új, korszerűbb termékek/szolgáltatások fejlesztését, piacradobását segítő alkalmazások fejlesztése. a stratégiai munkát támogató információk létrehozása és rendelkezésre bocsátása.

A SIR hatékonyságának kulcstényezői tanulás mások példájából: külső minták „másolása” célváltás: költségcsökkentés helyett értéknövelés az SIR alkalmazás hasznának megosztása felhasználó-orientáció: az ügyfél megértése üzletorientált innováció: az alkalmazási célnak legmegfelelőbb technológia a fokozatosság elvének érvényesítése a fejlesztésben

IR/IT-környezet és filozófiák - Összefoglalás

Információfeldolgozás-támogatás

Informatikai stratégia: a szervezet jövőjére, a környezethez való alkalmazkodás módjaira vonatkozó céltudatos elképzelések és a megvalósításhoz szükséges intézkedések összessége. Informatikai stratégia: a vezetésnek azon eszköze, amellyel az informatikai komponenseket a szervezeti céloknak megfelelően alakítja, egy olyan terv, amely lehetővé teszi az informatikai tevékenységnek a szervezeti folyamatokba való integrálását és az informatikai erőforrások optimális kihasználását.

Az üzleti és az informatikai stratégia összefüggései segíti az üzleti folyamatokat Üzleti stratégia - üzleti döntések - célok, irányok - változások infrastruktúra, szolgáltatások IR stratégia - üzleti alapú - igény-orientált - alkalmazás-centrikus üzleti irány IT stratégia - tevékenységorientált - kínálatorientált - technológiaközpontú igények, prioritások

Az informatikai stratégia tervezése célok, a környezet meghatározása fejlesztés értékelés, döntés megvalósítási terv stratégia-felügyelet

Modellcsoportok Kommunikációs szolgáltatások: elektronikus levelezés, hangposta, telekonferencia-rendszerek stb. Mobilszolgáltatások: sms kezelés, telefónia, WAP stb. Üzleti folyamat modellek: Workflow, BSC: kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapuló stratégiai vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely a szervezetek teljesítményét négy szempontból közelíti meg, és rendezi a négy szempontnak megfelelően logikailag összefüggő, áttekinthető rendszerré a szervezet üzleti-stratégiai céljait, feltárva a közöttük fennálló ok-okozati kapcsolatokat.

Balanced Scorecard (BSC-modell)

Modellcsoportok Vállalatirányítási rendszerek (ERP) Vezetői munkát támogató, döntési rendszerek Ügyfélkapcsolatok elektronikus menedzselése (CRM) On-line megoldások: Call Centerek, elektronikus fizetőeszközök bevezetése